Megújuló energiaforrások megoszlása Magyarországon
- 77,8 %-a tűzifa és egyéb biomassza
- 9,6 %-a geotermiális energia
- 8,1 %-a növényi és egyéb szilárd hulladék
- 3,0 %-a víz és szélenergia
- 1,5 %-a biogáz és szemétégetés
- 0,2 %-a napenergia
Összehasonlításképpen Németországban az alternatív energiaforrások megoszlása
- 50,5 % száraz tüzelőanyag
- 17,5 % szélenergia
- 14,7 % vízenergia
- 7,7 % bioüzemanyag
- 6,3 % biogáz
- 1,8 % napenergia
- 1,1 % geoterminális energia
- 0,3 % egyéb
Nagy lehetőség van a biomassza energetikai célú felhasználásának növelésében. Biomassza 5 nemzetgazdasági szférából származhat: növénytermesztésben és erdészetben képződő melléktermékekből, állattenyésztésből, élelmiszeriparból (növényolaj-iparból), és a kommunális és ipari hulladékokból.
A megújuló energiaforrások és ezen belül a biomassza fokozott alkalmazására nemcsak a fenntartható fejlődés miatt van szükségünk, hanem nemzetközi vállalásaink is erre köteleznek. Nemzetközi kötelezettségeink két területen jelennek meg: egyrészről a környezetvédelem területén, másrészt az energetika területén.
Az ENSZ éghajlat-változási konvenciója keretében Magyarország kötelezte magát, hogy stabilizálja a szén-dioxid emissziót. Kyotóban Magyarország elfogadta, hogy 2008-2012 közötti időszakra az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 5 %-kal csökkenti 1990-hez viszonyítva.
Az oszlói egyezmény szerint Magyarország arra kötelezte magát, hogy az SO2 emissziót 2005-re 50 %-kal és 2010-re 60 %-kal csökkenti. A széntüzelésről gázra történő átállás azt eredményezte, hogy a jelenlegi SO2 emisszió a 2005-ös határérték alatt van, és csak 8 %-kal haladja meg a 2010 évi határértéket.
A biomassza- bázisú energiatermelés eltér a hagyományos energiatermeléstől abban, hogy többlet CO2 emisszió nincs, a biomasszák létrejöttekor megkötött CO2 szabadul fel az energiatermelés során, és az égéshez szükséges oxigén a biomassza létrejöttekor szabadul fel, tehát többlet CO2 nem keletkezik. Az évente képződött biomassza- mennyiség, gyakorlatilag kifogyhatatlan, de sokféle hasznosítási lehetősége behatárolja energiaforrásként történő felhasználását. A Magyarországon évente termelődő biomassza energiatartalma meghaladja az egy év alatt felhasznált összes energia mértékét. Statisztikai adatok alapján a hazai, energiaforrásként felhasználható biomassza éves mennyisége: Növénytermesztés: 4-4,5 millió tonna, állattenyésztés: 1,8- 2,3 millió tonna, élelmiszeripar: 150-200 ezer tonna, erdőgazdaság: 3-4 millió tonna, települési hulladék: 25-30 millió tonna.
Magyarországon adott a jó föld, a jó környezet a biomassza termeléshez. A vidékfejlesztésen is nagyot lendíthet, ugyanis az energianövények termelésével a földek jelenleginél nagyobb része gondozott, kultúrállapotban tartható. A megtermelt biomassza feldolgozására alkalmas gépeket, eszközöket gyártó ipar is kialakul. Magyarország előnye abból is származhat, hogy évek óta egyfajta faültetési program zajlik (erdő, gyümölcsös). Felkészültek vagyunk például az energiaerdő telepítésére is.
Forrás: Békéscsabai Agrárkamara
