A növényvédelmi tevékenység során a gyártónak, a forgalmazónak és a felhasználónak nemcsak a vegyszerek szakszerű kijuttatása, hanem a kiürült göngyölegek kezelése, ártalmatlanítása is érdeke. Mind a fel nem használt, lejárt szavatosságú készítmény, mind a kiürült, még növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag veszélyes hulladéknak minősül, melynek átmeneti tárolása, szállítása, ártalmatlanítása vagy hasznosítása kizárólag törvény által előírt módon történhet.
A növényvédelmi tevékenység során a vegyszerek többféle módon szennyezhetik a környezetet és így közvetve vagy közvetlenül az emberi életet.
Ilyen veszélyforrás lehet:
- a szakszerűtlen növényvédő szer használat következtében alul- vagy túldozírozás,
- a betakarítás és értékesítés során a munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási idők figyelmen kívül hagyása, s ennek következtében a feldolgozás és fogyasztás során növényvédőszer-maradványok humán anyagcserébe kerülése,
- a helytelen kijuttatási technológia és növényvédelmi géphasználat következtében a táblán való növényvédő szer elfolyás,
- a permetezéskülönösen légi kijuttatásesetén vegyszer-elsodródás szomszédos területekre és más kultúrákba,
- lejárt szavatossági idejű készítmények felhasználása és szakszerűtlen tárolása,
- szennyezett csomagolóanyagok, göngyölegek nem megfelelő módon és helyen történő ártalmatlanítása vagy ennek elmulasztása.
Az első négy tényező károsító hatása a termelők és növényvédő szer felhasználók odafigyelésével, szakszerű géphasználattal és a kultúrnövényre adaptált növényvédelmi technológia helyes alkalmazásával rendszerint elkerülhetők vagy minimálisra csökkenthetők. A szabályozást a növényvédelmi tevékenységről szóló 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet alapozza meg, mely 6. §-ának vonatkozó rendelkezései a következőképpen szólnak:
„(1) Permetlé előkészítése a permetezőgép tartályában vagy erre a célra szolgáló hígítótartályban történhet. Permetlé készítéséhez, tárolásához faedény nem használható.
(2) A növényvédő szeres kezelés befejezése után a növényvédelmi gépben maradt permetlé legalább tízszeres, gyomirtó szer esetén legalább húszszoros hígításban - az adott készítmény engedélyokiratában javasolt vízmennyiség betartásával - a kezelt felületre egyenletesen kijuttatható…
(4) A növényvédő szer kiürített üveg, fém, illetve műanyag csomagolóeszközét legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel ki kell öblíteni, és a vizet az adottpermetlé készítéséhez kell felhasználni.
(5) A növényvédő szer hígítótartályában (például kád, hordó) a növényvédő szeres kezelést követően fel nem használt permetlé vagy a növényvédő szer hígítására szolgáló víz kizárólag akkor hagyható, ha a hígítótartály illetéktelenektől elzárható vagy őrizhető. A növényvédő szer hulladékát a veszélyes hulladékok kezeléséről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően kell kezelni. A munka során használt eszközök és egyéni védőeszközök a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő raktárban tárolhatók. A növényvédő szerrel való munkavégzésre szolgáló védőeszközt más ruházattól elkülönítetten kell tárolni.
(6) Növényvédő szerrel való munkavégzés során szennyezett védőeszközök a veszélyes hulladék elhelyezésérevonatkozó feltételek biztosítása esetén tisztíthatók.”
A fentebb tárgyalt felsorolás utóbbi két problémájának megoldása azonban már nem kizárólagosan a termelőn és a felhasználón múlik. E veszélyhelyzetek elkerülésében és megakadályozásában nagy szerepet játszanak a növényvédő szer gyártó és importáló cégek is. A lejárt szavatosságú növényvédő szerek és kiürült göngyölegek ártalmatlanítása nemcsak környezetvédelmi feladat, hanem olyan hatósági előírás, melynek elmulasztása súlyos szankciókat von maga után. (Tájékoztatásul az elmúlt év során kibocsátott folyékony növényvédő szer csomagolóanyagok nagyság szerinti megoszlását az 1. ábra szemlélteti.)
Az ártalmatlanítás szempontjából szükséges különválasztani a lejárt szavatosságú megmaradt növényvédő szer kezelését, és a növényvédő szer csomagoló burkolatának (göngyöleg) kezelését. Lehetőség szerint azonban úgy kell a növényvédő szert megvásárolni és felhasználni, hogy fölöslegben abból ne maradjon, vagyis a szavatossági időn belül mindet fel lehessen használni. A szavatossági idő lejárta valójában azt jelenti, hogy utána azt a készítményt 100 %-os biztonsággal már nem lehet használni. Viszont arra van lehetősége a felhasználónak, hogy kérje a termék bevizsgálását. A hatóság ekkor a mintavételt követően tájékoztatást ad arról, hogy milyen biztonsággal használható fel még az adott készítmény.
Ami a növényvédő szerek csomagoló anyagát illeti: külön kell választani a nagyüzemi és a házi kertet. Utóbbinál, ha a csomagoló anyag papír, akkor elégethető, ha pedig más műanyag vagy fém, akkor pedig a hulladék tárolható. A mezőgazdasági nagyüzemekben keletkező növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatos hulladékok begyűjtésére hazánkban erre egyetlen nonprofit szervezet létezik, amelynek (ill. gyűjtőhelyeinek) ezeket át kell adni és ő gondoskodik a továbbiakban a csomagolóanyag ártalmatlanításáról, megsemmisítéséről.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 14. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint 59. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a 94/2002. (V. 5.) Korm. rendeletet bocsátotta ki a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól. E rendeletcsomagolási hulladék kezelésére vonatkozó előírásai a következők:
„6. §
(1) A Hgt. 56. §-ának (8) bekezdésében meghatározott hasznosítási arány teljesítése érdekében a csomagolási hulladék-más hulladéktól elkülönített-visszavételét, valamint újrahasználatát, hasznosítását a gyártónak, illetve-külön jogszabály alapján-a forgalmazónak kell biztosítania. (2) A gyártó, illetve - külön jogszabály alapján - a forgalmazó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét saját maga teljesíti, vagy hasznosításra erre engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek átadással teljesítheti, illetve az arra alkalmas csomagolás újrahasználatát biztosítja. A visszavételi és hasznosítási kötelezettség önállóan, más gyártókkal együtt, vagy a Hgt. 11. §-a szerinti hasznosítást koordináló szervezet útján teljesíthető. (3) A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó mentesül a visszavételi és hasznosítási kötelezettség teljesítése alól, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten
a)
műanyag vagy fém esetén összesen 200 kg-ot,
b) papír esetén 500 kg-ot,
c) üveg esetén 800 kg-ot nem haladja meg.
(4) A termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a visszavételi és hasznosítási kötelezettség átadásáról a csomagolást előállítóval megállapodhat, ha a fogyasztó számára értékesített termék fogyasztói (elsődleges) csomagolása az éves szinten
a)
műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,
b) papír esetén 1000 kg-ot,
c) üveg esetén 2000 kg-ot nem haladja meg
. Amennyiben a termékértékesítést a fogyasztó számára végző gyártó a csomagolást nem közvetlenül az azt előállítótól szerzi be, gyártónak a csomagolóanyag, illetve eszköz első megrendelőjét kell tekinteni. Megállapodásnak minősül a csomagolóanyagon, illetve eszközön nyilvántartott koordináló szervezet által előírt jelzés feltüntetése.
7. §
(1) A fogyasztó kérheti a forgalmazótól, hogy részére a terméket, árut szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő-(másodlagos) csomagolás nélkül adja át, illetőleg azt a forgalmazónál hagyhatja. A fogyasztó kérelme csak abban az esetben utasítható el, ha az
a) veszélyeztetné a termék biztonságos üzembe helyezését,
b) a használatának biztonságát,
c) a termék a csomagolás nélkül biztonságosan nem szállítható, vagy
d) jogszabály kizárja.
(2) Az a forgalmaz
ó, akinél az általa értékesített termék szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő- (másodlagos) csomagolása az éves szinten
a)
műanyag vagy fém esetén összesen 500 kg-ot,
b) papír esetén 1000 kg-ot,
c) üveg esetén 2000 kg-ot meghaladja, szállítási (harmadlagos), illetve gyűjtő (másodlagos) csomagolás visszavételét -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - nem tagadhatja meg.
Köztudottan a lejárt szavatosságú növényvédő szereket, ill. a növényvédő szerrel szennyezett csomagoló eszközöket veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Ezt a megállapítást pontosítja a 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet. A rendelet megkülönböztet szennyezett és tisztított csomagolóeszköz-hulladékot. A szennyezett csomagolóeszköz-hulladék a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező kiürült csomagolóeszköz, illetve olyan termék, amelyet növényvédő szer forgalomba hozatala, szállítása, tárolása, felhasználása során ezen készítmények csomagolására használtak. Míg tisztított csomagolóeszköz-hulladéknak minősül a növényvédő szernek a fenti jogszabály 4. § (1) bekezdése szerint megtisztított, szemmel láthatóan anyagmaradékot nem tartalmazó csomagolóeszköze.
A korábbiakban már ismertetett 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelettel összhangban a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz-hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet kivonatosan a következőket tartalmazza:
„3. §
(1) A tisztított csomagolóeszköz-hulladék nem veszélyes hulladéknak tekintendő… (2) Csomagoláshoz használt, nem szennyezett (a termékkel közvetlenül nem érintkező, vagy a növényvédő szerrel közvetlenül érintkező rétegtől elkülönített) papír és kezeletlen fa hagyományos tüzelő berendezésben elégethető, illetve más módon is hasznosítható. (3) Lakossági felhasználásra kerülő 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékok települési hulladékként kezelhetők, ha szelektív gyűjtésükről és kezelésükről jogszabály nem rendelkezik. (4) 250 litert, illetve 250 kg tömeget meghaladó mennyiségű növényvédő szer csomagolására használt csomagolóeszköz-hulladékok (többször használatos konténerek) begyűjtéséről, ártalmatlanításáról a csomagolóeszközben levő növényvédő szer gyártójának vagy importőrének kell gondoskodnia. (5) Növényvédő szer csomagolóeszköz más célra még tisztított állapotban sem használható. (6) A felhasználótól való hulladékbegyűjtés ösztönzésére visszaváltási díj állapítható meg.
4. §
(1) A csomagolóeszköz kézi tisztítását a növényvédelmi tevékenységről szóló jogszabály szerint kell végezni. Gépi eszközzel történő tisztításkor a berendezésre vonatkozó műveleti utasítás szerint kell eljárni. A tevékenységet a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell végezni. (2) Az (1) bekezdés szerint tisztított csomagolóeszköz-hulladékot, a biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásoknak eleget téve, illetéktelenektől elzárva kell gyűjteni, és ott legfeljebb 1 évig szabad ideiglenesen tárolni. A tárolt csomagolóeszköz-hulladék mennyiségéről és fajtájáról a vásárláskor kiállított számla alapján folyamatos nyilvántartást kell vezetni. (3) A felhasználó köteles a kiürített, tisztított csomagolóeszköz-hulladékot az átvevőnek átadni vagy kezeléséről saját költségén, a hulladékokra vonatkozó egyéb jogszabály, illetve a 3. § (3) bekezdése szerint gondoskodni. (4) Növényvédő szerek, csávázott vetőmagvak csomagolására használt, hulladékká vált zsákokat az összegyűjtő által előírt módon kell a gyűjtőhelyre eljuttatni.
5. §
(1) A tisztított csomagolóeszköz-hulladékot az átvevő veheti vissza, ezzel maga vagy - a szerződésben foglaltak szerint - az összegyűjtő válik a hulladék tulajdonosává. (2) Az átvevő köteles átvenni az azonosító jelzéssel ellátott, illetve eredeti címkével azonosítható tisztított csomagolóeszköz-hulladékot. (3) Az átvevő nem köteles átvenni a szemmel láthatóan nem megfelelően tisztított (anyagmaradékot tartalmazó) csomagolóeszköz-hulladékot. Az át nem vett csomagolóeszköz-hulladékot a felhasználó a 4. § (1), illetve (3) bekezdése szerint köteles kezelni. (4) A csomagolóeszköz-hulladék felhasználótól történő átvételét az átvevőnek átvételi elismervénnyel kell igazolnia. (5) Az elismervény a felhasználó hulladék kezelési kötelezettségének teljesítését igazolja, amelyet 5 évig kell megőrizni.
6. §
(1) Az összegyűjtővel kötött szerződés alapján az átvevő állandó vagy időszakos gyűjtőhelyeket működtethet. (2) A gyűjtőhelyeket a tisztított csomagolóeszköz-hulladékok tényleges veszélyeire, és más, az üzemi gyűjtés szempontjából fontos tulajdonságaira tekintettel kell kialakítani. A gyűjtőhelynek fedettnek kell lenni, és illetéktelenektől el kell zárni… (5) A gyűjtőhelyen gyűjtött csomagolóeszköz-hulladékról naprakész nyilvántartást kell vezetni, illetve ennek alapján kell a külön jogszabályok szerinti bejelentési kötelezettségeknek eleget tenni. A nyilvántartást az egyes bejegyzésektől számítva öt évig kell megőrizni. (6) A gyűjtőhelyen a tisztított csomagolóeszköz-hulladék tömörítése érdekében elvégzett darabolás, aprítás, darálás külön engedély nélkül végezhető.
7. §
(1) A csomagolóeszköz-hulladéknak a gyűjtőhelyről a kezelőhöz történő elszállítását az összegyűjtő, illetve a vele szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó végezheti. E tevékenységhez, illetve a felhasználótól a gyűjtőhelyre történő szállításhoz a Hgt. szerint szükséges az illetékes környezetvédelmi hatóság engedélye. (2) A felhasználó a tisztított csomagolóeszköz-hulladékot a gyűjtőhelyre saját járművel engedély nélkül szállíthatja. (3) A csomagolóeszköz-hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék. A szállító a szállításból eredő szennyeződés esetén köteles gondoskodni a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról…
8. §
(1) A begyűjtött a) műanyag csomagolóeszköz-hulladék: 1. a gyártó által újrahasználható, 2. a környezetvédelmi hatóság engedélye alapján anyagában hasznosítható, 3. külön jogszabály alapján hulladékok égetésére engedéllyel rendelkező berendezésben égethető, 4. veszélyes hulladéklerakó telepeken történő elhelyezéssel ártalmatlanítható, b) üveg csomagolóeszköz-hulladék: 1. a gyártó által újrahasználható, 2. üveggyártásban anyagában hasznosítható, c) fém csomagolóeszköz-hulladék: 1. a gyártó által újrahasználható, 2. kohászati segédanyagként anyagában hasznosítható. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának 3. alpontja szerinti égetés energetikai hasznosításnak minősül, ebből a szempontból a nem veszélyes hulladékok kódszáma alapján kell kezelni és nyilvántartani. (3) Az újratöltésre szánt csomagolóeszköz-felhasználótól történő összegyűjtését, kezelését az adott növényvédő szer gyártója végzi vagy végezteti.
10. §
A növényvédő szer csomagolóeszköz-hulladékra vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében az illetékes megyei (fővárosi) növény- és talajvédelmi szolgálat feladat- és hatáskörének keretein belül vesz részt.”
A nem hasznosítható növényvédő szer és a szennyezett göngyöleg hulladék ártalmatlanítási módja elsősorban az égetés lehet. Az elmúlt években, a kisüzemekben, a házi és a hobbikertekben felhasznált növényvédő szerek és göngyölegeik zömmel a települési hulladéklerakókba kerültek. A mezőgazdasági közepes és nagyüzemek a selejtté vált növényvédő szereket részben ártalmatlanították, nagyrészt azonban anyagi okokból tárolták. Jelenleg mintegy 900-1000 tonna ilyen veszélyes hulladék lehet az országban, amelyben részarányát tekintve közel kétszer annyi a növényvédő szer csomagolóeszköz, mint a lejárt szavatosságú, hulladék növényvédő szer (1. ábra).
Egy, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület által 2002-ben végzett felmérés szerint az összes növényvédő szer hulladék mennyiségen belül a nem azonosítható, esetleg POP (perzisztens szerves szennyező) hatóanyag-tartalmú szermaradékok aránya a szilárd halmazállapotú készítmények esetén 21,6 %, a folyékony halmazállapotú szerek esetén 17,5 %. 2004-ben, kifejezetten a POP leltár elkészítéséhez az NTKSZ végzett ellenőrzési akciót, amelynek eredménye szerint, az ellenőrzött raktárakban beazonosíthatóan POP hatóanyag tartalmú szert nem találtak, azonosíthatatlan készítmények azonban előfordultak. Míg a használatban lévő raktárak esetén a növényvédő-szereknek csupán 1-2 %-a nem volt azonosítható, addig a nem használt, ill. elhagyott raktárakban lévő készlet döntő része nem azonosítható. Az azonosíthatatlan készítmények ártalmatlanítása során, az elővigyázatosság elvének megfelelően úgy kell eljárni, mintha azok POP hatóanyagot tartalmaznának.
Hazai helyzet
Az újonnan képződő növényvédőszer-felhasználással kapcsolatos hulladékok begyűjtésére és ártalmatlanítására a gyártói felelősség elve alapján a forgalmazott növényvédő szer mennyiség 96 %-áért hazánkban felelős 20 gyártó 2003-ban megalapította CSEBER (Csomagolóeszköz Begyűjtési Rendszer) Kht-t, amely koordináló szervezetként gondoskodik a hulladék kezeléséről. A gyártók és importőrök a kibocsátásukkal arányos hasznosítási díjat fizetnek, s valójában így ők finanszírozzák a rendszer működését. Azóta további cégek is csatlakoztak a Kht-hoz, s a jelenlegi szervezet a következő tagokból áll: Agro-Chemie, Agrokémia Sellye, AgroterM, Agrosol, Arvesta, Arysta-Agro, BASF, Bayer, Biomark, BVM, Cardel, Chemark, Cherole, Cresco, Crompton, Dananova, Dow AgroScience, DuPont, Europe, ÉMV, Florin, Magyar Kwizda, Monsanto, Peretrade, Rogátor, Samato, Summit-Agro, Syngenta, VG Agro, Vivamus és a Zephyr.
A CSEBER Kht. közreműködésével az elmúlt években ártalmatlanításra került a régről itt maradt és felmért növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag csaknem teljes mennyisége is. Azonban a Kht. nem tudja finanszírozni a régi, lejárt szavatosságú vegyszerek ártalmatlanítását (amiből hazánkban legalább 312 tonna van jelenleg). A mentesítéshez melynek költsége hozzávetőlegesen 200 millió Ft-ot jelentene állami pénzügyi forrásokra lenne szükség.
A CSEBER Kht. jelenleg 108 gyűjtőhellyel áll szerződéses kapcsolatban, ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket a felhasználótól térítésmentesen átveszik. A fontosabb gyűjtőhelyek aktivitásáról a 3. ábra tájékoztat, amelyben a legnagyobb 20 gyűjtőhely 85 %-os aránnyal részesedik. A gyűjtőhelyek a lakossági felhasználásra kerülő 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint 1 liternél, illetve 1 kg-nál nem nagyobb kiszerelési egységű kivételével növényvédő szer csomagolására használt, kiürített, kívül és belül szabályszerűen megtisztított növényvédő szer csomagolóeszközöket kötelesek átvenni a nála azt leadni kívánó felhasználóktól. A tisztítás kézi úton történő megvalósulása esetén a már ismertetett 5/2001. (I. 16.) FVM rendelet 6. §-ának (4) bekezdése szerint a kiürítés után legalább háromszor, az űrtartalom 10%-ának megfelelő vízmennyiséggel a növényvédő szer felhasználásának helyszínén ki kell öblíteni oly módon, hogy az öblítő folyadék a növényvédelmi technológiában felhasználásra kerüljön és így a csomagoló eszköz szermaradékot látható módon ne tartalmazzon.
Az országos felmérés szerint több mint 300 tonna lejárt szavatosságú növényvédő szer hulladék, közte a valószínűsíthetően 60-70 tonna nem azonosítható készítmény begyűjtésében és ártalmatlanításában a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is szerepet kíván vállalni. A ma már tisztázhatatlan tulajdonviszonyú hulladék egészség-és környezetkárosító hatásainak megelőzése érdekében, a POP intézkedési terv részeként első lépésként az idén 25 millió forintot fordít e súlyos környezeti veszélyforrás felszámolásának megkezdésére.
A KvVM által kidolgozott intézkedési terv szerint begyűjtési akciót hirdetnek abban a két megyében, amelyben a legnagyobb növényvédő-szer hulladék készletek találhatóak. A környezetvédelmi felügyelőség az akció időtartamára teljes szankciómentességet hirdet, azaz a leadott növényvédő szer hulladék alapján nem indít eljárást abban az esetben sem, ha a hulladék tulajdonosa elmulasztotta korábban a jogszabályi kötelességét teljesíteni, és a hulladékról megfelelően gondoskodni. Erre az időszakra átmenetileg lehetőséget kapnak a növényvédő szer hulladékok tulajdonosai, hogy ingyen és jogi következmények nélkül rendezzék végre e hulladékok sorsát.
A közeljövő
Várhatóan 2006-tól megváltozik az EU vegyszerszabályozása. A készülő, új jogszabálytervezet a legtöbb vegyi anyag így a növényvédő szerek használatát is előzetes környezeti és egészségügyi hatásvizsgálathoz, ill. regisztrációhoz köti. Az EU-ban jelenleg használt több mint 100 ezer féle vegyi anyag közül csak alig több mint 3000-nek a környezeti és humán hatásairól rendelkezünk megbízható adatokkal, a többi gyakorlatilag ilyen szempontból ismeretlen. Ennek is tulajdonítják bizonyos betegségek gyakoribbá válását, ill. a termékenység csökkenését Európában. Az új jogszabály rendelkezéseinek alkalmazása 12-15 milliárd €-ba kerül majd a vegyipar számára. Óvatos becslések szerint a magyar költségek mintegy 150 milliárd Ft-ra rúgnak.
Forrás: Agrárágazat
