Agrároldal.hu - minden, ami mezőgazdaság.
Hirdessen az Agrároldal.hu portálon! Médiaajánlatunkat itt találja!
Ezt elkúrtuk! Részletes vélemény a témáról itt!
Önkormányzati választás 2010 eredmények percről percre ide kattintva!
Gallup közvéleménykutatás 2006 Gyurcsány Ferenc Balatonöszödi Beszédéről
A tévészékház elleni támadás nem változtatott jelentősen a közhangulaton: a relatív többség szerint a kormányfőnek le kellene mondania
2010. szeptember 20.
A kormányfő lemondását követelő tüntetők egy részének erőszakossá fajuló fellépése, és a Magyar Televízió székházának ideiglenes "elfoglalása" nem változtatott érdemben az ország lakosainak az ügy kipattanásának másnapjára - tehát hétfőre - kialakult álláspontján. A többség változatlanul úgy véli, hogy politikai következményekkel kellene szembenézni a miniszterelnöknek miután nyilvánosságra került, hogy saját maga szerint is folyamatos hazugságok árán nyerte meg az országgyűlési választásokat.
A drámai képsorok, és az eszkalálódott erőszakot kommentáló politikai erők és elemzők úgy látszik egyelőre nem voltak érdemi befolyással a politikai helyzet általános megítélésére. A Szabadság téren elszabadult indulatoknak nem volt érzékelhető hatása az események másnapján az ország teljes lakosságát tekintve: továbbra is a megkérdezettek 57%-a tart szükségesnek valamilyen politikai következményt a kiszivárgott Gyurcsány-beszéd nyomán (tegnap 58,5% nyilatkozott így).
A lehetséges politikai következmények tekintetében azonban kristályosodnak a vélemények, a tegnapi mérés óta jelenősen csökkent azok aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak véleményt mondani a kérdésben. A felmerült lehetséges politikai következmények közül a két legerősebb találkozik leginkább az ország polgárainak a véleményével: a relatív többség a kormányfő lemondását vagy új választások kiírását tartaná szükségesnek. Tegnap óta ugyanakkor valamelyest nőtt azok aránya, akik mindkét forgatókönyvet elvetik, így mára egy megosztottabb kép rajzolódott ki az elvárt következő lépések tekintetében.
A két nap összevont eredményei arról tanúskodnak, hogy a Fidesz törzsszavazói támogatják a legnagyobb mértékben, hogy a kialakult helyzetnek politikai következményei legyenek.
A felmérés eredményeit négy speciális csoport tekintetében elemeztük tovább: azok között, akik állításuk szerint áprilisban az MSZP-re szavaztak, és most is MSZP szavazók (MSZP törzs-szavazó, a szavazókorú magyarok 13%-a), az MSZP-től április óta elpártoltak (13%), április óta változatlanul Fidesz szavazók (27%), illetve azóta a Fideszhez csatlakozottak (6%). (Természetesen ez a csoportosítás nem fedi le a teljes válaszadói kört, hiszen számosan nem szavaztak, vagy nem tartoznak egyik nagy párt táborába sem).
A magukat valószínűsíthetően az elismert hazugságok áldozatainak tartók (vagyis az MSZP-től április óta elpártoltak) 55%-a vár politikai következményeket, de közülük 33% nem tart ilyeneket szükségesnek. Az MSZP törzsszavazóinak 70%-a szerint nincs szükség a politikai következmények levonására, de ebben a csoportban 25% az ellenkező véleményen van. A Fidesz kitartó hívei számára a helyzet egyértelmű: 93% várja, hogy következményei legyenek a beismert hazugságoknak, és a Fideszhez a választások óta csatlakozott kisebb csoport is döntően így vélekedik (83% tart szükségesnek politikai következményeket.)
A pártpolitikai preferenciák palettáján önmagukat elhelyezni nem tudók széles táborában (a felnőttek ötöde ilyen) is többségben vannak azok, akik politikai következményeket várnak a nyilvánosságra került felvétel kapcsán. A pártválasztásukban bizonytalanok 64%-a szeretné, ha mindennek lenne valamilyen következménye a politikai életben, és mindössze 20% van ellenkező véleményen. A most SZDSZ-re szavazó magyarok fele vár politikai következményeket, míg a másik felük nem tart ilyeneket szükségesnek.
Gallup közvéleménykutatás önkormányzati választás 2010
A Fidesz valószínűleg nyer Budapesten, Demszky és Tarlós küzdelme még nem dőlt el
A Gallup személyes megkérdezéssel készült, a moratórium előtt utoljára közzétehető budapesti vizsgálata nem szolgál végső konklúzióval az október elsejei helyhatósági választások legizgalmasabb kérdésére: egyelőre nem megjósolható, hogy Demszky Gábor maradhat-e hivatalában, vagy Tarlós István váltja majd őt a főpolgármesteri székben. Egyértelműbbnek tűnik viszont, hogy a harmadik köztársaság történetében az első alkalommal a jobboldal, és annak vezető ereje, a Fidesz nyerheti a budapesti pártlistás voksolást. A Gallup ma 50% körüli részvételt lát a legvalószínűbbnek, de talán ez a paraméter a legkevésbé előre jelezhető a következő napok lehetséges fejleményeinek a tükrében.
A vizsgálat szeptember 14. és 21. között zajlott, így a gyurcsányi beismerés és az azt követő tömegmegmozdulások és zavargások hatása is megjelenik az eredményekben. Természetesen a politikai helyzet - különösen Budapesten - meglehetősen kiélezett és képlékeny, emiatt gyakorlatilag lehetetlen felelős prognózist adnunk a több mint egy hét múlva esedékes voksolás kimenetelét illetően. A szavazás kimenetele (mind a preferenciák, mind pedig a nem kevésbé fontos részvételi arány tekintetében) a következő napok eseményeitől függ.
Demszky támogatottsága nagyobb, Tarlós tábora elkötelezettebb
Annak ellenére, hogy munkáját rendkívül kevesen osztályozzák ötösre és a választók ötöde rendkívül elégedetlen azzal, ahogy a feladatát végzi, Demszky Gáborra a budapesti választókorú polgárok 38%-a szavazna, míg legerősebb kihívója, Tarlós István, az összes választásra jogosult 30%-át tudhatja maga mögött. A teljes választói kört tekintve egy szűk többség Demszky távozását kívánja: 44% szerint a város érdeke a polgármester-váltás volna, míg 42% a jelenlegi városvezetés megtartását gondolja Budapest érdekének. Egy másik kérdésre válaszolva a budapestiek 42%-a mondta, hogy Demszky újraválasztása ellen fog szavazni, szemben 39%-kal akik az újrázás mellett teszik le a voksukat.
Tárki közvéleménykutatás önkormányzati választások eredménye 2010
Országosan Fidesz előny, Budapesten bizonytalanság
A TÁRKI szeptemberi pártpreferencia kutatásának adatfelvétele Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonöszödi beszédének nyilvánosságra kerülése előtt zajlott. A TÁRKI választáskutatási programja keretében a felnőtt lakosság körében végzett, 1000 fő megkérdezésén alapuló, a lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentatáló kutatás eredményei szerint tovább csökkent a kormánypártok támogatottsága, míg a FIDESZ előnye tovább növekedett, valamint az is kiderül, hogy a pártválasztásukban bizonytalanok aránya továbbra is magas. A Magyar Szocialista Párt támogatottsága a felnőtt lakosságon és a pártot választókon belül, valamint a biztos szavazó pártválasztók körében is nagymértékben csökkent az elmúlt hónapokhoz képest. Az ellenzéki pártokat támogatók tábora a júliusi eredményekhez képest tovább növekedett. Június óta folyamatosan magas a pártpreferenciájukban bizonytalanok aránya: tízből négy lakos bizonytalan pártválasztásában vagy megtagadta a választ a pártpreferenciát vizsgáló kérdésre. A korábbiakhoz képest tovább csökkent a felnőtt magyar lakosság körében a választásokon való részvételi hajlandóság is: áprilisban még 69%, júniusban 60%, míg szemptemberben mindössze 53% állítja, hogy biztosan elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a parlamenti választások.
Szeptemberben a felnőtt magyar lakosság körében az MSZP támogatottsága 18%-ra csökkent – a májusban mérthez képest ez már 20 százalékpontnyi csökkenést mutat –, a FIDESZ támogatottsága 33%. A biztos szavazó pártválasztók között a FIDESZ 55-35% arányban vezet az MSZP-vel szemben.
A szavazásra jogosultak körében a két nagy párton kívül egyik párt sem éri el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5%-os küszöböt. A pártválasztókon belül az SZDSZ 4%-os, míg az MDF 3%-os táborral rendelkezik felmérésünk szerint.
Eredményeink azt mutatják, hogy az október 1-jén tartandó önkormányzati választásokkor a szavazásra jogosultak legnagyobb része a korábbi gyakorlatnak megfelelően a jelenlegi polgármestert választaná meg újra (35%). Az önkormányzati választásokon a szavazásra jogosultak 61%-a biztosan részt kíván venni. Adataink szerint a budapesti főpolgármester választás esetében nagy a bizonytalanok aránya (34%). A biztos szavazók körében Budapesten többen említik Tarlós István nevét, mint Demszky Gáborét mint jelöltet, akire voksukat várhatóan adni fogják. Adataink megbizhatóságát csökkenti a budapesti részmintánk alacsony elemszáma, és az is, hogy egyéb információk alapján feltételezhető, hogy a Demszky Gáborra szavazók között nagyobb a rejtőzködők aránya.
Az adatfelvétel 2006. szeptember 7. és 15. között zajlott. Az egész népességre vonatkozó becsült arányok hibája 95%-os megbízhatósággal nem több, mint 3,1%.
