További védekezési módok
Használj hasznos takarónövényeket
Sok takarónövény hasznát pont, hogy allelopatikus tulajdonságaik adják. A jégcsapretek („daikon”), a búza, a rozs, illetve a már említett hajdina és mustár mind remek példák erre.
A búza és a rozs
Ezek a növények remek általános gyomgátlók, ezért remek téli takarónövények. Azonban mivel allelopatikusak, így jobb őket már hetekkel az előtt gyökerestől eltávolítani a talajból, mielőtt bármi mást ültetnél a helyükre, vagy a közelükbe (ne felejtsd el feltakarítani kisebb maradványaikat is).
A jégcsapretek
A jégcsapretket, ami kiválóan alkalmas az agyagos talajok fellazítására gyakran alkalmazzák allelopatikus tulajdonságai miatt is a gyomok megelőzésére. Idővel aztán kutatók megállapították, hogy valójában e retekfajta dús levélzete felelős a gyomok visszaszorításáért, ugyanis nem engedi őket elegendő napfényhez jutni. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az is kiderült a jégcsapretekről, hogy sűrű kivonatai képesek gátolni a salátamagvak csírázását, így a biztonság kedvéért érdemes ezt a két zöldséget távolra ültetni egymástól.
Használj vetésforgót
A vetésforgó számos előnyét már rég óta ismerjük, ezért általánosságban érdemes alkalmazni a kertben. A termőidőszakok során azonban az allelopatikus vegyületek összegyűlhetnek a talajba, ami a kert egészségének általános romlásához vezethet. Például napraforgót két egymást követő évben ugyan oda ültetni még elfogadható, de ha túl sokáig szivárogtathatják vegyületeiket a talajba, akkor a későbbiekben még talán a napraforgómagok sem lesznek képesek majd kicsírázni ezeken a helyeken néhány éven keresztül.
Tartsd életben a talajt
Ha megvan az a jó szokásod, hogy rendszeresen gazdagítod kerted talaját komposzttal, és odafigyelsz annak élővilágára, akkor ezzel egy időben természetes módon csökkented allelopatikus anyagok negatív hatásait is. Habár az allelopatikus anyagok még egy ideig a talajban maradhatnak, miután a növénymaradványokat eltávolítottad, idővel lebomlanak majd, és teljesen ártalmatlanná válnak. Ha rendszeresen karban tartod a kerti talaj élővilágát, és minden évben komposzttal támogatod azt, akkor e káros vegyületek sokkal gyorsabban bomlanak majd le a talajban.
Továbbá ha leterítesz egy néhány 5-10 centis réteg komposztot a talajra, azzal egy természetes védőréteget képezel az erre újonnan elültetett magvak és a talajban lappangó allelopatikus anyagok között. A magvak így elkezdhetnek kicsírázni, és néhány héttel később, mire a palánták gyökerei elérik a valódi talajréteget, az allelopatikus anyagok addigra már nem jelentenek igazi veszélyt rájuk. Nézzük, melyek a legveszélyesebb növények, a következő oldalon folytatom!
