A biomassza energetikai felhasználását gátló tényezők:
- Sűrű és magas kiépítettségű gázvezeték hálózat
- Drága berendezések, hosszú megtérülési idő
- Biomasszához tárolótér- igény
- Drága szállítás
- Munkaigényes technológia
- Beruházási forrás és az állami támogatás kevés
- Ismerethiány
A mezőgazdaság, erdőgazdaság és az élelmiszeripar nem tartozik a leginkább környezetszennyező tevékenységek közé. Hulladékgazdálkodási szempontból is kedvező a megítélésük, hiszen keletkező hulladékuk nagy része biológiai kezeléssel hasznosítható, vagy közvetlenül visszaforgatható a mezőgazdasági termelésbe.
A mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszeriparban összesen évente mintegy 35 millió tonna hasznosítható biomassza képződik. 2030-ra a villamosenergia - termelésnek akár a 25-30 %-a biomasszából fedezhető lesz.
E források hasznosítása hosszabb távon jelentős vidékfejlesztési hatású, hozzájárul növénytermesztésünk szerkezetének átalakításához, termékfeleslegünk értékesítéséhez, új munkahelyek teremtéséhez. De nem csak a mezőgazdaság és az abból élők számára jelent előnyt, hanem az egész nemzetgazdaság számára is.
Magyarország jövőbeni energiaellátásában kitörési pontot jelenthet a biomassza (energiaerdők, energiaültetvények, hulladékok) energetikai hasznosítása, amelynek megvalósításához széleskörű összefogásra, minden érintett és érdekelt fél (minisztériumok, intézmények, tudományos műhelyek, gazdasági társaságok, vállalkozók stb.) közreműködésére, és nem utolsó sorban állami támogatásra van szükség.
Forrás: Békéscsabai Agrárkamara
