Gyakori allelopatikus növények a kertben
Mint említettük, jó eséllyel te magad is foglalkoztál már allelopatikus növényekkel anélkül, hogy tudtad volna, hogy egyáltalán létezik ez a fogalom. Íme, néhány példa ezekre, amik talán a te kertedben is előfordulnak.
Búza
Ha használtál már szalmát talajtakarónak, vagy ültettél búzát takarónövényként, akkor bizony te magad is alkalmaztad már az allelopátia erejét kertedben. A búza kiválóan alkalmas a különféle széles levelű és fűszerű gazok visszaszorítására. A szárított búza (szalma) némi allelopatikus vegyületet ereszthet ki magából, ahogy szép lassan lebomlik.
Kis büdöske
A kis büdöskék gyökerei egy alfa-tertienil nevű vegyületet bocsátanak ki magukból a talajba, ami megakadályozza, hogy talajban leledző, gyökércsomósodást okozó fonálférgek petéi kikeljenek. Sok kertész éppen ezért ültet kis és egyéb fajtájú büdöskéket kertjébe.
Napraforgó, dió, és cirok
Ezek és más allelopatikus növények képesek számos más növény növekedését is gátolni. A napraforgó, a dió, és a cirok mind gyökereiken keresztül, mind lebomlásuk során allelopatikus vegyületeket juttatnak a talajba. A diófa levelei remek talajtakarót alkothatnak, ha szeretnéd lefojtani a legtöbb gyomot kertedben. Hasonlóképpen, a napraforgók szárai és gyökerei is nagyszerű gyomfojtó takarók lehetnek, amelyek akár hónapokig is képesek visszaszorítani a kéretlen növényeket.
Hajdina
Néhány allelopatikus növénnyel célzottabb támadást lehet indítani szűkebb növénycsoportok ellen. A hajdina például képes gátolni a disznóparéj magvainak kicsírázását.
Káposztafélék
A káposztafélék családjának tagjai (káposzta, mustár, kel, repce, retek, és még sokan mások) mind rendelkeznek allelopatikus tulajdonságokkal. A talajba beleszántott mustár például remek megoldás számos gombás kórokozó ellen.
A retek több változata képes visszaszorítani a fenyércirokot. A fekete mustár kivonata különféle hüvelyesek csírázását gátolja (úgymint az takarmánylucernáét, a lencséét, vagy a hüvelyes tulajdonságokkal rendelkező abrakzabét). A brokkoli egy érdekes növény, ugyanis az érettebb példányok fiatalabb társaikra (és más káposztafélékre) is veszélyesek lehetnek. Ha tehát brokkolit is termesztesz kertedben, alkalmazz vetésforgót, és ne ültess a helyére más káposztaféléket a következő évben!
Vannak olyan káposztafélék is, amelyek növekedést serkentő hormont (brassinolide) termelnek magukban – a repcében például meglepően sok található belőle. Amennyiben ez a hormon belekerül a talajba (például belebomlással), akkor a következő szezonban segítheti más növények fejlődését. Előfordulhat, hogy a repcéből kiszivárgó növekedéshormonok káros növények fejlődését segítik elő, így ilyen értelemben ezek a hormonok is károsaknak tekinthetők.
További allelopatikus növények
Rengeteg növény rendelkezik allelopatikus tulajdonságokkal – valószínűleg jóval több, mint amennyiről jelenleg tudunk. Ez többek között annak köszönhető tudomány e területe első sorban az ipari jelentőségű növényekre összpontosított (úgymint a kukoricára, a búzára, vagy épp a napraforgókra).
Íme, néhány további allelopatikus növény: évelő őszirózsa, árpa, cédrus, uborka, bodza, eukaliptusz, páfrányok, aranyfa, aranyvessző, boróka, rozs, rozmaring, oregánó, szömörce. Mielőtt bármit ültetnél kertedbe, nézz utána az interneten, hogy milyen más növényeknek okozhat problémát, és ügyelj rá, hogy ezeket ne ültesd egymás közelébe.
