Korszerű öntözőberendezések alkalmazása I.

Korszerű öntözőberendezések alkalmazása I.

Dr. Cserhidy Attila
hirdetes
A víz természeti kincs, amelynek a mezőgazdasági termelésben öntöztővízként való felhasználásával az előállított termékkel szemben támasztott mennyiségi és minőségi követelmények kielégítése realizálható. Az öntözés a növénytermesztési technológiák egyik fontos eleme; gyakorlatban való tervszerű alkalmazásához korszerű öntözőberendezések felhasználása szükséges. A korszerű öntözőberendezésekről általában elmondható, hogy az öntözést mozgás közben végzik, (egyenes irányú haladó, vagy körbenjáró mozgás) szerkesztési sajátosságaik számos üzemeltetési változat beállítását teszik lehetővé.
Korszerű öntözőberendezések alkalmazása I., öntöztővíz, növénytermesztési technológia, csévélhető öntözőberendezés, gumitömlős öntözőberendezés, üzemi tapasztalatok

Kérdése van? Tegye fel, tanácsadóink válaszolnak! Állattenyésztés, növénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajművelés, jog, biotechnológia, környezetgazdálkodás, minden ami mezőgazdaság: Agrároldal.hu.


Csévélhető öntözőberendezések
A leggyakoribb járvaüzemelő berendezések csévélhető tömlős megoldásúak, amelyek vízadagoló eleme egy-két nagyhatósugarú szórófej, vagy több vízadagoló elemmel ellátott konzol. A fejlesztés két főirányban indult el az 1970-es évek elején, és ma is folyamatban van. Az egyik megoldás szerint a vízellátás csévélhető KPE (kemény polietilén) tömlővel történik (1. ábra)., a másik megoldás szerint műszálszövettel erősített (lapuló) gumitömlővel (2. ábra). Mindkét esetben a vízszétosztó egység folyamatos mozgás közben végzi az öntözést.

A tömlős öntözőberendezések kialakítása a műanyagipar fejlődésével párhuzamosan arra az időszakra tehető, amikor az ipar dobra csévélhető műanyagtömlőt tudott előállítani. Az öntözőgépeket előállító gyárak, vállalkozók és az üzemeltetők hamar felismerték a dobra csévélhető tömlő kezelhetőségének előnyeit a nagyobb súlyú merev csövekkel szemben.

A kutatás és fejlesztés az ipar és a mezőgazdaság több szakterületének összefogásával alapvetően két fő irányban indult el, és a jelenlegi állapot több évtizedes gyártási és alkalmazástechnikai kísérletezés eredménye. Az egyik irány volt a nagyszilárdságú körszövött tömlők, a másik pedig a csévélés közben is alaktartó polietilén tömlők öntözésben való alkalmazása. Az öntözés igényeinek megfelelő tömlők ára magas, ezért szükségessé vált a munkaszélesség növelése, ami egyidejűleg az üzemi nyomás növelését és a minél hosszabb sugarú szórófej, illetve konzol+szórófejek bizonyos kombinációjának alkalmazását jelentette.

A csévélhető tömlős öntözőberendezések legáltalánosabb sajátossága az, hogy az öntözést a tömlő végéhez csatlakoztatott nagyhatósugarú szórófej végzi a tömlő szakaszos vagy folyamatos csévélése vagy vonszolása közben. A szórófejállvány csúszótalpas vagy kerekes, esetenként öntözőkocsira szerelt. Az elmúlt években külföldön és hazánkban az ilyen jellegű berendezésekhez többféle megoldású felszállócsövet (alacsony vagy magas, esetleg cserélhető) alakítottak ki, a csúszótalpak vagy kerekek nyomtávolsága állandó vagy változtatható.

A berendezések hajtási rendszerének erőforrása leggyakrabban az öntözővíz energiáját felhasználó turbina vagy kilincsműves munkahenger, de alkalmaznak az öntözőkocsin szállított akkumulátorok táplálta villanymotort, esetenként dízel- vagy benzinmotort.

A tápláló csővezeték lehet kemény polietilén (KPE) tömlő, vagy műszálszövéssel erősített gumitömlő.

A KPE tömlős berendezéseknél öntözés közben a kifektetett tömlőt a berendezés felcsévéli, miközben a cső végéhez rögzített szórófejet a csévélődob irányába vontatja (3. ábra /a), tehát öntözés közben a kifektetett tömlőhossz fokozatosan csökken. Másik esetben öntözés közben a KPE tömlő az öntözőkocsiról csévélődik le (3. ábra /b), tehát a kifektetett tömlőhossz fokozatosan növekszik. Alternatív megoldás esetén az öntözőkocsi saját meghajtó és irányító egységgel rendelkezik, ezért drótkötélre és lehorgonyzásra nincs szükség.

A műszálszövéssel erősített (lapuló) gumitömlős öntözőberendezéseknél az öntözés folyamán az öntözőkocsi maga mögött vonszolja a tömlőt, miközben felcsévéli a szabad végén lehorgonyzott csörlőkötelet (4.,5. ábra).

 


A szórófejállvány vagy az öntözőkocsi öntözési sebessége változtatható és bizonyos határok között szabályozható a típusok szerkesztési sajátosságaitól függően.

A szomszédos sávok határvonalán bizonyos sáv átfedéssel kap vízborítást, ezért a munkaszélesség kisebb, mint a nedvesített sáv szélessége. A nagy hatósugarú szórófejes berendezéseknél a munkaszélesség általában a szórási sugár kétszeresének 85%-a, amit telepítési távolságnak is szokás nevezni.

A kiöntözni kívánt vízborítás nagysága a térfogatáramtól függően állítható be, a haladási sebesség és a munkaszélesség célszerű megválasztásával.


ahol: h- a vízborítás,

q- a térfogatáram,

B- a munkaszélesség,

v- a csévélés sebessége.

A nagyhatósugarú szórófejek lövőke cseréjével, különböző nyomásfokozatok beállításával számos üzemeltetési változat valósítható meg.

hirdetes

A csévélhető tömlős öntözőberendezésekkel szabálytalan alakú táblák is öntözhetők, bár a gumitömlős öntözőberendezéseket inkább szabályos alakú táblán célszerű használni, ahol a berendezés haladásának hossza a tömlő hosszával vagy kétszeresével egyenlő.

Alkalmazási területük szerint egyaránt használhatók alacsony és magas növénykultúrák öntözésére.

A csévélhető berendezések felépítése
A KPE csövek gyártástechnológiájának rohamos fejlődése következtében a műszálszövettel erősített gumitömlős öntözőberendezések gyártása háttérbe szorult. A gépfejlesztés is a gazdák igényeit minél jobban kielégítő csévélhető polietilén csővel üzemelő berendezések kialakítására irányult, ezért ma az öntözési gyakorlat szemponjából nézve a műszálszövettel erősített gumitömlős öntözőberendezések jelentősége elenyésző. Erre való tekintettel a továbbiakban csak a KPE tömlős csévélhető berendezésekkel foglalkozunk.

 

A berendezések fő szerkezeti részei az alváz a járószerkezettel, a felépítmény a tömlődobbal, a hajtó rendszer, továbbá a vízszétosztó egység. A vízszétosztó egység lehet nagyhatósugarú szórófej vagy öntözőkonzol.

Az idomacélból hegesztett merev alvázat fúvott gumiabroncsokkal ellátott egy- vagy többtengelyes, változtatható nyomtávú járószerkezet támasztja alá. A berendezés a váz végén kiképzett vonószemmel vontató járműhöz kapcsolható. Az alvázat vontatási irányba mutató végén csavarorsós, a hátoldalon fogasléces támasztólábakkal látták el a gép üzemi helyzetben való rögzítése érdekében. Az alvázhoz görgős koszorúval kapcsolódik a felépítmény. A felépítmény forgózsámolyon elfordítható és rögzíthető, így megoldható a tömlő kifektetése tetszés szerinti irányban. A felépítményen helyezkedik el a tömlődob, amelyre a kemény polietilén (KPE) tömlő csévélhető több rétegben. A víz bevezetése a dob tengelyében történik, amely két ponton csapágyazott. Öntözés közben a tömlődob forgatását, ezzel a kifektetett tömlő felcsévélését általában radiális átömlésű (vagy más megoldású) turbina hidromechanikus hajtórendszer közbeiktatásával végzi. A tömlő gyors felcsévélése traktorral végezhető a berendezés oldalán elhelyezett tengelycsonkhoz csatlakoztatott kardántengely közbeiktatásával. A tömlődob nemkívánatos elfordulásának biztosítására rögzítőféket és visszafutás gátló kilincsszerkezetet építenek be.

A berendezés mozgás közben végzi az öntözést. A tömlő felcsévélésének sebessége a turbina fordulatszámával változtatható. A felcsévélés sebességét mechanikus vagy elektronikus rendszer érzékeli, és rétegváltáskor helyesbíti a turbina fordulatszámát. Csévélés közben a tömlő menetekbe rendezését terelőszerkezet (sorvezető) végzi, ami a dobhajtásról kapja a hajtását.

Az öntözővíz szétosztását a tömlő végéhez csatlakoztatott kerekes vagy csúszótalpas szórófejállványra szerelt egy vagy két nagyhatósugarú szórófej végzi. Az öntözővíz nyomása a berendezésen és a szórófejnél elhelyezett manométereken ellenőrizhető.

A vontatott öntözőkonzolok a különböző típusú alapgépek kiegészítő berendezései, amelyekkel a nagyhatósugarú szórófejjel szerelt kerekes vagy csúszótalpas szórófejállványok felválthatók. Készülnek állandó, és változtatható magasságú kivitelben. Az üzemeltetési paraméterek beállítása ugyanúgy történik, mint a szórófejes alapváltozatoknál.

A tömlő teljes felcsévélésekor a szórófejállvány vagy öntöző konzol ütközője a tömlődob rudazatába ütközik, ezáltal a dob hajtását kikapcsolja.

A berendezés kis távolságra szállításához, a táblán belüli áttelepítéséhez traktor szükséges. Az alapgépet és a konzolt rendszerint külön-külön lehet a következő üzemállásba vontatni. Áttelepítés előtt a konzol szárnyait (a szerkezeti megoldástól függően) össze lehet hajtani, vagy nagyobb szerelési egységekre bontani és szállítási helyzetben rögzíteni.

Gyakorlati üzemi tapasztalatok
A közreadni kívánt üzemi tapasztalatokat az utóbbi években (1990-2000) hazánkban vizsgált berendezésekkel, valamint a korábbi években összehasonlító vizsgálatban résztvett berendezésekkel szereztük.

A 80-as évek öntözésfejlesztési koncepciójának megfelelően tömegesen telepítették a különböző típusú és teljesítményű (legnagyobb számban BAUER) csévélhető tömlős öntözőberendezéseket a korszerűtlenné vált (kézi mozgatású, vontatható, forgókonzolos stb.) berendezések leváltására. Az új gépek közül 1984-ben a Turbomat-90 (magyar), Bauer Rain Star 90/340 és 125/340 (Ausztria); Rosenqvist 110/300 (Svédország); és a Beinlich P 2700 110/400 (NSZK) öntözőberendezések összehasonlító vizsgálata történt meg, többek között üzemi tapasztalatok szerzése érdekében. A felsorolt berendezések közül a Bauer és Beinlich gépek jelenleg is használatban vannak.

A vizsgált berendezések telepíthetőségében és kezelhetőségében közel azonos felépítésük ellenére számos eltérés volt tapasztalható. A vizsgálat során szerzett tapasztalatok összegzése segítette a hazai öntözőgép fejlesztést, továbbá bizonyos mértékben orientálta az akkor még erősen korlátozott külföldről történő beszerzéseket. A gépek fejlesztőinek és vásárlóinak az alábbi megállapítások figyelembe vételét ajánljuk:

· Előnyös szerkezeti megoldás, ha az öntözés helyén való telepítést megelőző szállításnál az öntözőberendezés szórófejállványa a berendezéshez tartozó emelőszerkezettel kiemelhető és rögzíthető, és a szállításhoz való előkészítés bontási munkát nem igényel.

· A csővezeték kifektetése történhet a szórófejállvány kivontatásával, vagy a szórófejállvány rögzítése esetén az öntözőkocsi vontatásával. A gép telepítését megkönnyíti, bár a gép árát kissé meg is drágítja a forgózsámolyos felépítmény, amikor a tömlődob az alvázhoz képest elfordítható, a kívánt irányba beállítható.

· A tömlő kifektetése a traktorvezetőtől folyamatos munkát igényel a tömlő túlfeszítésének elkerülése érdekében. Egyes gyártók a tömlődob palástját színezéssel látták el a legalsó réteg utolsó menetei alatt, azonban a vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a színezés nagyobb távolságról nem látható, tehát a biztonságos telepítéshez a traktorvezetőn kívül még egy ember szükséges.

· A KPE tömlő anyagának minősége meghatározza a gép használhatóságát. A vékonyfalu tömlő a csévélés közben rugózó mozgást végez, a nem henger felületű (bordás) tömlődobra történő csévélés közben a tömlő az alsó rétegben ellapul és akár maradó alakváltozást szenved. Ez a nemkívánatos jelenség csak az első típusoknál volt tapasztalható.

· A tömlő vezetésének módozatai közül a legkevésbé megbízható az a megoldás, amikor a tömlő felcsévélése folyamán az egész tömlődob a felépítménnyel együtt mozog, míg a tömlővezető görgős tömb az alvázhoz rögzítve egyhelyben marad. Ma már ezt a kialakítást nem is alkalmazzák.

· A tömlő csévélése hidromechanikus munkahengeres hajtó rendszer felhasználásával vagy különböző megoldású turbinahajtással történik. A sebesség beállítása a turbina fordulatszámának, illetve a munkahenger löketszámának változtatásával lehetséges. A mérések során megállapítást nyert, hogy a gyártók által megadott sebességfokozatok átlagos értékre vonatkoznak, a csévélés kezdetekor a sebesség kisebb, befejezésekor nagyobb a beállított értéknél.

· A különböző típusok összehasonlító értékelése során előnyösnek ítéltük azt a megoldást, ahol a gépen vízmérő is van.

· A vizsgált nagyhatósugarú szórófejek mindegyik változata alkalmas a jó minőségű öntözésre megfelelő nyomás biztosítása esetén. A nyomás ellenőrzése a szórófejre szerelt manométerrel történik.

· A nagyhatósugarú szórófejeket hordozó szórófejállványok általánosan változtatható nyomtávúak, a szórófej felszálló csöve középen került elhelyezésre. Különleges kialakítású szórófejállvánnyal is találkoztunk, amikor a szórófejállvány változtatható nyomtávú, a nyomtávon belül a szórófej és a tömlővégződés bárhol csatlakoztatható. Megoldható, hogy a kifektetett tömlő a traktor kerekeinek nyomvonalába feküdjön, így a tömlő csévélés már kitaposott nyomvonalon történik.

· Előnyös, ha a szórófej szerelhető alacsony vagy magas felszállócsővel is, és a szórófejállvány szabad magassága változtatható.

Szeretné vállalkozását hatékonyan hirdetni? Szeretné, ha weblapja látogatottabb lenne? Online marketing tanácsadás, és hatékony online hirdetés az Agrároldal.hu szakértőitől! Kérje ajánlatunkat itt!

Forrás: Agrárágazat

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Tovább a Lexikonhoz

bükköny (Vicia)

a pillangósok családjába tartozó nemzetség; több mint 40 faja közül nálunk négyet vontak... Tovább

elektroforézis

a töltéssel rendelkező makromolekuláknak és kolloid részecskéknek (pl. fehérjéknék) az a... Tovább

Tovább a lexikonra