Gyakori és sokszor vitatott kérdés, hogy a szántóföldi kultúrák öntözése mennyire lehet rentábilis. Melyek azok a növények, melyek öntözése szükségszerű, és milyen üzemgazdasági indokokat lehet felsorolni egy öntözéses beruházás mellett. Minden egyes szántóföldi növény kultúra esetében felmerül a kérdés, hogy milyen minőségi és mennyiségi növekedés érhető el az öntözés hatására.
Szántóföldi kultúrák öntözése
Szakmailag többszörösen bizonyított, hogy a vetésszerkezet tervezése során a termesztett növényeket gazdaságossági szempontok alapján három fő csoportba kell sorolni víz- és öntözési igényüknek megfelelően:
· öntözés nélkül nem termeszthető növények: hibridkukorica, zöldborsó, csemegekukorica, vetőmagborsó
· gazdaságosan öntözhető növények: cukorrépa, fűszerpaprika
· feltételesen öntözhető növények: búza, takarmánykukorica
Az öntözés gazdaságosságát, jövedelmezőségét nem lehet egyszerűen csak a ráfordítási és hozam adatsorok elemzésével értékelni, mivel vannak olyan további szempontok is, melyek vagy hosszabb távon fejtik ki hatásukat, vagy számszerű adatokkal nehezen leírhatóak. Ilyen további tényezők a hozam stabilitás és növelés, vetésszerkezet egészére gyakorolt hatás.
Az öntözési kultúra és technológia fejlődését nagy mértékben befolyásolni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás, annak közös agrárpolitikája és a "költség-visszatérülés" elvének értelmezése.
A magyar öntözési gyakorlatban a területek jelentős részén a mozgás közben végzett esőztető, folyamatos öntözési módok terjedtek el.
Az esőztető berendezéseket mobilitásuk szempontjából két alapvető csoportba soroljuk:
· mobil öntözőberendezések
· stabil öntözőberendezések
Hazánkban a legelterjedtebb öntözőberendezések a mozgás közben üzemelő öntözőberendezések. Ide soroljuk a következő típusokat:
· csévélhető berendezés
· körben járó berendezés (center-pivot)
· frontális mozgású berendezések (lineár)
A csévélhető berendezés víztovábbítási útját a víznyerési helytől a szórófejig egy hajlékony cső biztosítja, mely folyamatosan csévélődik fel egy dobra az öntözés előre haladtával. A csévélődobos öntözőberendezések munkaszélessége 50-100 m, míg ezzel párhuzamosan elmondható, hogy maximum 500 m hosszúságú sávok öntözésére alkalmasak.
Szántóföldi kultúrák öntözése csévélhető berendezéssel
Ezek a berendezések egyaránt alkalmasak az alacsony és magas növényi kultúrák esőztető öntözésére a jó minőségű, egyenletes, szabályozható vízborításra. A csévélhető tömlős öntözőberendezések széles körű elterjedését azzal lehet magyarázni, hogy azok könnyen adaptálhatók a területi sajátosságokhoz, áttelepítésük könnyen, gyorsan megvalósítható, üzemeltetésük egyszerű, az üzembe helyezés és a szükséges gépbeállítások után - az üzemeltetés során - csak felügyeletet igényelnek, csoportos üzemeltetés esetén egy kezelő több berendezés felügyeletét is elláthatja, és nem utolsósorban beruházási igényük alacsony.
A center-pivot öntözési eljárás rendkívül kedvelt például kukorica öntözésében, melynek oka, hogy ezzel az eljárással 1,5-3 m-es szabadmagasság érhető el, mely így lehetővé teszi magas növénykultúrák nagy hatékonyságú öntözését. A különböző hosszúságú (20-400 m) csővezeték egymástól 20-60 m távolságban elhelyezett kocsikon (tornyokon) található. A csővezeték egyik vége a vízkivétel helyéhez kötött, míg a másik vége folyamatosan körben jár és öntöz.
Az egyes tornyok mozgatását hidraulikus, vagy elektromos motorral oldják meg, és ellenőrzési rendszerük teljesen automatizált. Rendkívül kedvelt öntözési forma, nemcsak az előbb említett ok miatt, de 15%-os terepesésig is alkalmazható, illetve az automatizált vezérlési rendszer lehetőséget biztosít a talajadottságok szerinti öntözés és a növény ökológiai igényeit kielégítő öntözés összehangolására. Ezek a berendezések amellett, hogy kisnyomásúak (1-2 bar) és közepes nyomásúak (5-6 bar) is lehetnek, tökéletesen alkalmasak tápoldat és növényvédőszer kijuttatására.
A lineár berendezés szerkezeti felépítésében hasonló a center-pivothoz, de nem körpályán, hanem a csővezeték tengelyére merőleges irányba halad és folyamatosan öntöz. Az üzemeltetés folyamata teljesen automatizált, egyes típusok hidránsról, mások nyílt csatornáról működtethetők.
Az üzemeltetés során egy ilyen berendezés kb. egy 10 m széles esőfelhő képét mutatja a gép teljes hosszában. Ezzel az eljárással rendkívül egyenletes szórásképet lehet elérni, amely felülmúlja a természetes esőzés biztosította szórásképet.
Hazánkban a csapadék vegetációs időszakon belüli egyenetlen, kiszámíthatatlan eloszlása a fent említett kultúrák esetében elengedhetetlenné teszi az öntözésre alapozott technológia kialakítását. Csak ezzel a technológiával érhető el az a mennyiségi és minőségi fejlődés, mely szükségeltetik a versenyképes termék előállításához a hazai és nemzetközi piacon egyaránt.
Forrás: Agrárágazat
