| 
1. Gabonatárolók Követelmények Az utóbbi két év átlagon felüli gabonatermésének köszönhetően megnőtt az igény a gabonatárolókkal szemben. Ez mind a hazai szükségletre tárolandó mennyiségre, mind az intervenciós gyűjtő tárolásra vonatkozik. A nagyrészt pályázat útján elnyerhető beruházások új feladatok elé állították a lebonyolítókat, a tervezőket, a szerkezetgyártókat, az építőket és a műszaki ellenőröket. A követelmények között első helyen szerepelt a gyors megvalósítás mellett a gazdaságos és szakszerű kivitel. Az igények kielégítése érdekében egy év alatt mintegy egy millió tonna új gabonatárolót kell építeni. Ilyen feladat végrehajtására alkalmas a könnyűszerkezetes építés, mert e módszerrel az elemeket üzemben előre lehet gyártani, közúton a helyszínre szállítani és autódarukkal vagy kézi erővel gyorsan, szárazkötések (csavarozások) alkalmazásával felszerelni. Vizsgáljuk meg milyen technológiai (raktározási), építészeti és szerkezet kialakítási követelményei vannak a gabonatárolóknál. - Az épület keresztmetszetét a tárolási igények határozzák meg. A gabona természetes rézsűje 30°, amit a térkihasználás érdekében magastetős csarnokkal lehet jól követni, megfelelő szabad légtér biztosításával. A gabona tárolása 3-4 m magas hosszirányú támfalat igényel. - Közbenső oszlopot a jó be- és kitárolás érdekében nem célszerű alkalmazni. Az egyhajós tároló szélességét (illetve a tetőszerkezet belső szabad fesztávolságát) 18-30 m között célszerű felvenni. Ennél szélesebb tárolási igény esetén többhajós csarnokot gazdaságos építeni. - A kapuk szélessége min. 4 m, magassága 4,2 m legyen. A kapukat 50-60 m csarnokhossz alatt a végfalon (1. ábra), ennél hosszabb tárolónál az oldalfalon 10-12 m-enként célszerű elhelyezni (2. ábra). - A ki- és betárolás technológiáját az épület kialakításánál figyelembe kell venni. Mobil rakodógép esetén a padló és oldalfal kialakításánál, felső szállítószalag esetén a tetőszerkezet méretezésénél. - Az épület, illetve a tárolandó gabona szellőzéséről gondoskodni kell. - ető szempontja, hogy olyan anyagokat kell alkalmazni, ami az adott feladat követelményeit legjobban kielégíti mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból. Ennek az elvnek megfelelően a gyakorlatban az alakult ki, hogy az alapozást, a padlószerkezetet és a támfalakat betonból, illetve vasbetonból, a támfal feletti oldalfalakat, végfalakat és a tetőszerkezetet acélvázas könnyűszerkezettel célszerű megépíteni. A kapukat az erős, sokszor durva igénybevételek miatt acélvázzal és fém burkolattal tanácsos megtervezni. Az esetlegesen alkalmazott nyílászárók fémből, a felülvilágítók polykarbonátból legyenek. Természetesen a különféle anyagokkal megépített épületnek egységesnek kell lennie, vagyis összhangot, megfelelő kapcsolatot, esetenként együttdolgozást kell biztosítani az épületszerkezetek között. Esetünkben ez a megállapítás elsősorban a vb. támfalra és a könnyűszerkezet kapcsolatára vonatkozik.
A vasbeton támfal lehet monolit vagy előregyártott kivitelű, szerkezetileg pedig szögtámfal vagy súlytámfal. A monolit szerkezet előnye, hogy a támfal felülete hézagmentes, merevsége teljes hosszban egységes, anyagfelhasználása kisebb, mint az előregyártott megoldásé. Hátránya, hogy a helyszíni munka nagyobb, mert zsaluzatot kell készíteni. (3. ábra) Gazdaságosságát fokozza, ha a közelben készbeton-gyártó üzem van, ha nincs, a betonkészítést a helyszínen kell megoldani. Az előregyártott elemekből készült támfal betonminőségét a gyártó garantálja, a helyszínen ezek kapcsolatát, együttdolgozását, egyenletes süllyedését (esetleges alapozását), hézagképzését kell megoldani (4. ábra).
A szögtámfal vasbetonból készül, amit a gabona oldalnyomására és a statikai rendszertől függően a tetőszerkezetről átadódó erőkre kell méretezni. A szögtámfalnak széles talpa van, amely benyúlik a padozatba, a talaj, illetve a padlóterhelés a kiborulás ellen véd. A súlytámfal saját tömegével áll ellen az oldalnyomásnak, ami jelentősen több betonnal érhető el, bár az is igaz, hogy a benne lévő vasmennyiség kevesebb, mint ami a szögtámfalakban beépítésre kerül. Ezért ezt ritkán alkalmazzák és inkább keresik a takarékos megoldásokat. Ilyen a gyomaendrődi ipari parkban megvalósult 100.000 tonna kapacitású tároló (kivitelező: SÜD-BAU Kft.; tervező: Szent István Egyetem, Gödöllő, GATE Kht.; építész: Ruda Győző; technológia: Dr. Hentz Károly), amelynél merev terpesztett támfalat terveztek az 5. ábrán látható megoldás szerint. Ez a statikai rendszer gazdaságos megoldású, mert mind a gabona oldalnyomását, mind a koncentrált tetőterhelést kis anyagmennyiségge l fel tudja venni. Itt ugyanis a kb. 6,0 m-enként elhelyezett acél szaruállásokat ráhelyezték a támfalra, így azokat koncentráltan terhelik. Az erőbevezetésről megfelelő vasalással gondoskodni kell, ha a támfal monolitikusan készül. Ha előregyártott megoldású, akkor és az acél főtartót ennek közepére helyezik. A támfal belmagassága 4 m. Végül megemlítjük, hogy a mostanában „divatba” jött zsalukőből a Kemecsén épült tároló nál készült 4 m magas támfal, amelyet monolit vb. oszlopokkal és koszorúval gyámolítottak. A zsalukő támfalat statikailag méretezni és ennek megfelelően vasalni szükséges. Az A 3-9 acél tetőszerkezet a gazdaságos anyagfelhasználású, rácsos kéttámaszú főtartó, amely az alapba befogott oszlopokra támaszkodik. Igaz, hogy a rácsos tartó gyártása munkaigényesebb, mint a tömör gerincű tartóé, hazai viszonylatban mégis olcsóbb a kisebb anyagfelhasználás miatt (6-7 ábra), ezeket alkalmazza a K-Corp Kft. A monolit vagy előregyártott szögtámfal az acél oszlop belső síkjához csatlakozik, hogy a gabona egysíkú felülettel érintkezzen (8. ábra). A rácsos főtartó (szaruzat) oszlopát rá is lehet helyezni a támfalra, ekkor az oszlop hosszából lehet megtakarítani. Ilyen esetben az oszlopnak célszerű csuklósan kapcsolódni a támfalhoz, az oszlop-gerenda kapcsolatot pedig sarokmereven kell kialakítani. Ennél az elrendezésnél a főtartó oszlopa nem ad át hajlítónyomatékot a támfalra. A főtartók távolsága a szokásos 6,0 m helyett ez utóbbi esetben 3,0 m-nél nagyobb nem szokott lenni. m közötti főállásokra hidegen hajlított Z, elleni filccel ellátott horganyzott trapéz hullámlemez kerül. A szelemenek magassága a főtartók távolságától függően 120-200 mm, a trapézlemez mérete az 1,2-2,4 m-enként elhelyezett szelemen távolságtól függően 40-80 mm lehet. Erre a célra alkalmas szelemeneket és hullámlemezeket többek között a Dunaferr (METAB) és a Lindab gyárt. A hosszirányú merevséget szélrácsok, hosszkötések biztosítják, amelyeket általában köracélból készült András-keresztekkel oldják meg (9. ábra). Tömör gerincű főtartót is készítenek (lásd az 5. ábrát), amelyet vagy külön oszlopra vagy a támfalra helyeznek. Statikai rendszere hasonló lehet a rácsos főtartónál elmondottakéhoz. A főtartó szélestalp ú IPE szelvényből készül, a közölt példánál 8,2 m magasságban torokgerendát is alkalmaztak. Ez utóbbi csökkenti a gerenda nyomatékait. A torokgerendára felső szállítószalagot is fel lehet szerelni, ez esetben kiegészítő rácsozást alkalmaznak. Ezt az ábrán szaggatott vonallal jelölték. Az 5. ábrán többhajós csarnok keresztmetszete látható. Enne k kényes pontja a belső vízelvezetésű vápa. A vápa méretével nem szabad takarékoskodni, mert különösen hóolvadáskor könnyen beázik. Horganyzott acéllemezzel bélelik, igényes megoldásnál elektromosan fűtik, hogy jégdugó ne keletkezzen. Többhajós csarnok látható a 10. A kapukat az ismertetett beruházásoknál ábrán, amelynek főtartóját rácsos többtámaszú kivitelben készítették. Ez a tartó csuklós oszloptalppal és sarokmerev oszlop-gerenda kapcsolattal készült. A tiszta belmagasság 5,0 m, a csarnok hossza 84 m.acél keretből készítették és horganyzott trapéz hullámlemezzel burkolták. Típusuk: 5000/4500 mm méretű kétszárnyú tolókapu. Igényesebb kivitelű és ennek megfelelően magasabb árú a távirányítású szekcionált (elemekből kialakított) kapu. A K-Corp közreműködésével készült vasmegyeri tároló homlokzati képe a kapukkal a 11. ábrán látható. A gabonatárolók szellőzését célszerű a gerincen végigfutó tetőszellőzővel megoldani (lásd az 5. ábrán). Ez azonban csak akkor biztosít teljes átöblítést, ha a csarnok alsó részén is vannak megfelelő szellőző nyílások. Optimális megoldás, ha középen a hajó padlójába is van besüllyesztett szellőző csatorna, mert ez Padozatos tárolás szállítóberendezések segítségével jut be a gabona. A gépkocsiról közvetlenül a tárolótérbe ürítik vagy a garatba ömlesztik. A belső mozgatást kanalas rakodógépek végzik.ál 25-30 cm vastag zúzott kőre 20 cm homokos kavicsterítés, víz elleni szigetelés és 15-20 cm vasalt, vagy acélhéj erősítésű beton kerül (12. ábra). Ezt esetenként kéregerősítéssel vagy csiszolással teszik kopásállóvá, illetve simává. Gabonatárolókkal kapcsolatos további példákat és szempontokat sorozatunk III/2. részében közlünk.
A telepekre a gabona általában ömlesztve, gépkocsin vagy vagonban érkezik. A tárolótérbe szállítószalagok, láncos szállítók (rédlerek), serleges felvonók vagy pneumatikus A padozatos tárolásnál fontos a padló minősége. Az említett tárolókn a gabona befülledését megakadályozza. 3 m tárolási magasságig a 14% alatti nedvességtartalmú gabona nem igényel külön szellőztetést. A szellőzőket rovar- ill. madár kártevők ellen hálóval kell ellátni.vagy U szelemeneket helyeznek hosszirányban, amelyekre lejtésirányban, kasírozott páralecsapódás kialakításánál több lehetőség kínálkozik. Leginkább elterjedt 3 m-es elemeket készítenek, Szerkezeti megoldások Az épületszerkezetek helyes kiválasztásának alapv Az épület minimális (kb. 50 Lux) természetes, illetve mesterséges világításáról gondoskodni kell. |
