Magyarországon ehhez a természet mindent megadott, mégis Európában az utolsók között kullogunk e téren.
Már letölthetők a lakossági energiatakarékossági pályázatok a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról. A pályázatokat legkorábban április 10-én lehet beadni az Energia Központ Kht.-nek. A vissza nem térítendő támogatáshoz 2,6 milliárd forintot rendeltek. Kedvezményes kamatozású hitelre a Sikeres Magyarországért lakossági energiatakarékossági hitelprogram keretében 16 milliárd forint vehető igénybe. A Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitelprogramjának kamata jelenleg évi 6,4 százalék.
A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség legfeljebb tizenöt százaléka, de lakásonként legfeljebb 265 ezer forint lehet. Energiamegtakarítást eredményező beruházásnál a teljes költség fedezhető hitelből. A támogatás és a hitel együttes összege energiamegtakarítást eredményező beruházásnál lakásonként legfeljebb 1 765 000 forint, a megújuló energiaforrások használatának bővítésére irányuló projekteknél legfeljebb négymillió forint lehet.
Hivatalos és gyakorlati verzió
A kormány látszólag mindent megtesz az energiatakarékosság érdekében, a szakemberek egy része azonban úgy véli: csupán látszatintézkedésekről van szó. A rendelkezésekkel szerintük nem érünk el áttörést, ahhoz az egész magyar szabályzó rendszert meg kellene változtatni. Magyarországon ugyanis minden adottság megvan ahhoz, hogy a régió tudásközpontjává váljon az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felhasználása terén. Ehelyett ma az összes mutatót tekintve a legutolsók között kullogunk Európában.
Kevesen versenyezhetnek velünk a bioüzemanyagok előállításához szükséges adottságokat tekintve, még sincs egyetlen kutunk sem. A bioetanollal kevert E85-ös üzemanyagot tankolhatnánk, de nincs hol. A hazai bioetanol-üzemeket olyan mezőgazdasági beruházásnak minősítették, amelyre nem jár támogatás. A hivatalos jelszavak pufogtatását megunva meg is alakult csütörtökön a Magyar Bioetanol Szövetség, ez egy szervezetben egyesítené a bioetanol-előállítás és -forgalmazás különböző szintjén tevékenykedő vállalkozásokat.
Hazánkban sok száz lefojtott termálkút van, ezek forró vizével egy hőcserélő rendszeren keresztül településeket lehetne fűteni, majd a lehűlt meleg vízre még kiváló helyi fürdőket is lehetne építeni, ahogy ezt Veresegyházon tették. Nem is kell olyan mélyre lemenni a föld alá, elég kétszáz métert lefúrni. Nálunk ugyanis az európai harminc méter fölötti átlaggal szemben már huszonöt méterenként emelkedik egy fokkal a hőmérséklet a föld alatt. A fordított hűtőszekrény elvén működő hőszivattyúkkal a nálunk rosszabb adottságú Ausztriában is fűtenek: háromszázezer épületet. Nálunk alig néhányat.
Magyarország a napsütötte órák számát tekintve is lényegesen jobb helyzetben van, mint Finnország, ahol a postásautók napelemekkel működnek, pedig az országban fél évig sötétség van. Napsütötte órákkal is jobban állunk, mint Ausztria, ahol hárommillió négyzetméteren működik napkollektor, itthon legfeljebb százezren. Nyugati szomszédunknál azonban a napenergia felhasználására normatív támogatást adnak, ha az ember beviszi a számlát az önkormányzathoz, azonnal visszaadják a pénzt.
Nálunk a támogatás utólagos: vagyis előbb ki kell fizetni a húszszázalékos áfát, aztán majd valamikor utalják a tizenöt százalékos támogatást. A kormány ugyanis a korábbi harminc százalékról a felére faragta a vissza nem térítendő dotációt, pedig még a tavalyit sem fizette ki teljesen. Miközben tavaly is sokan lemaradtak a lehetőségről, hiszen mindössze nyolcszázmillió forintot adott a kormányzat az energiatakarékos programhoz, ez tizenegy nap alatt elfogyott.
Az ösztönzés hiánya
"Ráadásul ezekből a pénzekből csak véletlenül jut a megújulóenergia-források fejlesztésére, építésére, hiszen mindent elvisz az épületek nyílászáróinak és hőszigetelésének korszerűsítése" – mondta Varga Pál, a Magyar Épületgépészek Szövetsége megújulóenergia-tagozatának elnöke. A szakértő hangsúlyozta: már többször szorgalmazták, hogy a nemzeti energiatakarékossági program mellett hozzanak létre egy másik – megújulóenergia-takarékossági program névre keresztelt – projektet is, de a kormányzat egyelőre nem ismerte fel ennek szükségességét.
Hazánkban a megújulóenergia-források aránya az energiatermelésen belül 3,6, míg a villamosenergia-termelésen belül 0,6 százalék. A legjelentősebb jelenleg használt megújuló energia a vízenergia.
A három legnagyobb magyarországi vízi erőmű összesített teljesítménye 43,8 megawatt, éves kapacitásuk pedig kétszáz gigawattóra körül alakul.
Ebben pedig aligha lesz változás mindaddig, amíg a szabályozás nem ösztönözi, hogy ne csak vehessük, hanem el is adhassuk az áramot. Lehessen mindenkinek két villanyórája, az egyik a kapott, a másik a rendszerbe betáplált energia mennyiségét méri, és csak a különbözetet kelljen kifizetni.
Miért kellene támogatni a megújuló energiákat? Éljenek meg piaci alapon – mondják a gázlobbi képviselői, elfelejtve, miként tették általánossá a gázbevezetést annak idején Magyarországon. Az utóbbi harminc évben, amióta a Testvériség gázvezeték elérte hazánkat, óriási összegeket fordított a kormányzat arra, hogy az orosz gázfelhasználás infrastruktúráját kiépítse minden magyar háztartásig. Ez annyira jól sikerült, hogy mára a magyar háztartások kilencven százaléka az orosz gáztól függ. A feladat most első lépcsőben az lenne, hogy a megújuló energia felhasználásának feltételei ne legyenek rosszabbak, mint a gáz felhasználásáéi. A szabályozást a későbbiekben fokozatosan a megújulók javára kellene módosítani.
Brüsszelben ezt pontosan tudják, hiszen az Európai Bizottság kiadott egy Zöld könyvet, ez részletesen tartalmazza, miként lehet piaci eszközökkel támogatni az unióban elfogadott környezetvédelmi és energiapolitikai alapelvek megvalósítását. A közvetett adókkal, az áfával és a jövedéki adóval a fogyasztókat és a beruházókat el kell rettenteni a környezetkárosító technológiák használatától és a környezetszennyezéstől, miközben az energiamegtakarítást és a környezetbarát megoldásokat kedvezményes adókulccsal kell díjazni. A sikerhez azonban több kell: a nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy nem várható áttörés az új energiaszerkezethez, amíg a kis- és közepes vállalkozásoknak és a magánberuházóknak nem sikerül olyan finanszírozási konstrukciókat találniuk, amelyek három éven belül megtérítik a költségeket.
Forrás: Magyar Hírlap
