A termőhely sajátosságainak mélyreható ismerete egyik elengedhetetlenül fontos záloga a sikeres mezőgazdasági tevékenységnek. A hozamokat csak önmagában vizsgáló, magas ráfordításokkal (növényvédő szer, műtrágya, gépi munka) dolgozó mezőgazdasági termelés nem tudja ezt megvalósítani. A környezeti- és energiaválság, az agrárolló kinyílása, a romló hatékonyság, éleződő versenyfeltételek, szigorodó növényvédelmi előírások új megoldások bevezetésére kényszerítik a mezőgazdasági termelőket.
A termőhely sajátosságainak mélyreható ismerete egyik elengedhetetlenül fontos záloga a sikeres mezőgazdasági tevékenységnek. A hozamokat csak önmagában vizsgáló, magas ráfordításokkal (növényvédő szer, műtrágya, gépi munka) dolgozó mezőgazdasági termelés nem tudja ezt megvalósítani. A környezeti- és energiaválság, az agrárolló kinyílása, a romló hatékonyság, éleződő versenyfeltételek, szigorodó növényvédelmi előírások új megoldások bevezetésére kényszerítik a mezőgazdasági termelőket.
Jelenleg az információs társadalom korában élünk, mely sajátos módon, az ún. precíziós mezőgazdasági termelés formájában jelenik meg az agráriumban. Ennek lényege, hogy a természeti-környezeti adottságokat maximálisan figyelembe veszik és kihasználják a gazdálkodás, illetve a termesztéstechnológia során. A termőhelyet nem homogén egységként értelmezik. A precíziós mezőgazdaság egyaránt magában foglalja a térinformatikát, a távérzékelést, a teljes termesztési szerkezetet, ennek technológiáit és gépesítését.
A mikroklíma alapvető befolyással bír egy adott kultúra termesztési sikerességére, növényvédelmi tevékenységek hatékonyságára, eredményességére. A sikeres (környezetkímélő, hatékony és költségkímélő) növényvédelemhez önmagában nem elegendő a rendelkezésre álló növényvédő szer és géppark. Az időzítés, a kórokozók érzékeny stádiumában végzett növényvédelmi beavatkozás, a mikroklíma alapos és folyamatos nyomon követése szintén alapvető fontosságú.
A szőlőültetvények esetében legnagyobb gyakorlati növényvédelmi gondot a következő gomba kórokozók jelentik: szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra, szürkepenészes rothadás. Mindhárom kórokozó fertőzését, kártételét alapvetően meghatározza az adott terület klimatikus sajátossága (hőmérsékleti és csapadékviszonyok, páratartalom). A fenti kórokozók biológiája jól ismert, károsításuk az aktuális meteorológiai adatok ismeretében előrejelezhető.
A Tenkes Borvidékfejlesztő és Szolgáltató Kht., melyet a siklósi Tenkes Hegyközség hozott létre, pályázatot nyújtott be növényvédelmi előrejelzést támogató meteorológiai mérőrendszer kiépítésére. 2002-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól összesen 5 millió Ft vissza nem térítendő állami támogatást nyert el erre a feladatra.
A kiépített rendszerben 10 mérőállomás és a központi adatgyűjtő számítógép került kiépítésre. A mérőállomások a borvidék különböző pontjain kerültek elhelyezésre, az adott területet legjobban ismerő üzemi szakember javaslata alapján, a növényvédelmi szempontból kritikus területeken. A mérőállomások emberi beavatkozás nélkül, automatikusan a nap 24 órájában óránként mérik a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a lehullott csapadékot, levélnedvességet. Egy állomáson még szélirány és szélsebesség, valamint napfénytartam mérő, talajnedvesség mérő is elhelyezésre került. A moduláris felépítésű állomások tetszőlegesen bővíthetőek újabb mérőműszerekkel. 2003-ban piranométer és elektromos rovarcsapda műszerekkel tervezzük továbbfejleszteni egy állomásunkat.
A megvalósított rendszer a XXI. századi műszaki technikát tartalmaz:
· a mérőállomások az adatot mobilkommunikációs úton továbbítják a központi adatgyűjtő egységhez,
· az adathozzáférés kódolt internetes oldalon történik,
· az állomások nem igénylik külső energiaforrás biztosítását, hiszen környezetbarát módon, napelemről üzemelnek.
A rendszerben egyaránt lehetőség van összesítő (hőmérsékleti maximum, minimum, átlag; lehullott csapadék, páratartalom), valamint tételes (állomásonként az óránként mért adatok teljes körűen), illetve származtatott (pl. csapadékintenzitás) adatok lekérdezésére. Az adatok táblázatos és grafikus formában egyaránt megjeleníthetők. Lehetőség van időszaki összesítő adatok (pentád, dekád, hónap) megjelenítésére is, de akár fagyveszély-riasztásra és öntözés-vezérlésre is.
A rendszer fejlesztője és forgalmazója az érdi Boreas Kft., mely olyan világhírű cégek alkatrészeit használja fel, mint pl. a Honeywell, a Siemens.
A helyszíneken mért meteorológiai adatokat a központi számítógép rögzíti, illetve feldolgozza. Az így kapott eredmények alapján a növényvédelmi előrejelzést valamennyi együttműködő partner megkapja, és annak alapján dönt a növényvédelmi munkák megkezdéséről. Ezzel a teljes villányi borvidék növényvédelmi tevékenységére kihatással van a megvalósult rendszer, melyet lehetőségeink szerint bővíteni fogunk.
A borvidéken gazdálkodók közös érdeke, hogy a jobb minőség és a biztonságosabb, gazdaságosabb termelés eléréséhez a kiépített rendszerhez csatlakozzanak, felhasználják annak információit és szolgáltatásait, és ezzel is elősegítik a piacon maradásukat. A jó minőségű bor előállításának alapvető feltétele a megfelelő minőségű szőlőtermelés. Azonban a piac igénye már nemcsak a beltartalmi mutatókat vizsgálja, hanem kiépített élelmiszerbiztonsági rendszer meglétét is megköveteli, melyhez e rendszer részleges alapot biztosíthat.
A szolgáltatást igénybe vevő termelő igazolni tudja a piac felé, hogy a termelés során okszerű növényvédelmet és növényvédő szer felhasználást folytatott. Ezzel is mintegy bizonyítva, hogy az általa előállított termék nem tartalmazhat semmiféle növényvédő szer maradványt.
Siklós, 2002. november 24.
Jelenleg az információs társadalom korában élünk, mely sajátos módon, az ún. precíziós mezőgazdasági termelés formájában jelenik meg az agráriumban. Ennek lényege, hogy a természeti-környezeti adottságokat maximálisan figyelembe veszik és kihasználják a gazdálkodás, illetve a termesztéstechnológia során. A termőhelyet nem homogén egységként értelmezik. A precíziós mezőgazdaság egyaránt magában foglalja a térinformatikát, a távérzékelést, a teljes termesztési szerkezetet, ennek technológiáit és gépesítését.
A mikroklíma alapvető befolyással bír egy adott kultúra termesztési sikerességére, növényvédelmi tevékenységek hatékonyságára, eredményességére. A sikeres (környezetkímélő, hatékony és költségkímélő) növényvédelemhez önmagában nem elegendő a rendelkezésre álló növényvédő szer és géppark. Az időzítés, a kórokozók érzékeny stádiumában végzett növényvédelmi beavatkozás, a mikroklíma alapos és folyamatos nyomon követése szintén alapvető fontosságú.
A szőlőültetvények esetében legnagyobb gyakorlati növényvédelmi gondot a következő gomba kórokozók jelentik: szőlőlisztharmat, szőlőperonoszpóra, szürkepenészes rothadás. Mindhárom kórokozó fertőzését, kártételét alapvetően meghatározza az adott terület klimatikus sajátossága (hőmérsékleti és csapadékviszonyok, páratartalom). A fenti kórokozók biológiája jól ismert, károsításuk az aktuális meteorológiai adatok ismeretében előrejelezhető.
A Tenkes Borvidékfejlesztő és Szolgáltató Kht., melyet a siklósi Tenkes Hegyközség hozott létre, pályázatot nyújtott be növényvédelmi előrejelzést támogató meteorológiai mérőrendszer kiépítésére. 2002-ben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól összesen 5 millió Ft vissza nem térítendő állami támogatást nyert el erre a feladatra.
A kiépített rendszerben 10 mérőállomás és a központi adatgyűjtő számítógép került kiépítésre. A mérőállomások a borvidék különböző pontjain kerültek elhelyezésre, az adott területet legjobban ismerő üzemi szakember javaslata alapján, a növényvédelmi szempontból kritikus területeken. A mérőállomások emberi beavatkozás nélkül, automatikusan a nap 24 órájában óránként mérik a levegő hőmérsékletét, páratartalmát, a lehullott csapadékot, levélnedvességet. Egy állomáson még szélirány és szélsebesség, valamint napfénytartam mérő, talajnedvesség mérő is elhelyezésre került. A moduláris felépítésű állomások tetszőlegesen bővíthetőek újabb mérőműszerekkel. 2003-ban piranométer és elektromos rovarcsapda műszerekkel tervezzük továbbfejleszteni egy állomásunkat.
A megvalósított rendszer a XXI. századi műszaki technikát tartalmaz:
· a mérőállomások az adatot mobilkommunikációs úton továbbítják a központi adatgyűjtő egységhez,
· az adathozzáférés kódolt internetes oldalon történik,
· az állomások nem igénylik külső energiaforrás biztosítását, hiszen környezetbarát módon, napelemről üzemelnek.
A rendszerben egyaránt lehetőség van összesítő (hőmérsékleti maximum, minimum, átlag; lehullott csapadék, páratartalom), valamint tételes (állomásonként az óránként mért adatok teljes körűen), illetve származtatott (pl. csapadékintenzitás) adatok lekérdezésére. Az adatok táblázatos és grafikus formában egyaránt megjeleníthetők. Lehetőség van időszaki összesítő adatok (pentád, dekád, hónap) megjelenítésére is, de akár fagyveszély-riasztásra és öntözés-vezérlésre is.
A rendszer fejlesztője és forgalmazója az érdi Boreas Kft., mely olyan világhírű cégek alkatrészeit használja fel, mint pl. a Honeywell, a Siemens.
A helyszíneken mért meteorológiai adatokat a központi számítógép rögzíti, illetve feldolgozza. Az így kapott eredmények alapján a növényvédelmi előrejelzést valamennyi együttműködő partner megkapja, és annak alapján dönt a növényvédelmi munkák megkezdéséről. Ezzel a teljes villányi borvidék növényvédelmi tevékenységére kihatással van a megvalósult rendszer, melyet lehetőségeink szerint bővíteni fogunk.
A borvidéken gazdálkodók közös érdeke, hogy a jobb minőség és a biztonságosabb, gazdaságosabb termelés eléréséhez a kiépített rendszerhez csatlakozzanak, felhasználják annak információit és szolgáltatásait, és ezzel is elősegítik a piacon maradásukat. A jó minőségű bor előállításának alapvető feltétele a megfelelő minőségű szőlőtermelés. Azonban a piac igénye már nemcsak a beltartalmi mutatókat vizsgálja, hanem kiépített élelmiszerbiztonsági rendszer meglétét is megköveteli, melyhez e rendszer részleges alapot biztosíthat.
A szolgáltatást igénybe vevő termelő igazolni tudja a piac felé, hogy a termelés során okszerű növényvédelmet és növényvédő szer felhasználást folytatott. Ezzel is mintegy bizonyítva, hogy az általa előállított termék nem tartalmazhat semmiféle növényvédő szer maradványt.
Siklós, 2002. november 24.
Forrás: Agrárágazat
