- Békét és nyugalmat szeretnék, mert erre van szüksége az országnak - ezekkel a szavakkal kezdte felszólalását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlament pénteki rendkívüli ülésének elején. (Az expozé teljes szövegét itt találja meg!) Az Országgyűlés összehívását hétfőn kezdeményezte a kormányfő, hogy bizalmi szavazást kérjen az Európai Bizottság által jóváhagyott egyensúlyteremtő programról és saját személyéről is.
Az őszödi beszéd stílusáért is bocsánatot kért
A kormányfő többször bocsánatot kért: egyebek mellett azért, mert tévhitben tartották a választókat azzal, hogy a gondok maguktól megoldódnak, és mert nem mondták ki, hogy a költségvetés egyensúlya felborult. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért a kiszivárgott májusi balatonőszödi beszéd „nyers és indulatos fogalmazásáért” is.
A miniszterelnök az Országgyűlés bizalmát kérte, mert mint mondta, csak erős kormány tudja végigvinni az egyensúly, a fejlesztések programját. Gyurcsány Ferenc kiállt az egyensúlyteremtés, a reformok és a fejlesztések mellett. Közölte, a gazdaság lehetőségeinek és a jövedelmek növekedésének aránya megbomlott, ennek a helyreállítása csak egy módon történhet: úgy, hogy "meg kell állnunk egy évre". 2008-tól azonban már kiegyensúlyozottabb viszonyok lesznek, 2009-től pedig növekednek a jövedelmek.
Hozzászólásaikban a kormánypárti vezérszónokok támogatásukról biztosították a miniszterelnököt, míg az ellenzékiek Gyurcsány Ferenc lemondását követelték.
Lendvai Ildikó (MSZP): A parlamenti szavazás a politikai, a társadalmi és az emberi bizalomról szól. A parlamenti demokrácia lényege, hogy mindenki itt vállalja, választói előtt a saját személyes döntését, és kész beszélni annak okairól is.
Kuncze Gábor (SZDSZ): Megadjuk a bizalmat Gyurcsány Ferencnek, mert a kormányoldalnak van gazdasági stabilitást célzó és reformokat végrehajtani szándékozó programja, és úgy látjuk, hogy a miniszterelnök elkötelezett a reformok mellett.
Dávid Ibolya (MDF): Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania, mert elvesztette hitelét, és megsértette nemzetét. A hangzatos és szemérmetlenül irreális választási ígéreteket félkész reformok követték, majd átgondolatlan megszorító intézkedések.
Semjén Zsolt (KDNP): A miniszterelnök csak akkor nyerhet bűnbocsánatot azért, amit elkövetett az ország ellen, ha lemond. A szocialista képviselők nem szavazhatnak bizalmat Gyurcsány Ferencek, hiszen az általa elkövetett hazugság által kerültek a parlamentbe.
Navracsics Tibor (Fidesz): A miniszterelnök a balatonőszödi beszéd kikerülése óta és mostani parlamenti felszólalásban sem nézett szembe semmivel, legfőképpen önmagával nem. Hiába jön Gyurcsány Ferenc olyan képzavarokkal, hogy a cselekvés önmaga volt a szembenézés, a szembenézés nem történt meg.
207:165 arányban szavaztak bizalmat a képviselők
A miniszterelnök megkapta a képviselők több mint ötven százalékának támogatását, ezzel az Országgyűlés bizalmat szavazott a kormányfőnek. Szili Katalin házelnök bejelentette: a parlament 207 igen szavazattal, 165 ellenében szavazott bizalmat Gyurcsány Ferencnek.
A szocialista frakció tagjai közül Toller László - aki súlyos közlekedési balesetet szenvedett - nem volt jelen. Vastagh Pál, akit a kanadai fővárosba nagykövetnek jelölt a külügyi tárca, lemondott mandátumáról. Az MSZP-s képviselők közül nem szavazott Hunvald György sem, a szabaddemokrata frakcióból pedig az ülést vezető Világosi Gábor - a házszabálynak megfelelően - nem vett részt a szavazáson. Gyenesei István független képviselő - aki a Somogyért Egyesület képviseletében jutott be a parlamentbe - igennel szavazott.
Barroso telefonon gratulált a miniszterelnöknek
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szombaton délelőtt telefonon gratulált Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a bizalmi szavazás eredményéhez. Barroso kinyilvánította, hogy Magyarország elemi érdeke, hogy végrehajtsa a konvergenciaprogramot, hiszen az ország számára ez az egyetlen út a felzárkózáshoz. Barroso elnök egyben jelezte, hogy eleget tesz a miniszterelnök október 23-ra szóló meghívásának.
Két módon lehet leszavazni a kormányt
A magyar alkotmányos rendszerben a kormány parlament általi leszavazásának két módja van. Az egyik a bizalmi szavazás, a másik a bizalmatlansági indítvány. Ez utóbbit nem a kormány, hanem a képviselők egyötöde kezdeményezi a parlamentben.
Az Alkotmány értelmében az országgyűlési képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban bizalmatlansági indítványt nyújthat be. Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstől számított három nap után, legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül kell megtartani. A kormány - a miniszterelnök útján - bizalmi szavazást javasolhat az említett határidők szerint. Ha az Országgyűlés nem szavaz bizalmat a kormánynak, az köteles lemondani.
A 386 fős Országgyűlésben az MSZP-SZDSZ koalíció 210 mandátummal rendelkezik; a kormány iránti bizalom kinyilvánításához a képviselők abszolút többsége, minimum 194 igen szavazat szükséges.
Forrás: Magyarország.hu
