Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.
Vosges megyére jellemző, hogy a mezőgazdaságilag hasznosított területeinek nagytöbbségét legelők borítják, így jelentős a tejtermelés. Mindemellett Franciaország 3. legerdősültebb megyéje. A mezőgazdasági tevékenység és az erdészet mellett meghatározó a textilipar és az autóalkatrészgyártás (Renault, Peugeot). A megye történelmi múltja alapján nem meglepő annak kulturális sokfélesége.
Vosges megyében 382 000 fő él. A lakosság 7%-a a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, 8%-a pedig az erdészetben dolgozik. A megye népsűrűsége alacsony.
A megye összterülete 590 000 ha, amelyből 49%-t erdő borít (280 000 ha), 38%-a pedig mezőgazdasági művelés alatt áll. Ez utóbbinak a 64%-án legelőgazdálkodás folyik.
Bár az erdők nagytöbbsége állami és önkormányzati tulajdonban van (185000 ha), a magánerdők aránya meghaladja a 30%-ot (95000 ha). A köztulajdonban lévő erdők felügyeletét a Nemzeti Erdészeti Hivatal (Office National des Forets) látja el. A francia erdőgazdálkodási politika végrehajtásának biztosítására 1946-ban létrehozták a Nemzeti Erdészeti Alapot (Fonds Forestier National). A nemzeti szinten kidolgozott erdészeti politika alapján minden régiónak, az illetékes szakemberek és egyéb érintett szereplők bevonásával, kötelessége elkészíteni saját erdőgazdálkodási tervét, amelyet a francia Mezőgazdasági Minisztériummal kell jóváhagyatnia.
A francia jogszabályok mintegy másfél évszázada engedélyezik az erdők magánkézbe kerülését. Jelenleg Franciaországban az erdők 3/4-ének magánszemély a tulajdonosa. Vosges-megyében a magánerdők tulajdonosainak száma 46000 körül alakul. Az erdőtulajdonosok egyre nagyobb száma az erdők elaprózódásához vezethet. A 46000 tulajdonosból 33000-nek kevesebb, mint 1 ha van a tulajdonában és csak 81 főre tehető azok száma, akik 100 ha-t vagy annál nagyobb erdőterületet birtokolnak. A magántulajdonosok közül csak annak kell erdőgazdálkodási tervet készítenie és jóváhagyatnia, aki több mint 25 ha-ral rendelkezik.
Az erdők fáinak fajtaösszetételét általában a domborzat, az alapkőzet és az azt borító talaj minősége határozza meg. Vosges megyében az erdők összetétele nagyon változó (fele-fele arányban lombhullatók és örökzöldek). A négy legmeghatározóbb fafajta, még annak ellenére is, hogy megfigyelhető a fafajták sokféleségének irányába ható tendencia, egyelőre a közönséges bükk, a kocsányos tölgy, a közönséges jegenyefenyő valamint a lucfenyő maradt. Az erdőgazdálkodás során a legjelentősebb célok közé tartozik a minőségi faalapanyag előállítás. Ezt a célt egészíti ki a fafajták génmegőrzése, az ökoszisztéma fenntartása, illetve a társadalom által támasztott egyéb követelményeknek való megfelelés.
Az erdő területe évről-évre növekszik, egyre nagyobb részt hódítva el az agráriumtól. Ez leginkább abban az esetben jelent problémát, amikor olyan területeket vonnak ki a mezőgazdasági művelés alól, amelyek lehetőséget biztosítottak a hígtrágya elhelyezésére. A bioerdők aránya meghatározó.
A vadászati turizmus nem jellemző a megyére. A kilőtt vadakra szigorú szabályok vonatkoznak. A magántulajdonos, pl. csak akkor tarthatja meg az elejtett állatot, ha birtokában több mint 40 ha erdő van.
Az áfonya- és gombaszedést csak abban az esetben büntetik, ha az már kereskedelmi méreteket ölt.
1 ha erdő ára 1300-1500 euró között van, és évente ha-ként kb. 1500-2300 eurós bevétellel lehet számolni.
A megyében 4440 mezőgazdasági üzem működik, amelyből 50%-t tesz ki a professzionális gazdaságok száma. Ez utóbbiak átlagosan 93 ha-on gazdálkodnak, amely alatta marad az európai átlagnak, de francia viszonylatban magasnak mondható. A 70-es években még 10000 volt a működőképes gazdaságok száma, de ez évről-évre jelentős mértékben csökken. Ennek oka egyrészt a piacvesztéssel és a gazdaságok különféle szövetkezetekbe való tömörülésével magyarázható. A gazdaságok fennmaradó másik 50%-a kisebb, mint 5 ha-on gazdálkodik. Az állatállomány leginkább szarvasmarhából (70 145 tejelő marha és 21 687 húsmarha) és juhból (45 139 db) tevődik össze. 39 000 ha-on - elsősorban sörfőzés céljából - termesztenek gabonát, 7800 ha-on olajos növényeket (legfőképp repcét) és 14800 ha takarmánykukoricát. A repcét bioüzemanyagelőállítás céljából termesztik. Mivel a megyében nem működik bioüzemanyaggyártó üzem, a repcét más megyében működő üzemek vásárolják föl.
Az élelmiszeripari tevékenység meghatározó, főként a tejfeldolgozás (Lactalis, Boghrain, stb.) és az ásványvíz (Nestlé, Vittel) terén. De emellett találhatunk hús-, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemeket és takarmánykészítőket is.
A megye tájképe változatos, míg a keleti részt hegyek borítják, addig a nyugati területekre a síkvidéki forma a jellemző.
A megyében foglalkoznak még mirabellszilva, gyógynövény- és bogyós gyümölcsök termesztésével. Kisebb szőlőültetvényeket is találhatunk. A szőlészet korábban jelentősebb szerepet töltött be a megye életében, azonban a szőlőbetegségek miatt nagytöbbségük kipusztult. Emellett említést érdemel a sajtkészítés és a falusi turizmus is.
Franciaországban tejkvótát sem venni, sem, pedig eladni nem lehet. A megyében a tejbegyűjtés megszervezése jelenti a legnagyobb problémát. Vajkészítéssel nem foglalkoznak. A hegyvidékes területeken a tejtermelés szintje csak ritkán haladja meg a 200000 liter/év-et.
A szakmai látogatás programjai között egy tipikus síkvidéken működő tejelő tehenészet (Prim'Holstein) megtekintése is szerepelt. A gazdaság 600 000 liter tejkvótával rendelkezik, amely duplája a francia gazdaságok által birtokolt tejkvóták átlagának, és amelyet a tulajdonos elmondása szerint nem volt nehéz megszerezniük. Ezekhez földvásárlással együtt jutottak hozzá. A gazdaság 110 ha legelővel rendelkezik, illetve 20 ha-on silókukoricát, további 35 ha-on pedig búzát termesztenek. Kisebb területeken árpa- és repcetermesztéssel is foglalkoznak. Ez utóbbit bioüzemanyagkészítő üzemeknek adják el, mivel a gazdaság nem rendelkezik olyan gépekkel és felszerelésekkel, amelyekkel ilyen üzemanyagot lehetne előállítani. Véleményük szerint bioüzemanyag gyártásba belekezdeni csak kollektív formában szabad.
Valamennyi, az állatok takarmányozásához szükséges alapanyagból önellátóak, csakis a fehérjét kell beszerezniük.
A megszületett borjúkat, nemre való tekintet nélkül felnevelik és a hímivarú egyedeket 22 hónapos korukban és 400 kg élősúlynál húsmarhaként értékesítik.
A gazdaság legnagyobb kihívását a kézimunkára fordított idő csökkentése jelenti. Igyekeznek a kiadás-bevétel optimális szintjének megtartása mellett, a munka lehető legnagyobb részét kézimunka helyett gépekkel elvégezni.
A gazdaság tulajdonosai hisznek a tejtermelés jövőjében még akkor is, ha jelenleg ez az ágazat kevésbé kedvező időszakot él meg.
ERMITAGE sajtüzem: Az üzemet 1931-ben alapította 211 tejtermelő. 1935-ig csak a helyi igények kielégítésére törekedtek, majd ezt követően telephelyek bérlésével, majd megvásárlásával már nemzeti, illetve nemzetközi piacokra is elkezdtek termelni. Jelenleg 1500 tejtermelő tulajdonában van a vállalat. Maga a cég 11 üzemmel rendelkezik Vosges és Franche-Comté megyékben, és összesen 950 embert foglalkoztat. A legnagyobb üzem Bulgnéville-ben (Vosges) működik 600 alkalmazottal.
A cégcsoport évente több mint 40000 tonna sajtot állít elő, amelynek 18%-t exportálják Európa különböző országaiba, legfőképp Németországba. Magyarországra is szállítanak, de a magyar fogyasztóknak még magas ár, illetve a szállítási nehézségek miatt, csak kisebb mennyiségben és elsősorban szállodák és éttermek részére. A sajtválaszték széles (AOC Munster, IGP-vel, illetve label rouge-zsal rendelkező sajtok, francia specialitások, nemzetközi szinten ismert sajtféleségek, pl. ementáli). A Munster sajt nagytöbbségét maguk a tejtermelők házilag készítik el, a cég csak a begyűjtés és értékesítés szerepét látja el. Az alapanyagot jelentő tej 28%-t Vosges, 22%-t pedig Doubs megyékből gyűjtik be. A tej irányadó felvásárlási árát havonta, regionális szinten szakmaközi szervezet határozza meg. Ezt az árat fizeti ki a cég a tejtermelőnek, illetve nagyobb bevétel esetén, annak egy részét visszaosztja, vagy újabb beruházásokra fordítja.
A cég nemrég azzal a céllal, hogy versenyképességét javítsa és a francia, valamint a nemzetközi piacokon (elsősorban Európában, illetve Japánban és Észak-Amerikában) az eladások mennyiségét növelje, az üzemek modernizálására irányuló beruházási programot indított útjára. A tervek szerint 3 éven belül a termelés szintjét 50000 tonnára fogják megemelni, amellyel további 90 fő számára biztosítanak majd megélhetést.
Mindezentúl folyamatosan törekednek a sajtok minőségének javítására, a legszigorúbb egészségügyi követelmények betartására, úgy, hogy eladási áraik továbbra is kedvezőek maradjanak.
Biosajt előállításával nem foglalkoznak, nem is szerepel a stratégiai céljaik között.
Az ERMITAGE jelen lesz az ez év novemberében Budapesten megrendezésre kerülő "FOODAPEST" Nemzetközi Élelmiszeripari Szakkiállításon.
Fafeldolgozó üzem (Scierie de Valfroicourt): Az üzem családi Kft-ként működik. A cég fakivágással, -felvásárlással, -eladással és -feldolgozással foglalkozik. A feldolgozott fák 80%-ban örökzöldek (pl. fenyő) és 20%-ban lombhullatók. A feldolgozott örökzöldeket az építőipar, míg a lombhullatókat a bútorkészítők és egyéb kézműves mesterségek hasznosítják. Évente kb. 10000 m3 fát dolgoznak fel, ami napi szinten kb. 44 m3-t jelent.
Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!
Forrás: www.fvm.hu
