A gabona mennyiségi és minőségi megóvását csak korszerű silókban és csarnoktárolókban lehet biztosítani. A silók fajlagos építési költsége mintegy háromszorosa a csarnoktárolókénak, ezért terjedtek el a csarnoktárolók nagyobb mértékben.
Méretek, szerkezeti kialakítás
A csarnoktárolók célszerű szélességi mérete: 18-21 m, melynél a tárolási magasság a széleken 3,50-4,00 m, középen max. 6,00 m. A csarnoktárolók szerkezeti kialakítása sokféle lehet, legjobban az előregyártott vasbeton pillérekre lekötött acéltartós megoldások váltak be, mert ennél nem szükséges külön tűzvédő bevonat a pilléreken, amit 3 évente még felújítani is szükséges. A tárolási épületek vázaként korábban a DV-T volt a leggyakoribb, jelenleg sokféle váztípusból építenek tárolókat, azonban a felsőpályás gépi betárolást csak néhány épületváz teszi lehetővé, és emiatt ezen épületek gazdaságossága vitatható.
Azok a jó tárolótípusok, melyeknél a gabona rézsűszögéhez igazodik a tetőfedés szöge, azaz a teljes tárolótér betárolása fix beépítésű szállítószalaggal, vagy más szállítópályával megoldható, a teljes térfogat jól kihasználható. Ekkor már nem a tárolótér négyzetméter ára (ami jelenleg nettó 30-35.000 Ft/m2), hanem a gabona tonnájára vonatkoztatott építési költsége lesz a meghatározó, mely jelenleg a STRUKTÚRA vázaknál 8.000 Ft/tonna, vagy ennél alacsonyabb értékűre adódik.
Ilyen tároló készült 2002-ben az IGAR-VÁM Kft. beruházásában, ahol a felsőpályás betárolás is megoldott és a tárolótér maximálisan kihasználható.
A tárolók hosszméretének a tűzszakasz nagyság szab határt, max. 1.800 m2-es tűzszakaszhoz, 20 m szélességnél 90 m épülethossz tartozik. Az 5.000 tonnás tárolótér mérete 18x60 m, azaz a 10.000 tonnás tárolótér csak két tűzszakaszban alakítható ki. A tárolótér oldalfalát kizárólag helyszínen készített vasbetonból célszerű elkészíteni, élettartama és terhelhetősége miatt. Az épületek fedése színes fém trapézlemezekből készül, a tárolótér megvilágítását a tetősíkba beépített bevilágító sávokkal előnyös biztosítani, oldalablakok nélkül. A csarnoktárolók kiszellőztetésénél a végfalakon elszívó ventillátorokat kell beépíteni a keletkező pára elszívásához, amely páratartalom-mérővel együtt automatizálható megoldást ad. A tárolótér padozata gépi simítású beton, ipari padló minőségben kialakítva. A tárolók végfalában 4x4,50 m-es tolókaput, vagy nyílószárnyas kaput építenek be, melyek belső oldalába beépített U szerelvénybe fapallók rakhatók a tárolótér teljes kihasználáshoz.
A felsorolt műszaki megoldások sokszínűsége ellenére a fajlagos tárolási mutatók jó összehasonlítást tesznek lehetővé. A dongaszerkezetű épületek így jól funkcionálhatnak tovább pl. géptárolóként. Előnyösek a többcélú épületként építhető íves csarnokvázak, pl. a lovardákhoz, állattartási épületekhez alkalmazott íves, de nyeregtetős kialakítású SV vázak, melyek belmagasságát jól megválasztva az épületek tervezett élettartama (T=50 év) alatt a funkciókat változtatva 10-15 évenként igen hasznos épületként üzemeltethetők tovább.
A többcélú épületek élettartama alatt többször változtathatók meg a funkciók, utólag részben hőszigetelhetők is, emiatt jól és gazdaságosan kihasználhatók. Ilyen épületek építését javasoljuk a mai, gyorsan változó gazdasági környezetben.
Bár a hét további részében enyhébb éjszakák várhatók, a fagyveszély nem múlt el, a jövő hét első felében ismét számítani lehet olyan éjszakákra, amikor 0 Celsius-fok alá csökken a hőmérséklet - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzéséb...
Alábbi cikkünket Dr. Máté András fogja bemutatni a növénytermesztési technológiák tervezésénél figyelembe veendő legfontosabb szempontokat, amik segíthetnek megválaszolni a nagy kérdést: milyen növényfajt érdemes termeszteni?
Egy különleges cikksorozata jelenik meg az agraroldal.hu-n. Dr. Máté András, a magyar agrárium kiemelkedő alakja, a SZIE Növénytermesztési Tanüzemének volt igazgatója oszt meg hasznos tanácsokat a gazdálkodók számára. Cikksorozatunk első cikkében egy kis ...