aldehidek

azok az oxigéntartalmú szerves vegyületek, amelyekben a kettős kötésű oxigénatom (az oxocsoport) lánc végi szénatomhoz kapcsolódik, és ezen a szénatomon egy hidrogénatom is van; a molekulának ez a része a formilcsoport. Az a. előállíthatók a primer ->alkoholok enyhe oxidációjával (dehidrogénezésével); az a. további oxidációval ->karbonsavakká alakulnak. Elnevezésük az azonos szénatomszámú szénhidrogén nevéhez az -al szóvégződés hozzáfűzésével történik. Legegyszerűbb aldehid a metanal v. formaldehid (HCHO); 30—40%-os vizes oldatában hozzák forgalomba (formalin). Erős sejtméreg, baktériumölő hatású, ezért fertőtlenítésre és biol. preparátumok konzerválására használják, ezenkívül mint ip. alapanyag is jelentős (—>műanyagipar). Jellegzetes illatú, a kém. ip. egyik legfontosabb alapanyaga az etanal v. acetal-dehid (CH3CHO), oxidációjával ecetsav állítható elő. A nagyobb szénatomszámú telített a. illatos folyadékok, a borok zamatanyagai között szerepel pl. a borpárlatban a heptanal. A telítetlen a. közé tartozik az akrolein (propénal, CH2 = CH—CHO), ez keletkezik a zsírok hőbontásakor, ennek a szaga érződik, ha zsír ég. A növényvilágban számos aromás aldehid fordul elő, ezek kellemes illatú anyagok, az illatszerip.-ban használatos alapanyagok. Legegyszerűbb a benzaldehid (C6H5CHO).