A modern technológia vívmányainak köszönhetően élelmiszereink akár hetekig is fogyaszthatók maradhatnak, miután megvásároltuk őket az üzletekből. Ezt különféle tartósítószerek, és az otthoni hűtőberendezések teszik lehetővé, amiket manapság már készpénznek veszünk. De gondoltál már arra, hogy vajon hogyan oldották meg ezt őseink? Egyáltalán lehetséges volt évezredekkel ezelőtt az élelmiszerek tartósítása?
(Kép forrása: Wikimédia)
Nos, a válasz egy nagyon határozott igen, ráadásul ezt az ősi módszert a mai napig megfigyelhetjük a természetben (elég csak a magvakat elásó mókusokra gondolni), és sokan ma is pincékben tárolják élelmiszereik jó részét. Szóval hogy működik a tartósítás ezen ősi, látszólag egyszerű formája? A következő rövid ismertetőben erről lesz szó, továbbá kitérünk arra is, hogy milyen élelmiszereket érdemes egyáltalán így tárolni, illetve hogy hogyan alkalmazhatod ma okosan ezt a módszert!
Megjegyzés: A következő ismertető csupán tájékoztatás/érdekesség jellegű. Nem vállalunk semmilyen felelősséget az földalatti tartósításból származó élelmiszer- vagy egészségügyi károkért!
A földalatti tartósítás lényegében nem más, mint az élelmiszerek fagyvonal alatti elásása a talajban, ahol csupán minimális oxigén és fény éri őket. A tartósításban fontos szerepet játszik a talaj hőmérséklete, és pH értéke is – megfelelő körülmények között az élelmiszerek erjedni kezdenek, amitől még tartósabbá válhatnak.
Amikor a megfelelő élelmiszerek sűrű, lúgos talajba kerülnek, akkor a talaj pH értéke növekedni kezd, és ez indítja be az erjedési folyamatot. Az élelmiszerek földalatti tartósítása akkor a leghatékonyabb, ha száraz, vagy fagyott talajba kerülhetnek.
Gumós termések: ahogyan a pincékben, a gumós termések hasonlóan jól tárolhatók a „temetéses” módszerrel is. Nem igényelnek semmilyen extra előkészítést, elég csak behelyezni őket egy lyukba a többi tartósítani kívánt növény mellé. A gumós termésű növények jó részét akár télire is a talajban hagyhatod, és a hidegebb hónapokban egy vastag talajtakaróval védheted őket. Sok talajban termő növény termése így édesebb ízt vesz fel, de azért vannak kivételek.
Káposzta: a méltán népszerű káposzta is jól tartósítható a talajban. Eltemetésekor (és így felásásakor is) arra kell odafigyelni, hogy a gyökerei a növényen maradjanak. Attól függően, hogy hogyan temetted el, megerjedhet és megpuhulhat, vagy megőrizheti ropogós, keményebb textúráját.
Gyümölcsök: a gyümölcsöket gyakran tárolják pincében, így a talajban is jól megvannak. Fontos, hogy a termések héja sehol ne érintkezzen egy másikéval, mert ezeken a pontokon (illetve a sebesült részeken) állhat be a rothadás, ami gyorsan terjed.
Hús: őseink gyakran temették el különböző állatok húsát, hogy megőrizzék azok frissességét. Ezek a húsdarabok általában a hideg talajba (a hűtőbe, ha úgy tetszik) kerültek, vagy besózták, és úgy temették el őket. A halakat különösen gyakran temették el sóval, cukorral, vagy fűszerekkel beszórva. Ennek köszönhetően a húsok erjedni kezdtek a talajban. Egy másik módszerhez forró szénre volt szükség – ezzel együtt temették el a húsokat, hogy elpusztítsák az azokban élősködő baktériumokat. Most pedig nézzük, hogyan működik a földalatti tartósítás, a következő oldalon folytatom!
Az őszi szezon kiváló időszak arra, hogy új életet leheljünk a magaságyásunkba, és kihasználjuk a hűvösebb idő adta lehetőségeket. Az egyik legjobb választás ilyenkor a spenót ültetése, amely az ősz sztárja lehet, és ráadásul fantasztikus alapot ad a bősé...
Bár a paradicsom nyáron hozza meg gyümölcsét, a sikeres következő szezon titka az őszben rejlik. A betakarítás után is van munka: ha jövőre is bőséges termést szeretnél, most kell cselekedni. Íme néhány kulcsfontosságú lépés, amivel biztosíthatod a zamato...
A sütőtök az egyik legnépszerűbb őszi zöldség, amelyet sokféleképpen felhasználhatunk a konyhában, akár levesek, sütemények, vagy főételek formájában. Azonban ha egész télen szeretnénk élvezni ezt a finom és egészséges termést, fontos, hogy megfelelő módo...