Továbbra is a virsli a szilveszter éjjeli étkezés slágere Magyarországon. Érdekes, hogy az évbúcsúztató virslievésnek semmilyen hagyománya sincs hazánkban, szemben a malaccal és a lencsével, amelyeknek fogyasztása népünk történetében gyökerezik. A virslievés a német gasztronómiai kultúra hatása.
A múlt év utolsó két hónapjában a Nielsen piackutató vállalat adatai szerint mintegy ötezer tonna virslit értékesítettek csaknem ötmilliárd forintért hazánkban. Az éves mennyiség tizenkilenc százaléka jutott a karácsonyi és szilveszteri időszakra. Az elmúlt két évben huszonhétezer tonna körül alakult a virsli egész éves bolti eladása.
„A múlt év novembere és 2009 októbere között a virsliértékesítés éves kiskereskedelmi forgalma a huszonhétmilliárd forintot is meghaladta. Ez kilenc százalékkal több, mint az előző, hasonló időszakban” – áll a Nielsen közleményében.
Januártól augusztusig egyébként három százalékkal kevesebb virsli fogyott, mint a tavalyi hasonló időszakban, de a kereskedők szerint az év végi vásárlás miatt nem lesz visszaesés. November végétől nemcsak a virsli, hanem a többi hústermék forgalma is emelkedik. A magyarországi háztartások vásárlásait vizsgáló GfK Hungária ConsumerScan felmérése szerint az első nyolc hónapban tapasztalható enyhe visszaesés hátterében a hústermékeket vásárló háztartások számának egyszázalékos csökkenése áll, valamint az, hogy akik vettek virslit, azok átlagosan két százalékkal kisebb mennyiséget tettek a bevásárlókosarukba, mint a tavalyi hasonló időszakban.
A felmérésből kiderült az is, hogy több virslit vásárolnak a kétfős háztartások, az idősebbek, a Budapesten vagy nagyvárosban, az északkeleti régióban élők és az átlagosnál magasabb jövedelműek. Az első nyolc hónapban a virsli kilogrammonkénti átlagára nyolc százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. Egy kilogramm virsli ára átlagosan 920 forint volt. A gyártói márkák és a kereskedelmi márkák (egy üzletlánc saját terméke) ára között a különbség nem változott, így az áremelkedések után 1026 forintot kellett fizetni az előbbiek, 731 forintot az utóbbiak kilójáért.
„A mintegy harmincszázalékos árkülönbség ellenére a gyártói márkás termékekből megvásárolt mennyiség stabil volt, azonban a kereskedelmi márkákból nyolc százalékkal kevesebbet szereztek be a háztartások” – áll a GfK Hungária felmérésében. Egy háztartás átlagosan mintegy 4500 forintot költött virslire az első nyolc hónapban. A Nielsen felmérése szerint az értékesített virsli mennyiségének harminchat százaléka jutott a hipermarketekre tavaly november és idén október között. Az ünnepi időszakban a hipermarketek részaránya azonban eléri a negyven százalékot. A virsliválaszték egyébként óriási a piacon: a baromfivirsli mellett sertés-, mangalica-, jérce-, valamint borjúhúsból készült is kapható. A különböző húsokból gyártott virslik közül egyébként a pulykából előállítottak vásárlása csökkent legnagyobb mértékben. A borhoz hasonlóan a virslit is az ár alapján lehet kategorizálni: a drágább termék általában jobb minőségű. A legtöbb alacsonyabb minőségű termék importáruként érkezik hazánkba.
