Az árnyliliomok, vagy árnyékliliomok (Hosta) Japán, Kína és Korea büszkeségei. Ezen országok nyirkos erdőiben, füves területein és patakok, folyók partjain találkozhatunk velük. Nyáron és ősszel virágzok, habár első sorban levelei miatt kedvelik olyan sokan. Ha kíváncsi vagy az árnyliliomok termesztésének és gondozásának titkaira, akkor következő útmutatónk neked szól!
Az árnyliliomok szaporítása
Az árnyliliomokat nyirkos, humuszban gazdag talajba érdemes ültetni, félárnyékos, vagy teljesen árnyékos helyre. Szívós, sokoldalú növények, amik jól alkalmazkodnak körülményeikhez. Az arany és kékszínű fajták számára a foltokban érkező napfény a legideálisabb. A zöld levelű fajták sokkal jobban tűrik az árnyékos részeket, és legtöbbjüket jobb is, ha védjük a közvetlen napfénytől, különösen amikor erős a sugárzás, és magas a hőmérséklet. A mintás levelű fajták, különösen azok, amik leveleikben fehér is van, nagyon gyorsan képesek megégni a napon. A kék fajták napfény hatására idővel zöld színűvé változnak.
A vastag, viaszos levelű fajták jobban tűrik a szárazabb talajt, mint vékonyabb levelű társaik, de még ezek sem képesek teljesen száraz, vagy laza, sekélyes talajban megmaradni. Az árnyliliomok a szezon későn érkező látogatói, de ha egyszer megkezdik növekedésüket, gyorsan behozzák lemaradásukat és hamar betöltik a számukra kijelölt területeket. Hosszútávú növekedésük valamivel lassabb, ezért akár 2-4 évbe is beletelhet, hogy elérjék teljes méretüket (nagyobb fajtáknak még ennél is tovább).
A kisebb fajták háromszor olyan szélesek, mint amilyen magasak, a közepes fajták magasságuk kétszeresét érik el, míg a nagyobbak nagyjából olyan szélesek, amilyen magasak. Az árnyliliomok ellenállnak a betegségeknek, a csigák és meztelencsigák ellen képtelenek védekezni. Figyelj oda rájuk, különösen apró, fiatal korukban, és azonnal távolítsd el mellőlük a kártevőket. Ha gyakran tévednek ilyenek kertedbe, akkor alkalmazz árnyliliomaid körül védekező akadályokat.
Hová érdemes ültetni az árnyliliomokat?
Az árnyliliomok egyetlen árnyékos kertből sem hiányozhatnak. Dús levélzetük utánozhatatlan látványt teremt az ágyásokon, és nem csak díszként, hanem talajtakaróként is alkalmazhatók. Jó helyük lehet páfrányok, vadvirágok és árnyékkedvelő évelők mellett, lehetőleg a ház északi (vagy általában árnyékosabb) oldalán, vagy egy fa lombjának árnyékában, ahol foltozott fényt kaphat. Elegendő nedvesség és tápanyag mellett az árnyliliomok a kert legárnyékosabb részeiben is vígan eléldegélnek majd.
Érdemes kihasználni, hogy az árnyliliomok későn bújnak elő – ültess korábban nyíló, rövidéletű virágokat, és közéjük árnyliliomokat is. Amint korábban nyíló és virágzó társaik elhalnak, a liliomok átveszik a helyüket és elrejtik maradványaikat az ember szeme elől. A téli porcsin és az Erythronium kiválóak erre a célra (többek között persze), az árnyliliomok mellé pedig remek hagymás társnövények a hóvirágok, a miniatűr nárciszok és az Eranthis is.
A sásfélék; az aurópai struccpáfrány, az erdei hölgypáfrány, és más páfrányok; illetve az olyan leveles évelők, mint a tüdőfű, vagy a kaukázusi nefelejcs szintén kiválóan mutat az árnyliliomok mellett.
A hűvösebb vidékeken érdemes a mintás ’Cabaret’ japánfűvel, a bugás lángvirággal, vagy más évelőkkel párosítani őket a forró délutáni napsütés elleni védelem érdekében. Közepes méretű változataik a legalkalmasabb talajtakarásra virágzó cserjék mellett, kevert ültetéssel pedig látványos színvilág alakítható ki az árnyékot biztosító fák lombjai alatt. Kisméretű fajtái sziklakertekbe ideálisak.
