A legtöbb kertész a megannyi dolgos év során tapasztalja ki, hogy pontosan mikor is érdemes elültetni a különböző növényeket a kertben. Ha egy kicsit odafigyelsz mindarra, amit a természet suttog, akkor rájössz majd, hogy rengeteget elárul az ideális időzítésről. Az éghajlat, az időjárás és a hőmérséklet mind hatással vannak a növények, az állatok és a rovarok világára – ez a fenológia lényege. De mi is egész pontosan a fenológia és mi mindent árul el vele a természet a kertészeknek? A következőkben ezekre a kérdésekre kínálunk válaszokat.
A fenológia „megjelenéstant” jelent – mondhatjuk úgy is, hogy a megjelenés tudománya. Leegyszerűsítve a fenológia az a tudományág, amely az élőlényekben életciklusaiban lezajló fejlődési eseményekkel foglalkozik. Egy élőlény életciklusa alatt azt az időtartamot értjük, amely során egy organizmus egy új generációt hoz létre, nem pedig egy organizmus teljes élettartamát.
Az életciklus fejlődési eseményeit fenofázisoknak nevezzük. A növényekben ilyenek például az első levél megjelenése, a rügyfakadás, az első virág megjelenése, az utolsó virág megjelenése, az első gyümölcs beérése, a magok szétszórása és így tovább. Az állatok fenofázisai például a párzás, az utódnemzés, a vedlés, a vándorlás és egyebek. A fenológiát tanulmányozó tudósok (fenológusok) azt kutatják, hogy a szezonális és éghajlati változások hogyan befolyásolják az ilyen biológiai események időzítését. A szezonális és éghajlati változások olyan a környezet olyan élettelen összetevői, amelyek hatással vannak a környezet élő összetevőire.
Ide tartozik például a napok hossza, a hőmérséklet, illetve az eső és a hóesés is. A fenológusok célja, hogy minél többet tudjanak meg ezekről az élettelen tényezőkről, amelyek hatással vannak az állatok és növények fejlődésére – hogyan tudják az állatok és a növények, hogy mikor van itt a vándorlás, a magszórás vagy a téli nyugalmi állapot/téli álom ideje. Ha úgy tetszik, a fenológia a természet saját naptárának tudománya.
Ha van közönséges orgonafa a közelben, akkor megfigyelésével temérdek információhoz juthatsz különféle haszonnövények ültetésével kapcsolatban. Amikor az orgonán megjelennek az első levelek és virágzanak a pitypangok, akkor ültess céklát, brokkolit, bimbós kelt, sárgarépát, káposztát, takarmánykáposztát, salátát, spenótot és burgonyát. A korán megjelenő bimbók (például a nárciszokon) azt jelzik, hogy ideje borsót öltetni.
A tavasz végén megjelenő bimbók (például nőszirom vagy sásliliom) a padlizsán, görögdinnye, paprikák és paradicsomok öltetésére szólítanak fel. A természet tele van jelekkel, csak meg kell tanulni értelmezni őket. Amikor az almafák virágai hullani kezdenek, vagy amikor a tölgyek levelei még kisméretűek, akkor jött el a kukorica ültetésének ideje. A hidegtűrőbb haszonnövények magvai akkor kerüljenek a talajba, amikor a szilva és a barack virágokban díszelegnek. A fenológiai események továbbá a várható kártevőket is segítenek előre jelezni.
Például amikor a mezei aszat virágzik, akkor lehet a legtöbb almakukacra számítani. A „mexikói bab bogár” lárváinak akkor jön meg az étvágya, amikor gyűszűvirágfélék virágba borulnak. Japán cserebogarakra akkor számíthatsz, amikor hajnalka nőni kezd. A következő oldalon folytatom!
A téli borsó vetése izgalmas kertészeti projekt, amely lehetővé teszi, hogy a természet ritmusát követve már tavasszal az elsők között szüretelj friss, zsenge borsószemeket. Ha te is megpróbálkoztál ezzel a módszerrel, gratulálok, a nehezén már túl vagy! ...
A téli sarjadékhagyma (Allium fistulosum), vagy ismertebb nevén metélőhagyma, az egyik legpraktikusabb növény, amit kertben vagy cserépben nevelhetsz. Ez a strapabíró, évelő hagymafajta nemcsak jól tűri a hideg időjárást, hanem egész évben friss zöldet bi...
A gyümölcsfa ültetése ősszel bátran kivitelezhető, hiszen a talaj hőmérséklete még meleg, és a csapadékosabb idő kedvez az új hajtásoknak. De hogyan is láss hozzá? Milyen lépéseket érdemes követni, hogy a fiatal fa sikeresen megeredjen és a következő évek...