Az édesbburgonyával kapcsolatban osztok meg most veletek egy pár érdekességet, amiről eddig még nem sok helyen olvashattatok!
Az édesburgonya bemutatása
Az édesburgonya (Ipomea batatas) vagy másnéven batáta mára elérte, hogy a szuperélelmiszerek közé sorolják, segítségével bővíthetjük az élelmiszerválasztékot, emellett rendkívül egészséges, hasznos, ásványi anyagokban gazdag zöldséget kóstolhatunk meg általa. Az édesburgonya a szulákfélék családjához tartozó kúszószárú, évelő, trópusi növény, ami Közép-, és Dél-Amerika trópusi vidékeiről származik.
Már most fontos megjegyezni, hogy nem áll rokonságban a burgonyával. Az édesburgonya kúszó hajtásrendszere másfél-kétméter hosszú, szárcsomókkal tagolt. Levelei lehetnek épek, fogasok, karéjosok vagy szeldeltek, világoszöldek, sárgás zöldek, vagy bordó árnyalatúak. Rövidnappalos növény, tehát ritkán virágzik, ezt is leginkább üvegházban teszi.
Virágai viszont mutatósak, a hajnalka virágához hasonlóan tölcséresek, színük lehet fehér, lila, vagy vöröses. Hozzáteszem, hogy csak a trópusokon lehet gyönyörködni a virágaiban, sajnos a mérsékelt égövi édesburgonyák nem hoznak virágot. Termesztését elsősorban földben található hajtásai, ággumói miatt érdemes elkezdenie mindenkinek, ezek ugyanis tele vannak vitaminokkal, ásványi anyagokkal és szénhidráttal.
Egy kis édesburgonya történelem
Peruban találták a legrégebbi nem nemesített leleteket, amik körülbelül 8000 évesek. Feltehetően az Orinoco-völgy és a Yucatan-félsziget között háziasították. Európában spanyol és portugál hajósok hozták be, a vörös, a lila és a fehér változat kezdett el terjedni. Azonban a spanyolok nemcsak Európában, hanem a Fülöp-szigeteken is elterjesztették, innen pedig elkerült Indiába, Kínába, valamint Malajziába. Az 1700-as években megjelent Japánban is, manapság már szinte mindenhol, de legfőképpen Oroszország és Ausztrália területén számít potenciális élelmiszernek.
