A kacsák nemcsak, hogy mindenevő állatok, de emellett ráadásul folyamatosan azon vannak, hogy becserkésszék maguknak a következő finom falatot – így állandó táplálékkeresők is. De vajon mindehhez foguk is van, hogy meg tudják rágni a különböző magvakat, rovarokat gabonákat, gyümölcsöket és puhatestűeket?
Ahhoz, hogy megértsük a kacsák táplálkozásának mikéntjét, fontos megismernünk, hogy hogyan működik emésztőrendszerük. Lássuk hát, hogy miért is esznek a kacsák pont úgy, ahogyan!
A kacsák táplálkozáshoz használt szervei
A kacsáknak nem ugyanúgy vannak fogaik, mint a többi állatnak – tigriseknek, farkasoknak, cápáknak, teheneknek, sertéseknek vagy akár az embereknek –, ők fogaikkal nem feldarabolják és alaposan megrágják az ételt. Számos olyan más szervük van azonban, amely segít nekik a táplálékot olyan állagúvá alakítani, hogy az emészthetővé váljon számukra.
Spatula alakú csőr
A kacsák hosszúkás, lapított formájú csőrrel rendelkeznek. Ez a spatulaforma segít a madaraknak a fogakhoz hasonlóan összezúzni a táplálékot – ugyanakkor korántsem olyan erős ez a csőr, mint más állatok fogai, így az étel porrá őrléséhez nem alkalmas, ráadásul a kacsák nem is rágnak újra evés közben. A kanál-szerű forma segít a kacsáknak kiszűrni az ételt a vízből, homokból vagy sárból. A kacsacsőr teljes mérete és a lapítottság mértéke fajonként változik, és segít meghatározni, hogy a kacsák milyen ételeket esznek. Minél laposabb a csőr, annál több növényi anyag, például alga, magvak vagy vízi gabona van a kacsa étrendjében. Az élesebb csőrök több hal fogyasztására specializálódtak.
Lamellák
A lamellák vékony, fésű- vagy rojtszerű szerkezetek a kacsacsőr oldalain. Csak a csőr szélén belül vannak, és könnyedén apró kis fogaknak tűnhetnek. Ezek a szerkezetek enyhén hajlékonyak, és élelmiszerek sárból vagy vízből való szűrésére vagy leszűrésére szolgálnak. A legtöbb dögrécének legalább néhány lamellája van, de a perem hossza, száma és távolsága a különböző fajoknál eltérő. A lamellák általában nem láthatók, kivéve, ha a kacsacsőr nyitva van, vagy a csőr azon oldalán van sérülés vagy deformáció, amely feltárja a lamellákat. A kacsák, libák, hattyúk és más vízimadarak mellett a flamingóknak is lamellái vannak.
„Szög” a csőrön
A kacsáknál van egy kis dudor a csőrük felső részén, amelyet szögnek neveznek. A szög alakja, mérete és színe változhat, és megegyezhet a csőr többi részével, vagy elüthet a csőr főbb színétől. A szög hasznos a sárban vagy törmelékben való átásáshoz, és segít a kacsáknak feltárni a kis gyökereket, magokat, férgeket és más táplálékokat. A libáknak és a hattyúknak is szögük van. Egyes kacsafajok esetében, például a kisebb és nagyobb kacsafajoknál, a szög hasznos azonosítási nyom is lehet.
