A búzafajtákkal szemben megfogalmazott minőségi követelmények történelmileg rövidnek számító néhány évtizeden belül is gyökeresen átalakultak, miközben követték az adott kor piaci környezetének változását. Ahogyan ma kevesen elégednének meg a hetvenes évek tömegigényeit kielégítő fajtáinak sütőipari minőségével, várhatóan a nem távoli jövőben alig fogjuk érteni, miért nem sikerült a kilencvenes években homogén minőségű búza tételeket előállítani és piacra vinni.
A felhasználók igényei
A növénynemesítők munkáját nagyban segíti, ha a felhasználók pontosan definiált igényeket fogalmaznak meg a fajtákkal szemben. A hazai hagyományos kenyér készítéséhez szükséges minőség régóta ismert, azonban egészen más a helyzet a speciális termékek, vagy az export minőségi követelményeivel kapcsolatban. A „Pannon búza program” néven indult szakmai összefogás konkrét és szigorú feltételeket szab a búza vertikum minden szereplője számára, és az új kihívásoknak a nemesítők is új szemlélettel és a legmodernebb kutatási módszerek alkalmazásával lesznek képesek megfelelni.
Tudatos búzatermesztés
A tudatos minőségi búzatermesztés magas fehérje tartalmú és kiváló fehérje minőségű fajtákat igényel. Genetikailag kiváló minőségű fajtákkal, a jó minőség eléréséhez kedvező termőhelyen, szakszerű termesztési eljárások alkalmazásával van jó esély a kívánt minőség elérésére, feltéve, ha időjárási anomáliák nem húzzák át számításainkat.
Minőségi követelmények
A minőségi követelmények közül a keményszemű és magas fehérjetartalmú (vagy magas sikértartalmú) búzák előállítását a rendelkezésünkre álló nemesítési háttér mellett rutin feladatnak tekintjük. Az 1. ábra nagyszámú búzatörzs (n=1390 db) vizsgálata alapján jól szemlélteti, hogy a martonvásári búzanemesítési tenyészanyag döntő többségében keményszemű, azaz a világpiacon legnagyobb volumenben értékesített HRW (Hard Red Winter, piros keményszemű őszi) búza kategóriába tartozik.
Búzatörzsek vizsgálata
Több mint 3600 búzatörzs vizsgálatával és szelekciójával 2004 és 2006 között elértük, hogy a kísérleti búzatörzseink átlagos nedves-sikértartalma mindvégig 33% fölött maradjon, és több száz olyan törzset állítunk elő minden évben, amelyek sikértartalma a 35%-ot is meghaladja. Az ezekhez hasonló sikértartalmú búzafajtákat termesztik napjainkban hazánkban a legnagyobb vetésterületen (Mv Csárdás, Mv Magdaléna, Mv Verbunkos), mert már egy évtizedes tapasztalat bizonyítja, hogy a drasztikusan lecsökkent és egyoldalú nitrogén műtrágyázás ellenére is képesek megfelelő sütőipari minőséget elérni.
A sikér mennyiségének biztosítása mellett a sikér minőség javítása még nehezebb és összetettebb feladat. A nemesítés empirikus alapon is folytatható, amikor törzsek ezreinek technológiai minőségét vizsgáljuk hagyományos laboratóriumi módszerekkel. Ez a munka nem mellőzhető, és a jelenleg rendelkezésre álló kitűnő minőségű fajták (Mv Suba, Mv Mazurka, Mv Ködmön, Mv Kolo, stb.) sok év még több termőhely mintáinak vizsgálata alapján lettek kiválasztva. A reológiai tulajdonságok vizsgálata során már használtuk a hazánkban korábban alig ismert Alveográfot, valamint az extenzográffal hasonló elven működő Texture analyser készüléket. A Hankóczy Jenő által kifejlesztett Farinográf adatainak értékelését évek óta a nemzetközi (ICC) szabványnak megfelelően is elvégezzük, és tapasztalataink szerint az ICC szerinti farinográfos stabilitás érték igen fontos paraméter a sikér minőség pontos értékeléséhez.
Pannon búza
A Pannon búza nemesítés hatékonyságának növelése és a minőség kialakulásának jobb megértése érdekében kutatásaink mind nagyobb részét teszi ki a fehérjék összetételének vizsgálata. A búza tartalékfehérjék biokémiai azonosítása, az eltérő molekulasúlyú fehérjék arányának meghatározása nagyban segít a fajták közötti minőségbeli különbségek megértését és a környezet minőségre gyakorolt hatásának nyomon követését. E módszerek alkalmazásának eredményei a következő évtized martonvásári búzafajtáiban már kimutathatók lesznek.
A Pannon búza előállítás során a következő 3-5 évben a már ma is rendelkezésre álló fajtákból lehet választani. Több év igen sok vizsgálata alapján úgy becsüljük, hogy a nemzetközi búzakereskedelemre szánt „Pannon prémium” és „Pannon standard” minőségű végterméket a martonvásári búzafajták közül elsősorban a 3. ábrán feltüntetett fajtákkal lehet előállítani. A „Pannon prémium” minőségre képes fajták, az Mv Suba, Mv Mazurka,
Mv Ködmön, Mv Kolo és Mv Palotás nemzetközi összehasonlításban is kitűnő minőséggel rendelkeznek, és valamennyi minőségi paraméterük alapján alkalmasak arra, hogy termésük - megfelelő termőhelyen és agrotechnikával előállítva - nagy gyakorisággal feleljen meg a legszigorúbb minőségi elvárásoknak is. Az Mv Palotás esetében az esésszám érzékenység valamelyest növeli a termelési kockázatot, ezért e fajta aratását különösen gyorsan célszerű befejezni.
A fajták másik csoportját termesztve nagyobb gyakorisággal inkább „Pannon standard” minőség elérését várhatjuk. Az Mv Emese és Mv Magvas esetében elsősorban a sikértartalom lehet a korlátozó tényező, míg az Mv Süveges farinográfos stabilitása, az Mv Toborzó alveográfos P/L értéke és az Mv Walzer alveográfos W értéke az a paraméter amely csak optimális feltételek között éri el a prémium minőséget.
Minőségi búzatermesztés
A fentiekből nyilvánvaló, hogy a minőségi búzatermesztés térnyerése a fajtaválasztást nem egyszerűsíteni, hanem bonyolítani fogja. Hazai felhasználásra továbbra is a jellemzően stabil B1 minőségű fajtákat érdemes termeszteni, melyekkel igen magas termésszintet is megcélozhatunk (Mv Marsall), vagy kis ráfordítással törekedhetünk biztos minőségre (Mv Magdaléna, és a hasonló fajták). Export célú minőségbúza termesztéskor elsősorban a fajták alveográfos minőségét, farinográfos görbe stabilitását és tészta erősségét kell figyelembe venni, ami jelentősen leszűkíti a választható fajták körét. Pannon prémium minőség elérését ma Magyarországon reálisan legfeljebb 6-8 fajta termesztésével tarjuk reálisnak.
Forrás: Agrárágazat
