A babérmeggy (Prunus laurocerasus) számos nevén ismert, legyen az borostyánmeggy, közönséges babérmeggy vagy balkáni babérmeggy; de egy biztos, hogy ez az egyik legkedveltebb sövénynövény. Ennek fő oka a babérmeggy sűrű lombozata és lassú növekedése, ami ideálissá teszi azt kerítésnövényként. Ugyanakkor egyes országokban, mint például Svájcban, a növény ökológiai hatásai miatt tiltólistára került.
Az elegáns és tartós sövény: A babérmeggy
A babérmeggy sövényként nem csak gyönyörű és elegáns hatást kelt, de a lombja az év nagy részében zöld marad. Emiatt ideális választás lehet az árnyékolásra vagy a szélvédelemre is. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a babérmeggy lassan növekszik és hosszú életű, így ezek a sövények kialakítása időigényes és türelmet igényel.
Babérmeggy előfordulása és növekedése
A babérmeggy vadon élő fajai Kis-Ázsiából származnak, de a növény elterjedési területe a Kaukázustól a Balkánig terjed. A vadonban akár hét méter magasra is megnőhet, míg a kerti fajták ritkán érik el a négy méteres magasságot metszés nélkül. Bár a babérmeggy természetes élőhelyein jól érzi magát, egyes országokban, mint például Svájcban, invazív jellege miatt betiltották. 2023. szeptember 1-jétől a növényt Svájcban sem eladni, sem importálni nem lehet, mivel ökológiai kockázatot jelent az őshonos növényekre nézve.
A babérmeggy virágzata és termése
A babérmeggy virágai fehérek és fürtösen nőnek, intenzív illatot árasztva késő tavasszal. A piros bogyók nyár végén érnek meg, majd feketévé válnak. Fontos megjegyezni, hogy a babérmeggy bogyói mérgező anyagokat, cianid-származékokat tartalmaznak, és nem fogyaszthatók. Ugyanez igaz a leveleire is, így az óvatosság javasolt a növénnyel való munkavégzés során.
A babérmeggy metszése
A babérmeggy örökzöld cserje vagy kisfa, amelynek fényes zöld levelei vannak. Ezek 6-12 centiméter hosszúak, és elölről elkeskenyednek. A levelek széle gyakran enyhén hajlott. A babérmeggyet évente egyszer, június végén kell formáznunk és metszenünk, lehetőleg kézi sövényvágóval, mivel az elektromos eszközök nehezen vágják át a növény nagy leveleit.
A metszés során a következőket tehetjük:
1. Vágjuk le a túl magas vagy túl hosszú hajtásokat a kívánt méretre.
2. Ha a babérmeggy túl sűrűvé vált, távolítsuk el a belső ágakat, hogy biztosítsuk a megfelelő légáramlást.
4. Ha babérmeggy sövényt szeretnénk formálni, igyekezzünk egyenletes magasságot és szélességet biztosítani a növénynek.
A babérmeggy talajigény és ültetése
A babérmeggy talajigénye meglehetősen széleskörű, de a laza talajt kedveli leginkább. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a gödör átmérője legyen kétszer akkora, mint a gyökérlabda mérete. Ültetéskor adjunk hozzá némi szerves tápanyagot a talajhoz, mivel a babérmeggy a tápanyagban gazdag talajt szereti. A növények között hagyjunk legalább 80 cm távolságot, hogy idővel szépen összenőjenek a lombkoronák.
A babérmeggy gondozása és szaporítása
A babérmeggy szerencsére nem igényel túl sok gondozást. Évente, március végén adjunk hozzá komposztot vagy műtrágyát, és csak nyáron öntözzük, ha a száraz időjárás ezt kívánja. A babérmeggyet dugványozással vagy magvetéssel is szaporíthatjuk. A dugványokat a júniusi-júliusi metszés során a földbe szúrhatjuk le vagy vízben gyökereztethetjük ki.
A tiltólistás babérmeggy
Bár a babérmeggy gondozása nem igényel különleges szakértelmet, fontos figyelembe venni, hogy egyes országokban, mint például Svájcban, a növény invazív természete miatt már nemkívánatos. A tilalom célja az, hogy elkerüljék a növény túlzott terjedését és az ökoszisztémára. A tilalom célja az, hogy elkerüljék a növény túlzott terjedését és az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatásokat.
Ennek ellenére más országokban a babérmeggy továbbra is népszerű sövénynövényként használatos. A babérmeggy igényei közé tartozik a tápanyagban gazdag talaj, a rendszeres öntözés, különösen a telepítés utáni első években, valamint a megfelelő napfény. Árnyékban is megél, de a legszebb lombot és növekedést napos helyen éri el.
Svájcban nem a babérmeggy mérgező tulajdonságai miatt tiltották be a növény termesztését, hanem az invazív természete miatt. A babérmeggy gyors növekedése és nagy alkalmazkodóképessége miatt képes kiszorítani az őshonos növényfajokat, ezáltal veszélyeztetve az ökoszisztéma egyensúlyát. Ezzel együtt növeli az erdők és természetes élőhelyek biodiverzitásának csökkenését is.
Babérmeggy alternatívái
Azok számára, akik Svájcban élnek, és keresnek hasonló tulajdonságokkal rendelkező növényt, számos alternatíva áll rendelkezésre, amelyek nem invazívak. Ilyenek például a tiszafa (Taxus baccata), amely hasonló sűrű lombozatot biztosít, valamint a mogyorós hólyagvessző (Physocarpus opulifolius), amely szintén dekoratív, könnyen nevelhető és jól illik sövényként a kertekbe."
Mielőtt bármilyen növényt választanánk a kertünkbe, különösen fontos figyelembe venni a helyi ökológiai és szabályozási körülményeket. A felelős kertészkedés nemcsak az esztétikát, hanem a helyi természet védelmét is szolgálja, ami hosszú távon mindannyiunk hasznára válik.
A babérmeggy betegségei és kártevői
A babérmeggyre jellemző gombás betegségek közé tartozik a lisztharmat, amely foltokban sárguló és barnuló leveleket eredményezhet. Ez ellen gombaölő szerekkel lehet védekezni. Emellett a növényre különböző kártevők is veszélyt jelenthetnek, például levéltetvek vagy levélszövő hernyók. Egy jó permetezés vagy rovarirtó szer használata segíthet ezen problémák megelőzésében és kezelésében.
A babérmeggy egy csodálatos sövénynövény, amely számos előnnyel rendelkezik. A megfelelő gondozás és odafigyelés mellett a babérmeggy sövények hosszú életűek és gyönyörűek lehetnek, így érdemes fontolóra venni a kertjében való elültetésüket.
