Magyarország több kifogást emelt a tervezett uniós agrárreformok ellen.
Több szempontból kifogásolta Magyarország az Európai Unió agrárreformjainak felülvizsgálatára vonatkozó tervet kedden, az uniós mezőgazdasági miniszteri egyeztetésen Brüsszelben - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter sajtótájékoztatón.
A miniszteri tanács ezekben a hónapokban vitatja az úgynevezett állapotfelmérés keretében tervezett változtatásokat, amelyeket az új tagállamok felvétele mellett a megváltozott piaci helyzet tesz indokolttá az Európai Bizottság szerint.
Az egyik kifogásolt elem értelmében az uniós vidékfejlesztési politika javára jelentős összegeket csoportosítanának át a közvetlen támogatások keretéből. Gráf József rámutatott: mivel az újonnan csatlakozott országok a belépés óta eleve lényegesen kevesebb támogatást kapnak a régebbi tagállamoknál, úgy ítélik meg, hogy minden olyan változtatás, amely a közvetlen kifizetések csökkentését jelenti, gyengíti pozíciójukat. Ráadásul az átcsoportosítás társfinanszírozási terheket is ró a kormányokra.
A miniszter mindazonáltal a sajtónak elmondta azt is: teljesen megakadályozni az áttérést (szakszóval modulációt) aligha lehet, mert a rendszert a régi tagállamoknál korlátozottan már bevezették.
Hátrányosan érintené Magyarországot az is, hogy a nagyobb közvetlen támogatásban részesülő üzemeknek a kisebbekénél nagyobb arányban kellene átcsoportosítást vállalniuk. Hazánkban jelentős a számítások szerint e javaslat megvalósulása mintegy 30 ezer gazdálkodóra negatívan hatna.
Gráf József a tárgyaláson megerősítette azt is, hogy január elsején Magyarország szeretne átállni az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS), és problémát jelenthet a változtatások átvezetésében, ha a reformok idén későn születnek meg. Ezért az agrártárca kéri, hogy a jelenleg érvényes előírások alapján térhessen át az új rendre.
Az intervencióval kapcsolatosan a miniszter leszögezte: Magyarország eddig is harcolt a rendszer fenntartásának érdekében, márpedig az új javaslatok tovább csökkentenék az intervenciós lehetőséget (például búza, árpa esetében). Magyarország ezzel nem ért egyet, sőt javasolja a kukoricafelvásárlási rendszer folyamatos leépítéséről szóló döntés felülvizsgálatát.
Egyetértett a miniszter azzal a más tagállamoktól származó javaslattal, hogy az eredeti elképzelésekhez képest hosszabb lépcsőfokokkal, 2011 helyett csak 2013-ra vezessék be azt a rendszert, amelynek értelmében a gazdáknak eleget kell tenniük a mezőgazdasághoz csak érintőlegesen kapcsolódó több más (környezetvédelmi, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági) követelménynek is . Sok ország érvel még azzal, hogy egyelőre nem kellően objektívek az egyes feltételek meghatározásai - fejtette ki Gráf József.
A tervezett változtatások közé tartozik az is, hogy egy adott évben összesen igénybe vehető támogatás tíz százalékát minden ország "szabadon", nemzeti borítékként használhatja fel, és ezen belül 2,5 százalékot a termeléshez kötötten. Az új tagállamok a közvetlen támogatások folyamatos emelkedésére hivatkozva azt kérik, hogy ezen számítás alapjául minden addigi évben a 2013-as, azaz várhatóan a legmagasabb szintet vegyék. Szeretnék elérni a termeléshez kötött arány növelését is.
Más témákra térve, az MTI kérdésére Gráf József elmondta: egyelőre nem érkezett érdemi reakció arra a múlt heti magyar bejelentésre, hogy az ország kezdeményezi a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását. Elmondta: Magyarország azt követően döntött a hosszabbítás kérelmezéséről, hogy az Európai Bizottság úgy ítélte meg, nem javasolja a 2011-ben lejáró moratóriumok lerövidítését, mert az új tagországok ezzel kapcsolatos érvei jogosak.
A további napirendi pontok közül a miniszter rámutatott: a legrászorultabbakat segélyező uniós program változtatásai Magyarországot is érintik. A meglévő rendszer körülbelül 300 millió euró értékben, alapvetően az intervenciós rendszeren keresztül juttat élelmiszersegélyt a szegényeknek - az uniós csatlakozás óta Magyarország is sikeresen pályázott főleg liszt, száraztészta és cukor kiosztására. A tervezett változtatások értelmében 500 millió euróra növekedne ez a keret, és azokra az évekre is vonatkozna, amikor nincsenek felhasznált intervenciós készletek.
Számos tagország kérte az ülésen, hogy Brüsszel jövőre is tartsa fenn a szarvasmarhák kéknyelv betegség elleni beoltásának száz százalékos finanszírozását. A témáról ugyancsak a következő hivatalos találkozón döntenek.
Jóváhagyták végül az EU miniszterek azt a 67,5 millió eurós gyorssegélyt, amelyet a gyakorlatilag száz százalékos aszálykárra Ciprus folyósít nemzeti keretből - számolt még be Gráf József.
Az egyik kifogásolt elem értelmében az uniós vidékfejlesztési politika javára jelentős összegeket csoportosítanának át a közvetlen támogatások keretéből. Gráf József rámutatott: mivel az újonnan csatlakozott országok a belépés óta eleve lényegesen kevesebb támogatást kapnak a régebbi tagállamoknál, úgy ítélik meg, hogy minden olyan változtatás, amely a közvetlen kifizetések csökkentését jelenti, gyengíti pozíciójukat. Ráadásul az átcsoportosítás társfinanszírozási terheket is ró a kormányokra.
A miniszter mindazonáltal a sajtónak elmondta azt is: teljesen megakadályozni az áttérést (szakszóval modulációt) aligha lehet, mert a rendszert a régi tagállamoknál korlátozottan már bevezették.
Hátrányosan érintené Magyarországot az is, hogy a nagyobb közvetlen támogatásban részesülő üzemeknek a kisebbekénél nagyobb arányban kellene átcsoportosítást vállalniuk. Hazánkban jelentős a számítások szerint e javaslat megvalósulása mintegy 30 ezer gazdálkodóra negatívan hatna.
Gráf József a tárgyaláson megerősítette azt is, hogy január elsején Magyarország szeretne átállni az összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS), és problémát jelenthet a változtatások átvezetésében, ha a reformok idén későn születnek meg. Ezért az agrártárca kéri, hogy a jelenleg érvényes előírások alapján térhessen át az új rendre.
Az intervencióval kapcsolatosan a miniszter leszögezte: Magyarország eddig is harcolt a rendszer fenntartásának érdekében, márpedig az új javaslatok tovább csökkentenék az intervenciós lehetőséget (például búza, árpa esetében). Magyarország ezzel nem ért egyet, sőt javasolja a kukoricafelvásárlási rendszer folyamatos leépítéséről szóló döntés felülvizsgálatát.
Egyetértett a miniszter azzal a más tagállamoktól származó javaslattal, hogy az eredeti elképzelésekhez képest hosszabb lépcsőfokokkal, 2011 helyett csak 2013-ra vezessék be azt a rendszert, amelynek értelmében a gazdáknak eleget kell tenniük a mezőgazdasághoz csak érintőlegesen kapcsolódó több más (környezetvédelmi, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági) követelménynek is . Sok ország érvel még azzal, hogy egyelőre nem kellően objektívek az egyes feltételek meghatározásai - fejtette ki Gráf József.
A tervezett változtatások közé tartozik az is, hogy egy adott évben összesen igénybe vehető támogatás tíz százalékát minden ország "szabadon", nemzeti borítékként használhatja fel, és ezen belül 2,5 százalékot a termeléshez kötötten. Az új tagállamok a közvetlen támogatások folyamatos emelkedésére hivatkozva azt kérik, hogy ezen számítás alapjául minden addigi évben a 2013-as, azaz várhatóan a legmagasabb szintet vegyék. Szeretnék elérni a termeléshez kötött arány növelését is.
Más témákra térve, az MTI kérdésére Gráf József elmondta: egyelőre nem érkezett érdemi reakció arra a múlt heti magyar bejelentésre, hogy az ország kezdeményezi a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását. Elmondta: Magyarország azt követően döntött a hosszabbítás kérelmezéséről, hogy az Európai Bizottság úgy ítélte meg, nem javasolja a 2011-ben lejáró moratóriumok lerövidítését, mert az új tagországok ezzel kapcsolatos érvei jogosak.
A további napirendi pontok közül a miniszter rámutatott: a legrászorultabbakat segélyező uniós program változtatásai Magyarországot is érintik. A meglévő rendszer körülbelül 300 millió euró értékben, alapvetően az intervenciós rendszeren keresztül juttat élelmiszersegélyt a szegényeknek - az uniós csatlakozás óta Magyarország is sikeresen pályázott főleg liszt, száraztészta és cukor kiosztására. A tervezett változtatások értelmében 500 millió euróra növekedne ez a keret, és azokra az évekre is vonatkozna, amikor nincsenek felhasznált intervenciós készletek.
Végleges döntés erről októberben várható.
Számos tagország kérte az ülésen, hogy Brüsszel jövőre is tartsa fenn a szarvasmarhák kéknyelv betegség elleni beoltásának száz százalékos finanszírozását. A témáról ugyancsak a következő hivatalos találkozón döntenek.
Jóváhagyták végül az EU miniszterek azt a 67,5 millió eurós gyorssegélyt, amelyet a gyakorlatilag száz százalékos aszálykárra Ciprus folyósít nemzeti keretből - számolt még be Gráf József.
Forrás: www.fvm.hu
