Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondása erős indulatokat keltett: van aki a magyar vidék tragikus sorsú megmentőjét, egy utolsó igaz embert látott benne. Mások szerint őrült terveivel veszélyeztette a magyar mezőgazdaságot, és éppen ideje volt, hogy távozzon. A régóta megosztó személyiségnek számító Ángyán a maffiacsaládokról és oligarchákról szóló levelével azonban már olyanokat is izgalomba hozott, akiket egyébként sohasem érdekelt a mezőgazdaság.
Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár lemondása nagy indulatokat keltett. A Jobbik, az LMP, de sok Fideszhez kötődő személy is a tragikus hőst látta benne: az egyik utolsó igaz embert, aki a vidéki Magyarország megmentéséért küzdött körömszakadtáig. Távozásának körülményeiről szóló panaszos levele a Bánk bán Tiborcához tette őt hasonlatossá sokak szemében.
Más, agrárügyekben jártas személyek szerint azonban éppen ideje volt, hogy az államigazgatásból távozzon: sokan ugyanis fantasztának, holdkórosnak tartották, aki jószándékkal ugyan, de a vesztébe akarta vinni a magyar mezőgazdaságot.
„Egy porta, egy koca” – mondta el rendszeresen vidéki előadásain jelszavát. Ángyán elkötelezett híve volt a kisebb családi gazdaságoknak, szemben a nagyüzemi gazdálkodással. A gödöllői egyetem katedráját államtitkári irodára cserélő politikust hívei „professzor úrnak” nevezik. Akik a holdkóros vizionáriusnak látták benne, azok „a földművelésügy Matolcsyja” jelzőt aggatták rá.
Budapest 2012. március 6. Ángyán József fideszes képviselő az Egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén.
Fotó: Szigetváry Zsolt
Demográfiai földprogramot akart
Ángyán József egyik fontos terve egyelőre halasztódik. „Forráshiány lesz a gátja a demográfiai földprogram mielőbbi elindításának” – írta a napi.hu, amikor összefoglalta, hogy mire nem lesz pénz 2012-ben a kormányzati megszorítások miatt. A demográfiai földprogram Ángyán egyik dédelgetett terve volt. Arról szólt volna, hogy fiatal pároknak hosszú távon nagyon olcsón földet adjon bérbe az állam, cserébe két-három gyereket és a föld megművelését várták volna el.
A programba szívesen bevontak volna városi fiatalokat is, hogy így tereljék vissza a népességet az elöregedő falvakba. Összesen kétszázezer hektárnyi földet szántak a programra. Még a Fidelitas is beszállt a népszerűtésbe, tavaly ősszel úgy nézett ki, hogy idén év elején már elkezdik osztani a földeket. Egyelőre azonban áll a program.
Nem a demográfiai földprogram csúszása lehetett Ángyán veszte, de a terv, a róla szóló vita és a kormány halogatása miatt az ügy jó szimbóluma az államtitkár körüli izgalmaknak. Egy mezőgazdasági tanácsadással foglalkozó dél-dunántúli szakember így értékelte a levegőben lógó programot: „A környékünkön lévő sertéstelepekre alig lehet ma már dolgozót találni, harminc év alattiak szinte egyáltalán nem jelentkeznek. A fiatalok nem akarnak földet túrni. Nem is lenne szerencsés olyanoknak földet adni, akik nem értenek hozzá. Ráadásul ezek az egészen kicsi gazdaságok sohasem lesznek versenyképesek, miközben az EU-ban kőkemény verseny van. Jól látszik, hogy csak azért mert egy termék magyar, még nem fogják megvenni az emberek, ha a külföldi az olcsóbb. Ez lehet, hogy nem jól van így, de ez a realitás. Luxus törpebirtokokra bízni a magyar mezőgazdaságot.”
Horváth Gábor, a MOSZ (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége) főtitkára a múlt hétfőn a Klubrádióban így fogadta Ángyán távozását: „Talán most elindul egy racionális munka Ángyán úr távozásával.” Igaz, a MOSZ éppen azokat a régi tsz-ekből lett cégeket képviseli, amelyeknek tulajdonosait nevezhette zöld báróknak Ángyán József.
Szívünk minden rezdülésével
Ángyán mellett is szót emeltek azonban szakemberek. Sokak mellett Fenyőházi Tibor, a Győr-Moson-Sopron Megyei Magosz elnöke (és egyben a szervezet országos alelnöke) is lobbizott Ángyánért. Fenyőházi a Győr megyei agrárkamara elnökével közösen írt levelet Orbán Viktornak, arra kérve, hogy ne fogadja el Ángyán lemondását. „Szívünk minden rezdülésével Ön mellett állunk, amikor a magyar nép élén és érdekében élet-halál harcát vívja a nemzetközi pénzvilág erői ellen, és ráadásul ezt úgy teszi, hogy ezért is büszkék lehetünk magyarságunkra. Ahhoz, hogy ez a harc eredményes legyen, a nemzet jó erőinek össze kell fognia, amely csak a bizalom erős talaján, hiteles emberek köré épülve lehet hatékony. Az ilyen emberek egyike a nép fiai előtt Ángyán József professzor úr” – áll többek között a levélben, amit nem szívlelt meg a miniszterelnök.
Ángyán a Fidesz tavaly szeptemberi, hajdúszoboszlói frakcióülésén.
Fotó: Barakonyi Szabolcs
Fenyőházi lapunknak azt mondta, hogy mese az, hogy a kisebb, családi birtokoknak ne lehetne jövőjük. „Tévhit, hogy Ángyán professzor úr skanzeneket akart volna létrehozni.” Fenyőházi szerint nemzeti létkérdés, hogy megmaradjon a földművelő vidéki lakosság, márpedig a nagybirtokok kevesebb embert foglalkoztatnak ugyanakkora területen, mint a kicsik. A tájat elcsúfítják a monokulturális ültetvények, az ételek rosszabbak és egészségtelenebbek lesznek.
Fenyőházi szerint az EU nem véletlenül költ ennyit mezőgazdasági támogatásokra, hiszen ha nem volna támogatás a mezőgazdasági termékeken, akkor azok annyira drágák volnának, hogy még többen éheznének. A dotáció másik oka szerinte, hogy ne néptelenedjen el a vidék. Vagyis eleve nem piaci elvek szerint működik az európai mezőgazdaság, és innentől kezdve sokkal barátságosabb, boldogabb és egészségesebb a kisebb termelőket helyzetbe hozni. „Lassan már falun is meg kell mondani a gyerekeknek, hogy a tehén nem lila, mint a reklámban” – érzékeltette a mezőgazdaság hanyatlásának drámai mértékét Fenyőházi.
Jön Dél-Amerika?
A hitvita másik oldalán állók szerint az őstermelők adókedvezményei miatt is teljesen irracionális volna erőltetni a családi gazdaságokat, az állam rosszabbul jár velük, mint a cégekkel. A túloldal viszont azzal érvel, hogy a nagyüzemi termelés hívei Dél-Amerikát akarnak csinálni Magyarországból: kiszolgáltatott napszámosok dolgoznának a kizsigerelt földeken néhány dúsgazdag birtokos hasznára. Ezzel a hagyományos vidéki élet végképp eltűnne. Ráadásul „mindenkinek jó lesz, ha tudja, hogy mit eszik”.
Maffiacsaládok
A régóta húzódó elvi vitát az teszi most izgalmassá, hogy Ángyán az őt támogató szervezeteknek írt levelében nem csupán elvei meg nem valósulásáról számolt be, hanem súlyos vádakkal illette a kormányt: „ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam »maffiacsaládok«, spekuláns nagytőkés »oligarchák« és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos »zöldbárók« koalíciója jött létre. [...] ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa.”
Vagyis Ángyán szerint a maffia határozza meg a kormány politikáját. Hogy ez mennyire költői túlzás vagy valódi veszély, azt ebben a cikkben nem tudjuk eldönteni. Az bizonyos, hogy az ország több pontján csalódott gazdák háborognak, hogy az utóbbi időben több helyen az állami földekre kiírt bérleti pályázatokról lemaradtak a helyiek, és inkább nagyobb birtokokat bíró cégek nyertek. (Lásd a Népszabadság riportjait egy lakitelki gazdafórumról illetve a Fejér megyei pályázatokról.)
Budapest 2011. október 7. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és Ángyán József az Országház Felsőházi termében a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Krisztusban van az igazság címmel nyolcadik alkalommal megrendezett kétnapos országos kongresszusán.
Fotó: Soós Lajos
Az elmúlt két hétben a Jobbik és az LMP is a pályázatok átláthatatlanságával és a kistermelők kisemmizésével vádolták a vidékfejlesztési minisztériumot. Fazekas Sándor miniszter így próbálta egy ilyen esetben nyugtatni a jobbikos Staudt Gábort: „Mi azt a vállalást teljesítjük, amit korábban is számtalan alkalommal elmondtunk: a kis és közepes családi gazdaságokat támogatjuk a földhasznosításnál, azokat a gazdaságokat, amelyek állatokat tartanak vagy állattartásba akarnak fogni.”
Fazekas már Ángyán távozása óta azt bizonygatja, hogy az irány nem változik, ezután is azon lesz a kormány, hogy a kistermelők által művelt földterület növekedjen. (Most a művelt földek mintegy fele tartozik a kicsikhez, a kormány ezt állítólag hatvan százalékra tolná ki.)
Orbán Viktor a falusi, családi termelésről pont olyanokat mondott a Darányi-terv januári meghirdetésekor, mint amit Ángyán is szeretett mindig hirdetni: az emberek azt egyék, ami a kertjükben nő. Az Ángyán távozását sajnáló Fenyőházi szerint sem reménytelen a helyzet, ő bízik Budai Gyulában, Ángyán utódjában is, „vele is hét éve együtt küzdünk, harcolunk”. Budai első, vidékfejlesztési államtitkárként elmondott parlamenti felszólalásában hétfőn arról beszélt, hogy gyanús csoportok csak az MSZP–SZDSZ-kormány idején jutottak földhöz, ilyen mostanában nem fordulhatott elő. Ezt Szabó Rebeka LMP-s képviselőnek mondta, aki arról faggatta, hogy miért a Puskás Akadémia elnöke által vezetett cég nyert bérleti jogot egy csomó földre Fejérben.
Fenyőházi szerint „a professzor úr talán kicsit szenvedélyes volt, de nem akart ő rosszat”. Ebben Ángyán kritikusai is egyetértenek. A vita egyik fele Ángyán bukása után arról szól, hogy a távozott államtitkár álmai hóbortosak, avagy helyesek voltak-e. A vita másik fele ennél sokkal kevésbé akadémiai: az ugyanis arról szól, hogy a kormányzati döntéshozatalban tényleg ott vannak-e a zöldbárók és az oligarchák.
