Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Váczi Lajos: Milyen jelentőséggel bír az erdő a harmadik évezred embere számára?
Patocskai Zoltán: Az erdővel foglalkozó szakemberek a tartamosság szellemébe már századokkal ezelőtt felismerték, hogy az erdőknek a belőlük kitermelt fa gazdasági jelentőségén kívül a környezetre gyakorolt hatásuk, és a természettől elszakadt ember testi, lelki egészségének megőrzésében is rendkívül fontos szerepük van. Az erdők az oxigén termelése mellett tisztítják a levegőt, megakadályozzák a talajeróziót, a víz elfolyásának lassításával csökkentik az árvízveszélyt, mérséklik a viharok erejét és a hőmérséklet-különbségeket. Az ember egészségére közvetlenül pozitív hatást gyakorol az erdő.
Bár napjainkban az erdő gazdasági-védelmi-közjóléti funkciói közül a gazdasági került előtérbe, de természetesen az erdő utóbbi két funkciója sem elhanyagolható. Az sem mindegy, hogy energiaforrásul a környezetbarát, megújítható természeti erőforrást, a fát vagy a hagyományos (fosszilis) energiaforrásokat használjuk (1. ábra). Kíméljük környezetünket akkor is, ha használati tárgyainkat, eszközeinket fából készítjük, nem pedig környezetszennyező, nehezen lebomló műanyagból (2. ábra).
A jelenlegi erdészeti kutatások a multifunkcionális erdőhasznosítás lehetőségeit vizsgálják, azt, hogy a fentebb ismertetett mindhárom funkciót maximálisan kihasználhassuk erdeinkben. A jövő kutatás célja és gyakorlati feladata az erdők sokoldalú hasznának fenntartása és helyreállítása, amelyhez szervesen kapcsolódik a megtermelt faanyag hasznosítása.
V. L: Mik a jellemzői napjaink erdőgazdaságának és faiparának?
P. Z: Magyarország területének 19,9%-át borítja erdő, ennek 15%-a fenyő-, 85%-a lombos fafajokból áll. Hazánk erdőterülete és élőfa-készlete az elmúlt 50 évben folyamatosan nőtt és ez várható a következő években is, ennek ellenére erdősültségünk az egyik legalacsonyabb Európában. Az erdő a szántó után a második legnagyobb művelési ág, 1,9 millió ha-ral. Az erdőknek mára 45%-a magánkézbe került, a többit 1,1 millió ha-t, az ÁPV Rt erdőgazdasági társaságai kezelik. A területmegoszlást százalékosan tekintve legnagyobb területen akác, tölgy és fenyő fafajok találhatók. Ha az élőfa készletet vizsgáljuk, akkor tölgy, fenyő és cser a sorrend és természetesen ezeket követi a többi fafaj. (3. ábra).
Az erdőgazdálkodást nagymértékben nehezítik a kárpótlás után kialakult tulajdonviszonyok, ennek következtében jelenleg kb. 250.000 ha működésképtelen erdőnk van Az utóbbi a kárpótláskor kialakult mini parcellás összetételű a szántókhoz hasonlóan és rengeteg az osztatlan közös tulajdon. Ez nem jó, mert az erdőművelés az egybefüggő nagy területen végezhető gazdaságosan.
Az egész mezőgazdaságunkhoz hasonlóan az erdőművelésben használt gépek is elavultak, amortizáltak, cseréjükre forráshiány miatt kevés az esély. Az északi országok nagy kiterjedésű fenyveseiben használt modern gépek – amelyek jellemzője, hogy a fadöntéstől a fa szállítóeszközre való helyezéséig minden munkafolyamatot emberi kéz érintése nélkül elvégeznek – alkalmazása hazánkban gazdaságtalan. Az energiaerdőkben használatos „fabetakarító” gépek már beszerezhetők Magyarországon is. A Nyugat-Magyarországi Egyetem munkatársai két céggel közösen korszerű csemetenevelő gépsort fejlesztettek ki. Az eszközök szabadalmaztatása megtörtént, értékesítésük a közeljövőben megkezdődik.
A megtermelt fa felhasználására rányomja a bélyegét az a tény, hogy négy nagy hőerőművünk fatüzelésre állt át. Ezeknek kapacitása kb. egymillió köbméter évente. A nagy kereslet következtében a faárak felemelkedtek, így az országban megtermelt, fűrészipari célokra is alkalmas alapanyagot is elégetik. Ez a meglevő „törékeny” kicsi lemez- és fűrésziparunkat érzékenyen érinti. Nem lenne jó, ha az ipari alapanyagnak is alkalmas fát elégetnék az erőművekben, ahelyett, hogy ipari célokra használjuk, amely gazdasági szempontból előnyösebb lenne. Erdei fatermékekből, lombos fűrészáruból, parkettából és lemezipari termékekből jelentős mennyiséget exportálunk. Az országot a fenyő fűrészárú import jellemzi. Dél-Magyarországon erdei és fekete fenyőből, akácból, nyárból a raklap és csomagolóanyag (pl. zöldséges láda) készítés a legjellemzőbb, néhány üzem foglalkozik bútorgyártással.
V. L: Mi várható a jövőben?
P.Z: A Nemzeti Fejlesztési Terv részeként az EU stratégiának megfelelően Magyarországon is kidolgozták a Nemzeti Erdő Stratégia és Erdő Programot. Az EU csak irányvonalakat állapított meg, a tagországok nagy mozgásteret kaptak a programokkal kapcsolatban. Hazánkban a stratégia kidolgozását széleskörű társadalmi adatgyűjtés előzte meg. Minden érdekelt (szakemberek, intézmények, civil szervezetek stb.) véleményének figyelembe vételével dolgozták ki az illetékesek az irányelveket. A programok készen vannak, minden érdeklődő számára hozzáférhetők.
Lényeges változást jelent a jövőre nézve, hogy a kedvezőtlen adottságú szántóterületek erdősítésre kerülnek. Az „energia lobby” természetesen azért küzd, hogy ezeken a területeken energiaültetvények telepítésére kerüljön sor. Az energia erdők technológiája már kész, a jogi és pénzügyi háttér azonban sajnos még hiányzik.
V. L: Mit tegyen az, aki erdőt kíván telepíteni?
P. Z: A szakhatóság által elfogadott és engedélyezett erdőtelepítési terv alapján lehet erdőtelepítésre, erdőszerkezet-átalakításra és fásításra állami támogatást igényelni. A mezőgazdasági területek erdősítését támogatja az állam EU-s társfinanszírozással. A támogatás az erdőtelepítés létesítési (alap és kiegészítő) támogatásából, ápolási támogatásból valamint jövedelempótló támogatásból áll. Aki erdőt kíván telepíteni, mindenképpen keressen fel egy erdőmérnököt foglalkoztató erdészeti vállalkozást. Első lépésként elkészítik a termőhely feltárási szakvéleményt. A talajvizsgálati eredmény, és a termőhelyi paraméterek alapján a szakember javaslatot tesz a célállományra, és a várható növekedést is prognosztizálja. Javaslatában többféle célállomány fog szerepelni, amelyek közül termesztés technológiai és gazdasági megfontolások alapján a gazdálkodó dönti el – ha más szakhatósági korlátozás nincs – hogy milyen fafajt telepít. A termőhely feltárási tervdokumentáció az erdőtelepítési terv része, ami ezen kívül még számos dokumentumot (pl. blokktérkép, tulajdoni lap stb.) tartalmaz. Ezeket az Állami Erdészeti Szolgálat területileg illetékes igazgatóságára kell benyújtani. Az Erdészeti Szolgálat szakembereit nyilvántartásba veszik az erdőtulajdonost, majd szaktanácsokkal látják el. Az Állami Erdészeti Szolgálat elérhetőségei a www.aesz.hu honlapon megtalálhatók.
V. L: Köszönöm a beszélgetést.
A cikkben szereplő ábrák Solymos Rezső: „Erdő- és fagazdaságunk időszerű kérdései” című könyvéből származnak.
Váczi Lajos
A FAANYAG HASZNOSÍTÁS ELŐNYEI
EGYÉB ANYAGOKHOZ VISZONYÍTVA:
• Bővítetten újratermelhető
• Előnyös esztétikai, fizikai és mechanikai tulajdonságokkal
rednelkezik
• Sokoldalúan felhasználható (ma kb. 20000 termék)
• Feldolgozása könnyű, nem okoz jelentős környezeti terhelést
(kevés feldolgozási energiaszükséglet)
• A feldolgozási hulladék újrahasznosíthatósága teljes
• Újratermelhtő, környezetbarát energiaforrást biztosít
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: Agrárágazat
