Dunavecse-Öreg-hegy elnevezést kapta az a napokban feltárt régészeti hely, melyet a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei tártak fel. A helyszínen a Schenider Electric okosgyárát fogják felépíteni, az őskori és szarmata település maradványaira az építést megelőző régészeti kutatás során bukkantak rá.
Mit találtak a régészek Dunavecsén?
Az okosgyár építését megelőző régészeti kutatáson a régészek egy őskori és szarmata település maradványait találták. Az egyik őskori, egész pontosan korai neolitikum időből származik, Krisztus előtt 6000-5400-es évekre tehető. A másik a római korabeli szarmata település maradványai Krisztus után 1-5.századra tehetőek.
Árkok, árokrendszerek, gödrök, tárolóvermek kerültek elő, a római korabeli maradványok között egy épületet és egy kút maradványait is feltárták a régészek. A múzeum szakemberei összes 202 tárgyat dokumentáltak.
A Dunavecse-Öreg-hegy egyedülálló régészeti hely
A múzeum szakembereinek beszámolója szerint nagyon szabályos és rendezett település képét látták a keresések során. Egyik feltűnő eleme az őskori ásatásoknak egy mély árok, mely akár vízelvezetőként vagy védelmi telekhatárként is működhetett. A gödröket élelmiszertárolásra használták, illetve a helyszínen festett kerámiatöredékeket, állatcsontokat és pattintott kőpengéket is találtak.
– mondta Molnár Karola, a Kecskeméti Katona József Múzeum ásatásvezető régésze az index.hu-nak.
Kik azok a szarmaták?
A másaik fiatalabb település a római korból származó település lakói voltak a szarmaták, akik egy lovas nomád nép tagjai voltak. Ők Krisztus után 1. században érkeztek a Kárpát-medencébe és itt is maradtak egészen az 5.századig. Hasonló elemeket találták a régészek ennél az ásatásnál is, viszont itt a gödrök közül többnek vöröses-égetett betöltése volt, amiből arra lehet következtetni, hogy már akkor ipari tevékenységek zajlottak ezen a területen.
A szinte teljes épségben előkerülő szarmata fazék
Az ásatások során előkerült elemek mind rendkívüliek és szenzációnak számítanak, viszont minden közül kiemelkedik egy szarmata fazék, ami egy szárnyas alakkal díszített római terra sigillata töredék, ami annak idején valódi luxuskerámiának számított vöröses bevonatával.
A talált tárgyakat a Kecskeméti Katona József Múzeumban helyezik el.
Fotó: Molnár Karola / Kecskeméti Katona József Múzeum
