Ahogy a világ egyre gyorsul, a természetes élőhelyek úgy zsugorodnak. Pusztulnak az esőerdők, kiszáradnak a tavak, elsivatagosodnak a füves területek, s mindez nem csak állatfajok kihalásához vezet. A még érintetlen helyeken olyan népcsoportok, törzsek élnek, akikről sokan nem is tudjuk, hogy léteznek.
A különböző, mondhatni rejtett világokban élő nomád és félnomád, illetve esőerdei népcsoportokat számos antropológus próbálta már megtalálni. Kevesen járnak sikerrel, hiszen egy rejtőzködő életmódot folytató törzset felkutatni, nem kis munka, kiváltképp, ha az adott területen nem elég jártas az illető. A másik nehéz feladat, s tán a legfontosabb is, a bizalom elnyerése. Az antropológus, ha kiérdemli a népek bizalmát, hosszú heteket is eltölthet a törzsükben, megfigyelheti szokásaikat, életmódjukat.
Egy antropológus esetében a legfontosabb tulajdonság a nyitottság. Ezáltal részesévé válhat egy rövid időre a törzs mindennapjainak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy bármiféle befolyással is lehet az életükre, hiszen az ő dolga a megfigyelés, nem a beavatkozás. Hogy mely eltűnőfélben lévő törzsekkel sikerült eddig kapcsolatba lépni, a következő oldalon kiderül.
Azok közül, akiknek sikerült megtalálniuk, és megismerniük néhányat ezekből az ősi hagyományok szerint élő népcsoportokból, a legismertebb külföldi talán Jimmy Nelson, itthonról pedig Lóránt Attila és Balogh Boglárka neve lehet ismerős. Nekik sikerült már találkozni többek között a solymász kazahokkal Mongóliában, a namíbiai és angolai félnomád, úgynevezett himba pásztornéppel, az új-zélandi harcos maorikkal, akiket a tetoválásaikról ismerhet a világ, a szamojéd népcsoporthoz tartozó nyenyecekkel, és a pápua új-guineai törzsekkel.
E találkozások során nem csupán az emberiség számára fontos dokumentációk születtek ezekről a népekről. Az antropológusok a törzsektől, népcsoportoktól olyasmit tanultak és kaptak, ami sajnos nagyon ritka manapság. Emberséget, törődést, életre szóló tanítást arról, hogyan kellene viselkedniük egymással az embereknek, akkor is, ha teljesen más kultúrából származnak. Ezek az elszigetelten élő emberek nem ismerik az irigységet, az önzést, a rosszindulatot. Segítőkészek és összetartóak.
Minden szükséges tárgyat, eszközt, ruhát saját kezűleg készítenek el. Maguk termelik meg az élelmüket, és természetes gyógymódokkal orvosolják a betegségeket. Jóllehet, sok népcsoportnak vannak embertelennek tűnő, és látszólag értelmetlen hagyományai, de talán ők ugyanígy nem értenék a mi szokásainkat. Lehet, hogy számunkra naiv gondolkodással megáldottak, ám hiba lenne azt feltételeznünk, hogy naivság embernek maradni és lenni.
Jó ötlet lehet környezetvédelmi szempontból a növénytermesztést és az állattenyésztést összevonni? Egyre több kutatás jut arra a következtetésre, hogy nagyon is. Ha a környezetbarát mezőgazdaság megteremtése a cél (márpedig ez egyre elengedhetetlenebb), a...
Vandálok vágták ki Anglia leghíresebb fáját, a Hadrianus falánál található, 300 éves híres platánfát. A fa olyannyira különleges volt, hogy 2016-ban az év fája díjat is megkapta, valamint az 1991-es Robin Hood: Tolvajok fejedelme című filmben is szerepelt...
A debreceni Nagyerdő nyerte el a Magyarország legszebb erdeje címet az Agrárminisztérium által indított internetes szavazáson. Nagy István miniszter hétfőn adta át az erről szóló elismerő oklevelet Debrecenben Papp László (Fidesz-KDNP) polgármesternek és ...