|
Biotermékek és biotermesztés A biotermékek legfőbb jellemzője, hogy nem kompenzálhatók a szokványos módon előállított termékekkel  A biotermesztést nem lehet azonnal megkezdeni, hiszen A 24 hónap után elvetett növények termése már valódi biotermékké válhat, természetesen a szabályok teljes betartása mellett. Amennyiben a gazdálkodó nem a teljes területét, c Ha tiltott anyagok használatának gyanúja merül fel, akkor analitikai vizsgálat elvégzése is szükségessé válhat, - Hazai helyzet élelmiszerek iránti hazai kereslet. Ennek egyik oka a biotermékek más élelmiszerekhez, piaci termékekhez viszonyított jóval magasabb fogyasztói ára, másrészt a belső piac kiépítetlensége. A magyar biogazdaságok túlnyomó többsége exportra termel, a minősített és védjeggyel ellátott biotermékek 95-97%-a Nyugat-Európába kerül, elsősorban Németországba, Svájcba, Hollandiába és Ausztriába, számottevő még a Franciaországba és Angliába irányuló export is. A legfontosabb hazai biotermékek a gabonafélék, ezen belül is a durumbúza és tönkölybúza. Ezeket őrleményként (biokenyérliszt), illetve biotésztaként forgalmazzák. Jelentős még a tavaszi árpa (sörárpa) biotermesztése. Az olajnövények közül elterjedt biokultúra a napraforgó, a repce, valamint az olajtök. Hüvelyesekből elsősorban szóját, csicseriborsót és borsót termesztünk bionövényként. Biogazdálkodással az ország valamennyi megyéjében (régiójában) foglalkoznak. Ezen tevékenység mérete, szerepe a gazdaságokon belül különböző nagyságú és súlyú, attól függőn, hogy azt kedvtelésből, hobby szinten, önellátó jelleggel, avagy árutermelő jelleggel végzik. Árutermelésen belül is különbség van abból a szempontból, hogy azt a rendelet szerint, jogszabályilag ellenőrzött formában, az előállított és feldolgozott termékeket vé djeggyel ellátva belföldre vagy exportra szánva végzik. Az Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ) alapján végzett felmérés azt mutatja, hogy biogazdálkodással, ökojellegű termék-előállítással sokkal többen és szélesebb körben foglalkoznak, mint ahogy azt a hivatalos ellenőrző szervezet által nyilvántartott gazdaságokban végzik. A biogazdálkodásra mint sajátos termesztés(termelés)-technológiai eljáráson alapuló gazdálkodásra való áttérés szándéka egyre nagyobb, hiszen ezt az egészségesebb életmódra, ezen b Magyarország és az EU Az EU-nak nagy szüksége van a biotermékek importjára, mivel átlagosan mindössze az összes művelt terület 4-5%-án folyik csak biogazdálkodás. Az igény azonban akkora, hogy átlagosan 12%-ig kellene emelni a területnagyságot, ami természetesen nagyon lassan véghezvihető és nehéz feladat. A biotermékek piacán tehát képletesen szólva vákuum van, lényegesen többet vennének, mint amit önmaguk megtermelnek. A biogazdálkodás az utóbbi években támogatást élvez, részint az egyes tagállamok, részint az EU forrásaiból. Kiváltképpen Dánia, Hollandia és Németország segítette ennek a gazdálkodási módnak, ill. szemléletnek a térhódítását anyagi eszközökkel. Franciao Az ökológiai gazdálkodást a Tanács 2092/91/EGK rendelete
rszág, Nagy-Britannia szintén, Belgium azonban kevésbé mutatkozott segítőkésznek. A többi EU-tagországban az állami beavatkozás késett. a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szabályozza az EU-ban, így Magyarországon is. A 2092/91-es rendeletet két hazai jogszabály egészíti ki, ezek a következők: - A 140/1999. (IX. 3.) Kormányrendelet. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelüléséről, valamint - A 74/2004. (V. 10.) FVM rendelet. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének egyéb eljárási szabályairól.t”. Ezen belül támogatják a kedvezőtlen adottságú üzemeket, egyszersmind ösztönöznek a megjelölés szerint „alternatív gazdálkodási módszerek” bevezetésére. Hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdasági termelést összhangba kell hozni a környezetvédelemmel és a táj jellegének megőrzésével. Ilyen értelemben közvetlen pénzügyi támogatást ítélnek meg a kiírt követelményeket teljesítő gazdák részére. Valamennyi tagország elkészítette erről szóló javaslatát az EU Bizottságnak. A felmerülő költségek 50%-át a közös pénzalapból fedezik; kivételesen 75%-ot is szánnak a hátrányos helyzetű területekre.ett 1995-től kezdődően. Akkor a világon mindössze öt ország Magyarország, Svájc, Argentína, Ausztrália és Izrael volt a listán. Az ezekből az országokból származó biotermék esetében nincs szükség bonyolult import-engedélyezésre, a vásárlás a kereskedők szabad döntése, akiknek mindössze tájékoztatási kötelezettségük van a saját ellenőrző szervezet felé, és csupán a tanúsítványt kell megőrizniük. A rendszer felépítése tehát logikus és egyszerű, hiszen a jogszabályban foglalt előírásokat kell betartani, s ha ez kis eltérések mellett sikerül, akkor a termék ökológiai terméknek tekinthető. Ezt a listán megnevezett ellenőrző szerv (korábban a Biokultúra Egyesület majd a Biokontroll Hungária Kht.) által kibocsátott tanúsítvánnyal kell igazolni, amelyik a termékhez csatolva a szállításoknál árukísérő bizonylatként bizonyítja annak hiteles eredetét. Az árukísérő terméktanúsítvány azt igazolja, hogy a tanúsítványon megnevezett mennyiségű árut (terméket), az ökológiai gazdálkodás szabályait betartó vállalkozás állította elő. Ezt a tanúsítványt a célország, illetve a vevő igényeinek megfelelően állítják ki, szerepeltetve rajta egyéb adatok mellett a vevő nevét és a termék pontos mennyiségét is. Ennek a tanúsítványnak a használatát a vonatkozó jogszabályok a közösségen belüli forgalomra nem írják elő, export esetén azonban a fogadó ország (pl. Svájc) előírásai kötelezővé tehetik használatát. Az ökológiai eredetet igazoló Minősítő Tanúsítvány (ez már nem a termékkísérő, hanem gazdaságtanúsítvány) Magyarországon kétféle lehet: - a Tanács 2092/91/EGK rendelet (EU bio rendelet) előírásainak való megfelelést igazoló, vagy - a Tanács 2092/91/EGK rendelet és a Biokontroll Hungária Kht. többlet előírásainak való megfelelést igazoló (IFOAM) tanúsítvány. (Bármelyik tanúsítvány birtok ában lehet külön védjegyhasználati szerződés alapján a Biokontroll Hungária Kht. megfelelő védjegyét használni. Az IFOAM tanúsítás előnye az is, hogy könnyebb a terméket olyan vevők felé értékesíteni, akik jogosultak az egyes ismert európai védjegyek (pl. Soil Association, Naturland) használatára.) Maga az EU a 2328/91. sz. rendelkezését 1993 végén egészítette ki (EEC No. 3669/93 sz.). Ez a kiegészítés a fejlesztési tervek alapján nyújt beruházási segélyt azzal a céllal, hogy „javítsák a gazdasági szervezetek hatékonyságá A biotermékek idegen országba történő beszállítása is szigorúan szabályozott. Az EU-ba és Svájcba is két úton mehet be biotermék. Vagy egyedi importkérelem alapján, amelyet a kinti hatóságok bírálnak el, és minden tétel vonatkozásában igazolni kell az ekvivalens előírási és ellenőrzési rendszert. A másik út, amikor az úgynevezett harmadik országok listájára helyeznek egy országot, ill. annak ellenőrző szervezetét. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatot már a bioterméket előállító ország egész rendszerére kiterjesztve elvégezték, és megállapították, hogy az EU-ban használatos ekvivalens szabályozás működik. Magyarország számára nem kis elismerés, hogy ilyen minősítéssel rendelkez elül az egészségesebb táplálkozásra áttérő fogyasztók igényei is ösztönzik. Magyarországon az elmúlt néhány évben növekedett a biogazdálkodás szerepe és súlya. Ezzel szemben csak mérsékelten emelkedett a friss biotermékek és feldolgozott bio
azt hosszabb ellenőrzött folyamat előzi meg. Éppen ezért nagyon fontos a bejelentés időpontjának a feltüntetése. Az első 12 hónap konvencionális időszak, amelynek a termékeit még teljesen hagyományos módon kell értékesíteni. A második évben betakarított növény már az ún. átállási termék kategóriába tartozik, amelyik az ökológiai termékek piacán már esetenként jól értékesíthető, különösen, ha takarmánycélú. Az állati eredetű biotermékek tej, hús stb. szabályozása ugyanis lehetővé teszi, hogy a felhasznált takarmány 30%-a átállási termék legyen. Így a bioterméket előállító érdekeltté válhat abban, hogy saját drága biotakarmánya helyett olcsóbb átállási terméket vásároljon, ami által kedvezőbb ökonómiai helyzetbe kerül. Ha saját magának állít elő átállási takarmánynövényt, úgy az 60%-ban használható fel állati biotermék előállítására. sak annak egy részét vonja be a biogazdálkodásba, akkor speciális előírások lépnek életbe. Ügyelni kell arra, hogy a termelt növényeknél nem állhat fenn fajtaazonosság, mégpedig a keveredés veszélyének elkerülése végett. A Biokontroll Hungária Kht. évente átfogó ellenőrzéssel igyekszik meggyőződni a „tiszta” viszonyokról, nem csak a szántóföldön, hanem a könyvelés és adminisztráció vonalán is. a végeredménytől függően a költségek megosztásának lehetőségét fenntartva. . Kitűnő példa ennek megértésére az a tény, hogy az EU-ban tapasztalható túltermelés a kenyérgabonáé, a kukoricáé és egyéb növényeké ellenére a biotermékek korlátlanul értékesíthetők. A gyakorlat is azt mutatja, hogy a magyar termelőknél ellenőrzött és tanúsított biotermékek 90%-a az EU-tagországok és Svájc piacain találnak vevőre. Igényes vásárlókról van tehát szó, akiknél a magyar biotermékeknek minden tekintetben helyt kell állniuk. Évekkel ezelőtt még szemben a konvencionális gazdálkodás termékeivel itt 3-4-szeres keresleti piac működött, és a biotermékek iránt érdeklődő vevők keresték az eladókat. Ez a keresleti piac jelenség a jövőre nézve mindenképpen az értékesítési felárnál ami jelenleg mintegy 30-35%-kal magasabb a konvencionális előállítású termékek árainál is nagyobb előnynek számít. Ez utóbbi, tapasztalati szám a nehezebben előállítható biotermékek esetében mint pl. a nem deszikkálható napraforgó és repce akár a 100%-ot is elérheti. |
