zab (Avena sativa L.)

a -> pázsitfüvek családjába tartozó, Elő-Ázsiából származó faj. Világszerte elterjedt, nálunk az utóbbi időben csökkent a vetésterülete. Erőteljes gyökérzetével a sovány talajon is megél. Egynyári (120— 140 napos), ritkán áttetelő (260— 300 napos tenyészidejű) növény. Üres, hengeres szalmaszárán (—>szár) hosszabbodnak az ízközök (internódium). Váltakozva elhelyezkedő levelei lándzsa alakúak. Tövüknél az átölelős fülecske alig fejlődött ki (—>gabona-abc). Bugavirágzata 2—4 virágú nyeles kalászokból áll. Kétivarú virága önmegporzós, már hasban termékenyül. A virágzat alakja szerint zászlós és —>bugás z. különböztethető meg. A zászlós z. virágzata egy oldalra hajlik, a bugásé szétálló. A szemtermést többnyire szálkátlan sárga v. barna, esetleg fekete toklászok borítják. A középtől fogva hegyesedő mag háti oldalán bevagás látható. A szélsőséges talajnemek kivételével hazánkban mindenütt díszlik. Cukorrépa előtt v. után nem célszerű vetni, mert azonos —>fonalférgek szaporodnak el. A z. főleg vízigényes, ezért korán —lehetőleg február végén — célszerű elvetni. A 12 cm-es sorba. 4—5 cm mélyre 5—5.6 millió csírát számítanak ha-onként. Utána a felszínt tömöríteni kell. Az öntözést meghálálja. Egyenetlenül érik, július derekától kezdve. Néhol két menetben, először rendre aratják, egyébkent meg kell várni a teljes érést. Szemtermése a 80-as években 2,7—2,8 t/ha volt, 1,5—1,8-szor annyi szalmával. Hl-tömege 40—60 kg, 45 kg alatt azonban gyenge minőségű. Magja viszonylag sok fehérjét és zsírt tartalmaz -lovak, növendék és tejelő állatok kitűnő abrakja, egyúttal fontos élelmiszer-alapanyag (z.-liszt, z.-pehely, sör-z. stb.). Szalmája jó takarmány, de az ip. is hasznosítja (papír- és cellulozgyártás). Az őszi z.-ot szeptember elején vetik. Télállosága nem egyértelmű- enyhe, kedvező időjárásban előbb érik és valamivel többet terem a tavaszi z.-nál.