A farsangi időszak hivatalosan, a katolikus kalendárium szerint vízkereszttől egészen hamvazószerdáig tart (január 6-február 22), ezt pedig hagyományosan bálokkal, ünnepélyekkel és mulatságokkal ünneplik meg. Nézzük meg, hogyan ünnepeltél régen és napjainkban a farsangot és milyen hagyományok köthetőek hozzá.
Itt a farsang, áll a bál,
Keringozik a kanál.
Csárdást jár a habverő,
Bokázik a máktörő.
Dirreg-durrog a mozsár,
Táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki,
Míg az őrlő pergeti.
Heje-huja, vigalom!
Habos fánk a jutalom.
Mákos patkó, babkávé,
Értünk van a parádé.
A farsang mulatságokat régen erkölcstelennek számítottak
A farsangi mulatságok eredete egy hiedelemre vezethető vissza: azt hitték ugyanis az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, gúnyoskodással és boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket.
A 16-17. században a farsangi mulatságokat szó szerint betiltották, ezt pedig azzal magyarázták, hogy a farsangi ünneplés bujaságot szimbolizál. A farsang valóban már ekkor egy féktelen szórakozást jelenthetett az embereknek: a párválasztás mellett a szabályok felrúgását jelentette, a maszkok viselése pedig az arctalanságot, ami még jobban ösztönözte az embereket a kicsit sem visszafogott mulatozásra.
Az 1900-as évekre azonban már a nemesek körében is elterjedt az a fajta szórakozás, sőt: az óvodákban, iskolákban megkezdődtek a mára már a gyerekek kedvencévé vált farsangi, beöltözős ünneplések.
Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György
A farsang csúcspontja: a farsang farka
Az igazi farsangi mulatságok farsang vasárnap, farsang hétfőn és húshagyó kedden vannak, ezt a három napot szoktuk a farsang farkának nevezni ami egyfajta télbúcsúztató is. Régen volt egy mondás, ami erre játszott rá, miszerint „felkötjük a farsang farkát” azaz elmegyünk farsang idején a barátokhoz, rokonokhoz ünnepelni, beszélgetni, enni-inni. Szerte a világon ekkor rendezik meg a hatalmas karneválokat, mint például a velencei vagy a riói karnevált. Hazánkban pedig a farsangi időszak legnagyobb ünnepélyét, a mohácsi búsójárást.
A mohácsi busójárás farsang vasárnapján
Magyarországon évszázados ünnepnek számít a farsangi időszakban a mohácsi busójárás, amikor szőrös maskarákba, álarcokba öltöznek a „busók” és hangoskodnak, viccesen riogatják az embereket, a lányok haját pedig kedvesen meghúzgálják. Farsang vasárnap van a nagy felvonulás, amikor egy gyülekezőhelyről indulnak el a főtérig, miközben tízezrek álnak emberi sorfalat nekik. Az esemény végén a főtéren egy hatalmas máglyát gyújtanak meg lezárásképpen.
Fortepan / Erdei Katalin
A magyar farsangi hagyományaink
Hazánkban a hagyomány szerint a farsang a párválasztás időszaka volt. A farsangi bálokat a férfiak szervezték, a meghívott lányok pedig a kiszemelt legénynek egy bokrétát adtak. A farsangi bál végén a legények egyfajta szimbólumként és tetszésük jelzéseként a bokrétát a kalapjukra tűzték. A leányok és rokonaik pedig izgatottan várták a hamarosan bekövetkező eljegyzést.
Szintén divat volt hazánkban régen, leginkább a Balaton-felvidéken az úgynevezett „asszonyfarsang”, amikor is a lányok, asszonyok férfiruhába bújhattak és férfiak módjára mulatták végig az estét.
A két napos ünneplés után húshagyó kedden már a farsangot temették, ekkor általában szalmabábút vagy koporsót égettek, ezzel lezárva a farsangi ünneplést és búcsút inteni a télnek. A szintén különleges napnak számító hamvazószerda utáni csütörtök volt az úgynevezett torkos csütörtök, amikor is elfogyasztották a farsangi bálokból megmaradt ételeket.
