Védekezés a madarak ellen
A fiatal palántákat veszélyeztethetik a galambok és más madarak. Ha ilyen problémákkal állsz szemben, akkor takard le a kukoricákat gyapjúfóliával, amíg legalább 10 cm magasra nem nőnek. A madarak nem zaklatják a magasabb kukoricákat. Egy másik megoldás kisméretű falemezeket vágni, és a hosszanti oldalaikba szegeket verni úgy, hogy fejük kissé kiálljon a fából. Ezeket a lemezeket a palánták mellé kell állítani a talajba, majd a szegek között pamutot átvezetni. Ez szintén megnehezíti a madarak dolgát, mert nehezebben férnek hozzá a kukoricapalántákhoz.
Szüretelés
A csemegekukorica különös sajátossága, hogy a kukoricaszemeket zöld héj veszi körül, ezért nem olyan egyszerű ránézésre eldönteni róluk, hogy mennyire érettek. Még maguk a szemek is csalókák, mert habár elsőre érettnek tűnhetnek, könnyen lehet, hogy még 1-2 hétre vannak az ideális állapottól. A kukoricaszemek külső színe tehát nem mérvadó. A legtöbb vidéken a csemegekukorica július negyedik hetétől, vagy még annál is később alkalmas a szüretelésre. Ez többek között függ a csemegekukorica fajtájától, az ültetés időpontjától és a tenyészidőszakra jellemző időjárástól is.
Ha szeretnéd megállapítani, hogy megérett-e kukoricád a szüretelésre, akkor óvatosan húzd le a külső, zöld héjat úgy a cső feléig, hogy felfedj néhány sárga szemet. A körmöddel hasítsd fel az egyiket – ha vizes folyadékot találsz benne, akkor még nem érett, de ha a folyadék tejszerű, akkor kezdődhet a szüret. Amennyiben a kukoricaszemben található folyadék sűrű és pasztaszerű, akkor a kukorica túlérett.
A szüreteléshez nem kell mást tenned, mint megfogni a csövet és egy egyszerre csavaró és lehajtó mozdulattal eltávolítani a szárról. A szüretelést a reggeli órákban, vagy késő délután végezd, amikor a hőmérséklet barátságosabb ehhez. A szüretelt kukoricákat a hűtő leghidegebb részében tárold, és lehetőleg minél előbb helyezd oda. A közönséges csemegekukoricát azonnal érdemes elfogyasztani, a puhább fajták pedig négy, az édesebbek két napig tárolhatók a hűtőben.
