Változó tejtermékárak
A Tej Terméktanács és Szakmaközi Szervezet (TT) szerint a tejipari árváltoztatások után az áruházláncoknak végeredményben 5-10 százalékkal növelniük kellene a fogyasztói tejtermékárakat, vagy le kellene mondaniuk jelentős, sokszor 40-50 százalékos hasznuk egy részéről. Elképzelhető azonban az is, hogy az üzlethálózatok az árakat bizonytalan eredetű és minőségű importtermék-dömpinggel próbálják majd alacsonyan tartani. Az élelmiszerláncok továbbra is olyan diszkriminatív árképzési politikát folytatnak, amely a hazai előállítású tejtermékeket hátrányosan érinti, miközben a külföldről származó árucikkek – elsősorban az ultra magas hőmérsékleten kezelt (UHT) tejek – irreálisan alacsony árakon jutnak el a fogyasztókhoz – állítja a TT.
Az év utolsó négy hónapjában a tejfelvásárlási árak normál körülmény között is emelkednek, de most a keresletet az is élénkíti, hogy a hazai tejtermelés – a szarvasmarha-állományok felszámolása miatt - 10-12 százalékkal visszaesett az idén – közölte az agromonitor.hu-val Mélykúti Tibor, a TT elnökhelyettese. További gondokat okoz, hogy a nyári nagy hőség átmenetileg az átlagosnál is jobban, 15-20 százalékkal csökkentette a felvásárolható tejmennyiséget.
A TT előrejelzései szerint egy hónapon belül jelentős keresleti nyomás helyeződik az Európai Unió tejpiacára is, és ez a tagországi nyerstej árak növekedését vonja maga után. Az úgynevezett „spotárak” kilogrammonként 2-3 euro centtel már emelkedtek is, és e folyamatok a magyarországi tejárakra is hatással lesznek. Az átlagos hazai tejfelvásárlási árak eddig kilogrammonként 85 forint körül mozogtak, de ehelyett – éves átlagárra vetítve – 87-88 forintos árszint kialakulása valószínűsíthető. Ez pedig a hátralévő hónapokban 90 forintos kilogrammonkénti tejátvételi árakat feltételez – állapította meg a terméktanács elnökhelyettese.
Mélykúti Tibor szerint a tejipari vállalatoknak a nagyobb termelői tejárakat azért is meg kellene fizetniük, hogy versenyképesek lehessenek az egyre élénkülő exporttal szemben. A kivitelnek a gyenge forint is kedvez, ezért a külföldi – főként olasz – vevők a magyar nyerstejért esetenként 100 forintos kilogrammonkénti árat is megadnak. Ha a tejipari cégek – tette hozzá az elnökhelyettes – a nyerstejért nem tudnak többet fizetni, a szűkülő alapanyagkínálatból még kevesebbet szerezhetnek meg, és ez piacaik megtartását is veszélyeztetheti.
A belföldi felvásárlási árak növeléséhez első lépésben az átlagos tejipari átadási árak 4-5 százalékos emelésére lenne szükség, és ennek előkészítését a vállalatok már meg is kezdték – mondta Mélykúti Tibor. Hozzátette: a drágításnak szeptember közepétől-október elejétől kellene megvalósulnia. Egyelőre ugyanakkor kérdéses, hogy a kereskedők az árváltoztatási törekvéseket elismerik-e, mivel eddig – állapította meg az elnökhelyettes – ezeket a cégeknek nem sikerült elfogadtatniuk. A TT szerint az élelmiszerláncoknak – tejtermékektől függően - végeredményben 5-10 százalékban kellene emelniük a fogyasztói árakat, vagy le kellene mondaniuk jelentős, sokszor 40-50 százalékos hasznuk egy részéről. Az sem kizárt azonban, hogy a mai alacsony árakat továbbra is bizonytalan eredetű és minőségű importtermék-dömpinggel igyekeznek majd megőrizni – véli a szervezet.
A terméktanács változatlanul érthetetlennek tartja, miként juthatnak a külföldi – elsősorban szlovák, osztrák és német – gyártású termékek irreálisan alacsony árakon a hazai üzletláncokba. Az élelmiszerhálózatok most is kínálnak például importból származó, 1,5 százalékos olcsó UHT-tejeket 134 forintos literenkénti fogyasztói áron, miközben az uniós tejfelvásárlási árak 2-3 euró centtel meghaladják a hazaiakat, és a behozott termékeket szállítási és egyéb költségek is drágítják. Az üzletláncok – vélte Mélykúti Tibor - a belföldi előállítású tejtermékekkel szemben diszkriminatív árképzési politikát folytatnak, és azokat jóval magasabb haszonkulcsokkal terhelik. Korábbi közlések szerint a hazai UHT-tejek literenként minimálisan 170-190 forintba kerülnek a boltokban.
Forrás: www.eu-info.hu