Indulhat a gyöngyösi főiskola, az MVM és az Egererdő Zrt. zöldenergetikai projektje Tasspusztán.
Mint dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora jelezte, célegyenesbe ért az intézmény által megálmodott tasspusztai zöldség-megaprojekt. Az MVM Zrt. hatmilliárd forintból létesít egy öt megawattos erőművet a főiskolai tangazdaság területén, ehhez pedig az Egererdő Zrt., illetve a főiskola faapríték-szövetkezete szállítja a fűtőanyagként szolgáló nyesedéket. A főiskola pedig – együttműködve a Magyar Fejlesztési Bankkal – 1,1 milliárd forintos kedvezményes hitelből felépít egy négy hektár alapterületű üvegház-rendszert. Közben az együttműködő partnerek 1,2 milliárd forintért fás szárú növényeket is telepítenek a környéken. A tervezett erőmű ugyanis nagyjából 1200 hektárnyi nyesedéket, gallyat igényel ahhoz, hogy gazdaságosan működjön. A szükséges „hozzávalóból” 600 hektár lesz friss telepítés, további 600 hektár pedig a már meglévő, gazdaságilag kihasználatlan mátraaljai erdős-bokros területekről származik majd.
Zöldenergiával fűtik majd a zöldségtermesztő üvegházakat
A rektor szerint Tasspuszta 20 kilométeres körzetében amúgy is több száz hektárnyi olyan terület lehet, ami az eredményes, hatékony mezőgazdasági termesztésre nem túlzottan alkalmas, ebben a programban viszont várhatóan jó hasznát vehetik. Ugyanakkor a felmérések szerint csak Észak-Magyarországon körülbelül 5–6000 olyan álláskereső van, akit elsősorban alacsony képzettsége akadályoz meg abban, hogy a munkaerőpiacon érvényesüljön. A kertészkedés és a zöldenergia-termelés házasítása sokuk gondján enyhíthetne.
A megtermelt zöldáram árára tízéves garanciában egyeztek meg a felek, csakúgy, mint a keletkező hulladékhő átvételi árára, mely gigajoule-onként 700 forint körül marad ugyancsak tíz évig. A száz százalékban az MVM Zrt. tulajdonában működtetett erőmű pontos helyének kiválasztása még folyamatban van, a következő egyeztetés a projektről a kormányfőnél szeptember elején lesz – tájékoztatott Dr. Magda Sándor.
Az országgyűlési képviselő legalább 120–140 alacsony képzettségű, tartós munkanélküli alkalmazásával számol a termelőmunkában, elsősorban a leghátrányosabb helyzetű területekről válogatva. A főként roma munkásokat Gyöngyöspatáról és Gyöngyösorosziból várják majd, és dr. Magda Sándor elmondása szerint a két település polgármestere is segíti a megfelelő munkaerő kiválasztását. A termelést azonban már a főiskola munkatársai ellenőrzik. Ha a várhatóan még az idén beinduló modellkísérlet beválik, országszerte akár további 40–50 hátrányos helyzetű településen indulhatnak hasonló projektek.
