Kanada sarkvidéki területén a mai tevéknél lényegesen nagyobb tevefaj maradványait fedezték fel. A kutatók feltételezik, hogy mivel a tevéknek alkalmazkodniuk kellett a hideg éghajlathoz, ezért vannak szétterpeszthető lábaik és púpjaik.
A felfedezést arra alapozzák, hogy Kanadában az Ellesmere-szigeten 30 töredékből álló fosszilis lábszárcsontot találtak. A fosszíliákat 2006, 2008 és 2010-es nyári ásatásokon gyűjtötték be. A korukat 3,5 millió évesnek becsülik, azaz a középső pliocénból származnak. Ennyire északra még soha nem találtak teve ősmaradványokat, ezért ez a lelet nagyon jelentős, viszont az nem meglepő, hogy Észak-Amerikában találták a leleteket, mert szakemberek szerint a tevék ősei innen származnak 45 millió évvel ezelőttről. A talált fosszíliák arra utalnak, hogy az ősteve valószínűleg hidegebb éghajlatú környezetben élt egy globális felmelegedési szakaszban.
Ezek a leletek szolgáltatják az első bizonyítékot arra, hogy a tevék északi–sarkvidéki területeken is éltek, és eredetileg a sarkvidéki erdei környezethez alkalmazkodtak.
Gigateve élt a sarkvidéken – 30%-al lehetett nagyobb a mai tevénél
A tevecsontokat a Fyles Leaf Bed nevű hely egyik lejtőjén találták, amely egy homokos üledékréteg az Ellesmere-szigeten lévő Strathcona-fjord közelében. Már korábban is találtak itt fosszilis leveleket, fákat és növényi maradványokat, de az első itt talált emlős a teve. A közelben található egy másik lelőhely, ahol más borz, törpeszarvas, hód, és háromujjú ló maradványait találták meg.
A talált csontmaradványokból elég nehéz volt megállapítani, hogy tevéhez tartoztak. Először a kutatók azt hitték, hogy egy megkövesedett fadarabot találtak, később jöttek rá, hogy egy olyan fosszilis emlős csontját találták meg, amely jóval nagyobb minden eddig talált leletnél.
Gigateve élt a sarkvidéken - Az ásatások helyszíne
Az Észak-Amerikában talált fosszilis töredékekből megállapítható volt, hogy valamilyen párosujjú patás csontja lehetett, valamint egy nagy sípcsonthoz tartoztak. A kutatók az összes csontdarabról 3D lézertapogatóval digitális felvételeket készítettek, így virtuálisan össze tudták őket illeszteni. A rekonstruált lábszárcsont alapján nyilvánvaló volt, hogy egy hatalmas állat csontjait találták meg. Abban az időben pedig Észak-Amerikában a tevék voltak a legnagyobb emlősök.
Teljesen csak akkor bizonyosodtak meg arról, hogy tényleg tevecsontokat találtak, amikor alkalmazták az új technikát, a kollagén ujjlenyomatot. Ezt a technikát a Manchesteri Egyetemen dolgozó Mike Buckley dolgozta ki. Ezzel az eljárással különbséget tudnak tenni az emlőscsoportok között.
A vizsgálathoz parányi mennyiségű kollagént – a csont meghatározó fehérjéje – vontak ki a fosszíliákból. A kollagént felépítő peptideket megjelölték kémiailag, és kirajzolódott a fosszilis csontok kollagénprofilja. Az így kapott profilt összehasonlították 37 modern emlősfajával, valamint egy Yukonban talált fosszilis tevéével.
A Gigateve élt a sarkvidéken - csontmaradványok egymás mellett
A sarkvidéken talált teve kollagénprofilja a modern tevékére, de főleg a dromedárokéra és a yukoni óriástevéére hasonlított. A kollagénprofilból rendelkezésre álló információkat anatómiai adatokkal kombinálva a kutatók kijelenthették, hogy az ellesmere-i csontok tevétől származnak. A kanadai teve nagyjából 30 százalékkal lehetett nagyobb a ma élő tevéknél.
A rendelkezésre álló új fosszilis lelet hozzájárulhat a tevék evolúciójának jobb megértéséhez. A kutatások szerint a Paracamelus több millió évvel ezelőtt benépesítette Észak-Amerikát, így valószínű, hogy a mai tevénél látható tulajdonságok – széles, szétterpeszthető lábfej, nagy szem, zsírpúpok – a sarkköri vidékhez való alkalmazkodásból származik.
