Rendet teszünk az élelmiszer-biztonság területén - Magyarország élelmiszer-biztonsági szempontból az egyik legmegbízhatóbb országgá kíván válni - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az európai uniós tagországok agrárminisztereinek hétfői brüsszeli találkozóján e témában lefolytatott kötetlen vitában.
Mint az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, Gráf József az eszmecserében hangoztatta: Magyarországon az elmúlt 2 évben ez súlyponti kérdéssé vált. Elismerte, hogy az ország nem volt teljes egészében felkészülve arra az élelmiszer-áradatra, amely az EU-tagság első két éve alatt érkezett, miközben ezek egy része sok minőségi kívánnivalót hagyott maga után. Mint fogalmazott, "meglepetésszerűen érte az országot a bűnözői kategóriába tartozó cselekedetsor is, amelynek csúcsa a karácsonyi közel 600 tonnás élelmiszer-lefoglalás és megsemmisítés volt".
- Elhatározott szándékunk, hogy rendet teszünk ezen a területen, tűzzel-vassal, és ebben nincs kegyelem, következetesen megyünk tovább az úton - jelentette ki Gráf József.
Szerepelt volna a brüsszeli ülés napirendjén a kukoricaintervenciós rendszer megszüntetésének a kérdése is, de végül levették onnan. Gráf József szerint "ez jó jel", mert azt jelzi, hogy a bizottsági akarat egyelőre nem szerez többséget a tagországok között.
A brüsszeli testület eleinte a tagállamok közül Magyarországnak legfontosabb rendszer azonnali, idei megszüntetését szerette volna elérni, míg a magyar álláspont az, hogy az EU később, a teljes agrárpolitika felülvizsgálatakor, annak részeként térjen vissza a kérdésre. Gráf József szerint most minden esély megvan arra, hogy egy elfogadható kompromisszum születik, amely valamiféle megszorításokat, mennyiségi vagy időkorlátokat fog jelenteni, de egy tisztességes felkészülési és kivonulási lehetőséget adhat a magyar termelők számára.
E témáról hétfőn közleményt adott ki Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő is, a téma európai parlamenti jelentéstevője, aki üdvözölte, hogy a témát levették a napirendről. Szerinte a soros EU-elnökséget "az is befolyásolhatta döntésében, hogy február végén Glattfelder Béla az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában bejelentette, hogy jelentésében az Európai Bizottság jogszabálytervezetének elutasítását fogja javasolni. Az Európai Parlament várható negatív véleménye tovább csökkentheti a javaslat elfogadásának esélyeit a Tanácsban."
A képviselő szerint "az utóbbi hónapok piaci folyamatai egyre egyértelműben jelzik, hogy a bizottsági javaslat szakmailag megalapozatlan és elhibázott", emellett "egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az Európai Bizottság tervezete uniós jogi alapelvekbe ütközik".
A hétfői ülésen az unió - elsősorban a környezetvédelmi tanács hatáskörébe tartozó - talajvédelmi stratégiájáról is tájékoztatást kaptak a mezőgazdasági miniszterek, mert annak egyes elemei (a talajvédelem integrációja, a talajminőségek javításának megoldása, a nyilvántartási rendszerek felállítása) jelentős költségekkel járnak, és szeretnék elkerülni, hogy "egy váratlan döntés az agrárteremőket olyan helyzetbe hozza, amelynek nem tudnak eleget tenni". Fontos, hogy a költségvonzatokra is legyenek elképzelések - hangoztatta Gráf József.
A többi napirendi pontról elmondta: Magyarország egyetért azzal, hogy egyszerűsíteni kell az uniós jogszabályrendszert, illetve a piaci rendtartást, és ezzel kevesebb bonyodalom sújtsa a gazdálkodókat is, de a magyar álláspont szerint néhány kérdésben az egyszerűsítést későbbre kellene halasztani. Ilyen például a
zöldség-, gyümölcs- és borrendtartás, hiszen ezek reformja még csak most folyik.
Gráf József megerősítette azt is, hogy néhány minisztertársával részt vett egy nemzetközi állatvédő szervezet hétfői brüsszeli rendezvényén, amelyen az aktivisták azt követelték, hogy az EU-ban a terveknek megfelelően 2012-ben vezessék be az új baromfiketrec-méreteket.
- Elhatározott szándékunk, hogy rendet teszünk ezen a területen, tűzzel-vassal, és ebben nincs kegyelem, következetesen megyünk tovább az úton - jelentette ki Gráf József.
Szerepelt volna a brüsszeli ülés napirendjén a kukoricaintervenciós rendszer megszüntetésének a kérdése is, de végül levették onnan. Gráf József szerint "ez jó jel", mert azt jelzi, hogy a bizottsági akarat egyelőre nem szerez többséget a tagországok között.
A brüsszeli testület eleinte a tagállamok közül Magyarországnak legfontosabb rendszer azonnali, idei megszüntetését szerette volna elérni, míg a magyar álláspont az, hogy az EU később, a teljes agrárpolitika felülvizsgálatakor, annak részeként térjen vissza a kérdésre. Gráf József szerint most minden esély megvan arra, hogy egy elfogadható kompromisszum születik, amely valamiféle megszorításokat, mennyiségi vagy időkorlátokat fog jelenteni, de egy tisztességes felkészülési és kivonulási lehetőséget adhat a magyar termelők számára.
E témáról hétfőn közleményt adott ki Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő is, a téma európai parlamenti jelentéstevője, aki üdvözölte, hogy a témát levették a napirendről. Szerinte a soros EU-elnökséget "az is befolyásolhatta döntésében, hogy február végén Glattfelder Béla az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságában bejelentette, hogy jelentésében az Európai Bizottság jogszabálytervezetének elutasítását fogja javasolni. Az Európai Parlament várható negatív véleménye tovább csökkentheti a javaslat elfogadásának esélyeit a Tanácsban."
A képviselő szerint "az utóbbi hónapok piaci folyamatai egyre egyértelműben jelzik, hogy a bizottsági javaslat szakmailag megalapozatlan és elhibázott", emellett "egyre nyilvánvalóbbá válik az is, hogy az Európai Bizottság tervezete uniós jogi alapelvekbe ütközik".
A hétfői ülésen az unió - elsősorban a környezetvédelmi tanács hatáskörébe tartozó - talajvédelmi stratégiájáról is tájékoztatást kaptak a mezőgazdasági miniszterek, mert annak egyes elemei (a talajvédelem integrációja, a talajminőségek javításának megoldása, a nyilvántartási rendszerek felállítása) jelentős költségekkel járnak, és szeretnék elkerülni, hogy "egy váratlan döntés az agrárteremőket olyan helyzetbe hozza, amelynek nem tudnak eleget tenni". Fontos, hogy a költségvonzatokra is legyenek elképzelések - hangoztatta Gráf József.
A többi napirendi pontról elmondta: Magyarország egyetért azzal, hogy egyszerűsíteni kell az uniós jogszabályrendszert, illetve a piaci rendtartást, és ezzel kevesebb bonyodalom sújtsa a gazdálkodókat is, de a magyar álláspont szerint néhány kérdésben az egyszerűsítést későbbre kellene halasztani. Ilyen például a
zöldség-, gyümölcs- és borrendtartás, hiszen ezek reformja még csak most folyik.
Gráf József megerősítette azt is, hogy néhány minisztertársával részt vett egy nemzetközi állatvédő szervezet hétfői brüsszeli rendezvényén, amelyen az aktivisták azt követelték, hogy az EU-ban a terveknek megfelelően 2012-ben vezessék be az új baromfiketrec-méreteket.
Forrás: FVM
