Gabonatárolók

Tárolási követelmények Ismételten kiemeljük, hogy a tárolási technológiát a gabonatárolók építészeti kialakításánál figyelembe kell venni. A tárolók gazdaságossági kérdései is csak komplexen  a beruházási és üzemelési költségek együttes figyelembevételével  vizsgálhatók. Az épület magasságának meghatározásánál a gabona tárolási magasságából kell kiindulni. Ha három méternél nem magasabb a gabona tárolása, akkor külön szellőztetésről nem kell gondoskodni. E fölötti tárolásnál azonban egyrészt meg kell emelni az épület magasságát, másrészt szellőző padlócsatornát és ventilátorokat kell beépíteni, ami részben a beruházási költségeket, részben az üzemeltetési költségeket növeli.

A másik lényeges technológiai kérdés a gabona tisztítása. A tárolt gabona minősége akkor biztosítható, ha előtisztítást alkalmaznak. Célszerű ezt megfelelő gépi berendezéssel, a tárolókapacitás kiépítésével egyidejűleg megoldani.

Fontos továbbá a tárolandó gabona nedvességtartalma. Betárolni csak 14% nedvességtartalom alatt szabad. Miután a betakarított gabona nedvességtartalma az időjárástól függően 14-22% között szokott lenni, ezért mesterséges szárításra van szükség.

A tárolók méreteinek megválasztásánál a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe kell venni. Egy tűzszakaszban gazdaságosan kb. 5000 tonna (500 vagon) gabona tárolható. Ez megfelel pl. 21×78 m alapterületű épületnek, ami kis tárolónak felel meg. Ha ennél nagyobb befogadóképességű tárolót kell építeni, akkor középső pillérekkel, de vápa nélküli kialakítással célszerű a keresztmetszetet kialakítani. Ez esetben a maximális tűzszakasz alapterülete 3000 m² lehet, amit pl. 2×30×100m = 6000 m²-es csarnokban 3,5 m tárolási magasság esetén (16.800 tonna) két tűzszakaszban lehet megoldani.

Tűzrendészeti okok miatt az acél oszlopokat védeni kell, mert azok tűzállósága csak 0,25 óra. Kellő vastagságú tűzvédelmi burkoló lapokkal a 2 órás tűzállóság is elérhető, ami azonban megdrágítja a beruházást. Ezért egyes rendszerek az előírt tűzállóságot biztosító, előregyártott vasbeton oszlopokat alkalmaznak.

Gabonatárolóknál a munkavédelmi előírásokat is figyelembe kell venni, amelyeket a 4/2002. (II.20) SZCSM-EÜM együttes rendelet tartalmazza.

Padozatos tárolóknál alapkövetelmény, hogy a támfal, valamint a padló felülete sima, sík és repedésmentes legyen, hogy a kártevők ne tudjanak megtelepedni. A tárolandó gabona állagát folyamatosan ellenőrizni kell, a szennyezett, romló vagy fertőzött részeket el kell különíteni, illetve eltávolítani. Kiürítés után gondos takarítást és fertőtlenítést kell végezni.

Komplex gabonatárolóknál gondoskodni kell az alábbi járulékos létesítményekről:

-         gépesített betárolásnál fogadógaratot kell építeni;

-         az áru átvételéhez min. 60 tonnás hídmérlegre van szükség;

-         a gabona tisztításához a szükséges gépi berendezésekkel ellátott tisztítóházat kell építeni;

-         a személyi állomány részére a normatívákban előírt iroda-szociális blokkot szükséges kialakítani.

A rakodógépekkel üzemeltetett padozatos gabonatárolók a legegyszerűbb és ennek megfelelően a legolcsóbb megoldások. A korszerűen épített csarnoktárolók jelenlegi fajlagos építési költsége 11.500-13.500 Ft/tonna között változik az alapterülettől függően. Fejlődést jelent, ha felsőpályás gépi betárolást (szállítószalag, rédler stb.) alkalmaznak.

Más, az előbbinél korszerűbb kategóriát jelent a gépesített (esetenként automatizált) gabonasiló-telepek építése. Ezt a beruházást azonban csak a nagyobb, tőkeerős gazdaságok engedhetik meg maguknak, mert itt a nettó fajlagos építési költség már 25.000-32.000 Ft/tonna.

A beruházás lebonyolítása

A gabonatárolók építéséhez szükséges anyagi eszközök egy része pályázat útján nyerhető el. A beruházónak tehát meg kell ismerni a pályázati kiírás feltételeit, aminek alapján a támogatásra szerződést kell kötni, majd ennek megfelelően az építést le kell bonyolítani a tervezéstől az elszámolásig. Kivitelezői tapasztalatok alapján néhány szempontot az alábbiakban foglalunk össze:

-         a kivitelezést a pályázathoz csatolt engedélyezési tervben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni;

-         az engedélyezési terv statikai számítása részletes legyen és a végleges méreteket tartalmazza (későbbi változtatásra nincs mód);

-         célszerű, ha a pályázati anyaghoz már a részletes kiviteli terv is elkészül;

-         a kivitelezési szerződésben a pályázati műszaki specifikáció (és terv) szerepeljen;

-         a lebonyolítás során együtt kell működni a beruházónak, a kivitelezőnek (alvállalkozóknak), a felelős műszaki vezetőnek és a műszaki ellenőrnek. Ez különösen fontos a környezet- és a munkavédelem vonatkozásában, az építési naplók vezetésében;

-         a beépített anyagokról minőségi tanúsítást, szállítólevelet kell csatolni magyar nyelven, és elszámolást a költségvetés tételeinek megfelelően;

-         az építési hulladékot a naplóban el kell számolni az Építési hulladék tervlapon, az átvételt a lerakóval igazoltatni szükséges;

-         a műszaki átadásra el kell készíteni a megvalósulási terveket, csatolni a bizonylatokat, a mérési-, vizsgálati jegyzőkönyveket, nyilatkozatokat és tanúsításokat;

-         az elszámolásnál hiánypótlásra nincs mód, az átvételi jegyzőkönyvnek a rendeltetésszerű használatbavételt kell igazolni;

-         a pályázati kiírásnak megfelelően kell elkészíteni az elszámolási dokumentációt.

Aki ezeket a szempontokat folyamatosan betartja, sok felesleges munkától és bosszúságtól szabadul meg, mert az EU által támogatott beruházásoknál szigorúak az elszámolási feltételek.

Megvalósult létesítmények

Gazdaságos egyhajós gabonatárolók építhetők a STRUKTURA-BAU-TYP könnyűszerkezetes acél vázszerkezeteivel. Az SG vázzal épült a 2. és 3. ábrán bemutatott tároló. Ezzel a típussal 12-24 m fesztávolságig lehet építeni. A keretállás-távolság 4-6 m. Jellegzetessége, hogy a vonórúd végeire keretállásonként 2×5 kN terhelés is elhelyezhető (szállítópálya, kezelőjárda stb. terhelése). A szaruzat előregyártott vasbeton oszlopokon nyugszik.

Kéthajós nyeregtetős típusú az SR-2 váz, melynek fesztávolsága 2×12-30 m, keretállás-távolsága 6-12 m, oszlopmagassága 10 m. Ebből készült a körösladányi és a bácsalmási gabonatároló. Az oszlopokat gazdaságossági és tűzrendészeti okok miatt itt is előregyártott vasbetonból készítik. A tető hajlásszöge 6°.

Az SV jelű könnyűszerkezetes acél váz jellemzője az íves főtartó kialakítása. Az ívtartó mindig anyagtakarékos, mert a tartó tengelye jól követi az erőhatásokat és ennek következtében itt kisebb hajlító-nyomatékok keletkeznek, mint az egyenes tengelyű tartóknál. Az ívre kiegészítő Vierendel tartó-elemek kerültek, hogy a fedést sík nyeregtetőre lehessen szerelni. Ennél a típusnál a fesztávolság 9-30 m lehet, a keretállás távolság 4-7 m. A vb. oszlop magassága 4,5 m. A tető hajlásszöge 25° . A 24 m fesztávolságú SV vázzal épült a medgyesegyházai gabonatároló.

Az ismertetett acélvázas csarnokok térbeli merevítését szélrácsokkal és hosszkötésekkel oldják meg, mint az a hosszmetszeteken is látható (5. 8. ábra). Dilatációs hézagot 72 m-nél hosszabb csarnokoknál kell alkalmazni. A dilatációt egymás mellé helyezett oszlopokkal és főtartókkal oldják meg.

Tetőfedésre acél vagy fa szelemenekre helyezett, művileg bevont színes acél trapéz hullámlemezt használnak. Gabonatárolóknál a korábban említett páralecsapódás elleni védelmet kell alkalmazni a lemezburkolaton.

Köszönetemet fejezem ki a STRUKTÚRA-BAU-HOLDING Kft.-től Dr. Bánszky József statikus tervező, Európa mérnöknek és munkatársainak, Vári István technológus tervezőnek és Börner Miklós építőmérnöknek, a K-Corp Kft-től Tóth Ferenc tervezési igazgatónak, akik segítségemre voltak a gabonatárolókkal kapcsolatos cikkeim megírásában.