Az állam negatív szerepet játszott a magyar cukorgyárak történetében, több kormány tétlenségének a következménye, hogy nem tudták hazai kézben tartani az iparágat. Az állami szabályozás hiánya elsősorban az Antall-kormány földművelésügyi tárcájának felelőssége, név szerint a volt államtitkárt, Raskó Györgyöt emelte ki.
Horváth Mihály a bizottsági ülésen elmondta: az állami szabályozási keretek nélkül, a külföldi partnerekkel megerősített versenytársakkal szemben a Magyar Cukor Rt. hiába volt üzemi szinten nyereséges, az akkori magas kamatok miatt a megtermelt haszon a bankokhoz került, a cég veszteséges lett. Egy lehetőség kínálkozott volna, a tőkeemelés, de a cukorrendtartás hiánya miatt a pénzügyi befektetők nem vállalták a kockázatot - tette hozzá.
A cég 1995-től a piacszabályozásért és tőkebevonásért küzdött, sokféle konstrukcióval próbálkozott azért, hogy tovább tudja folytatni a tevékenységét. Végül az állam nem emelt tőkét a Magyar Cukor Rt.-ben, ezért a részvénytársaság vezetése kénytelen volt elfogadni a szakmai befektetőként jelentkező Agrana ajánlatát - emelte ki, megemlítve, hogy ezt követően lemondott posztjáról.
Suchman Tamás, volt privatizációs miniszter a parlamenti testület ülésén azt mondta: decemberre összehívja a privatizációval korábban foglalkozó összes vezetőt, és ennek alapján kísérletet tesz a magyar magánosítás történetének összefoglalására, megírására.
Font Sándor (Fidesz) a bizottság társelnöke arról érdeklődött Suchman Tamástól, miért nem tartotta be a megkötött szerződéseket az 1994-98 közötti kormány, miért nem látta szükségesnek a Magyar Cukor Rt. feltőkésítését. A volt miniszter szerint: az akkori pénzügy- és a mezőgazdasági miniszterek hozták a döntéseket, ezért őket kell megkérdezni.
Forrás: www.eu-info.hu