Az év első nyolc hónapjában finanszírozási gondok miatt 114 húsipari vállalkozásnál kezdődött felszámolás, 67-et pedig végelszámolással meg is szüntettek – derül ki egy összesítésből. Az ágazat szakmai vezetői a piac további szűkülé-séről számoltak be a Magyar Hírlapnak, amit a gazdasági visszaesés mellett az általános forgalmiadó-emelés, az elburjánzó feketegazdaság, a fogyasztás csökkenése, illetve a hitelfelvételi lehetőségek megkurtítása okoz.
Az áfaemelés, a csökkenő fogyasztás, a növekvő költségek és a feketekereskedelem tönkreteszik a tisztességes vállalkozásokat.
„Válságban van a magyar élelmiszeripar, egyedül a húsiparban több történelmi szereplő a túlélésért küzd, vagy már el is veszítette a harcot” – ezekkel a szavakkal köszöntötte a minőségi magyar termékek védelme érdekében múlt héten már negyedik alkalommal megrendezett Coop-ralit Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. A Pick-Délhús-csoport tulajdonosaként, a magyar húsiparban is „fajsúlyos” szereplő Csányi a rendezvényen kijelentette, hogy a magyar sertésből készült szalámi vagy kolbász jobb, mint a más országból érkezők. A kukoricának ugyanis nálunk még mindig nagy szerepe van a takarmányozásban, így a húsnak „íze is van, nemcsak színe”. Az OTP-elnök neve évről évre felmerül a Herz Szalámigyár Rt. lehetséges új tulajdonosaként. A százhúsz éves vállalat azért került ismét a hírek középpontjába, mert májusban nem tudta kifizetni dolgozói előző havi bérét, és mivel más tartozásai is felhalmozódtak, a hónap végén felszámolás indult ellene. A ferencvárosi központú Herz ezzel a húsipari szereplők közül kiérdemelte az utóbbi év legnagyobb tönkrement vállalkozásának nem túl büszke címét. A tavaly 7,15 milliárd forint árbevételt jegyző társaság 327 dolgozója azóta két lépcsőben az utcára került, a felszámolást végző Mátraholding felszámolóbiztosa szerint azonban a napokban elkészül a Herz értékesítési pályázata.
Az Opten Informatikai Kft. összesítéséből kiderül, hogy a Herzcel együtt augusztus végéig 114 húsipari (állattenyésztéssel, húsfeldolgozással és húskereskedelemmel foglalkozó) vállalatot számoltak fel, míg 67 ellen végelszámolás indult. A két szám 2008-ban ugrott meg igazán: 2007-hez viszonyítva 24 százalékkal több végelszámolt és 17 százalékkal több felszámolt cég került akkor a statisztikába. Az ágazatban működő több mint négyezer-kilencszáz vállalathoz képest elenyésző ugyan ez a mennyiség, de éppen a Herz példája mutatja, hogy már nemcsak kis cégek, hanem nagyobb, tőkeerős vállalkozások is veszélybe juthatnak. „A válság tavaly októberi kitörése óta egyre nagyobb cégek kerülnek felszámolás alá. Ezzel együtt egyre többen veszítik el az állásukat, és egyre több alvállalkozó nem kapja meg a pénzét” – mondta a Magyar Hírlapnak Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója. Szerinte ebben az ágazatban egy mindenre kiterjedő rombolás az átlagosnál is súlyosabb gondokat okozhat, mivel az esetleges visszaépítés hosszú éveket venne igénybe.
Ahogy a gazdaság más ágazataiban, úgy a húsiparban is érezteti negatív hatásait a gazdasági visszaesés: a vállalkozások költségcsökkentésre kényszerülnek, a lakossági fogyasztás tovább mérséklődik. „A fő nehézség az, hogy egy amúgy is évek óta recesszióban lévő ágazatot ért el a válság” – vélekedett Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Emlékeztetett rá, hogy a húsipar összességében évek óta veszteséget termel, a „bankok menekülnek”, így kevesebb hitellehetőség áll a vállalkozások segítségére. „Megfigyelhető, hogy az áfa emelésével a feketekereskedelem részaránya ismét nőtt, a legális fogyasztás pedig tovább esett – folytatta Éder Tamás. – Reggel még röfög, délben már megettem, szoktuk kis túlzással mondani” – utalt a Hússzövetség elnöke arra, hogy az illegális húspiac a tőkehúsok és a friss húsok területén a legjellemzőbb, hiszen a gyors forgalom miatt a lebukás veszélye itt igen alacsony. „Azzal, hogy a feketekereskedelem erősödik, a legálisan működő vállalkozásokat pedig egyre több teher sújtja, a saját piacokon is teret veszítünk” – vélekedett. Szerinte nálunk is az uniós, de legalábbis a környező országok átlagához kellene igazítani az áfa és az egyéb járulékok és adók mértékét.
A feketén dolgozó húsos cégek szerepét kárhoztatja Menczel Lászlóné, a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titkára is. Szerinte gazdasági válság idején természetes, hogy kevesebb élelmiszer fogy, ám az elmúlt időszak intézkedései szintén erősen rontottak az ágazat helyzetén. „Míg a környező országokban átlagosan tíz százalék körüli az élelmiszereket terhelő áfa mértéke, addig nálunk már a húsz is kiugróan magas volt, nem beszélve a mostani 25 százalékról” – mondta a VHT titkára. Hozzátette: hiába tiltakoztak a kormánynál és személyesen Bajnai Gordon miniszterelnöknél a Hússzövetséggel és a Húscéhvel közösen az élelmiszerek forgalmi adójának emelése ellen, a kabinet minden ilyen jellegű indítványt lesöpört az asztalról. Éppen úgy, ahogy a kormánynak a jogszabályi környezetet sem sikerült rendeznie, és ahogy hosszú egyeztetéseket követően az élelmiszer termékpálya kódexet sem léptette életbe. A szakmai szervezet becslése alapján egyébként a hústermékek csaknem harmada kerül feketén a belföldi forgalomba.
„Nemcsak a hús-, de a vele szorosan összefüggő takarmányágazattal is gondok vannak. A felvásárlási árak csökkennek, csak az árrést lehet kisebbíteni – mondta Dúl Udó Endre, a Húscéh elnöke. – Az emberek jellemzően az olcsóbb, úgynevezett húshelyettesítő termékeket keresik, a kereskedők viszont a fogyaszthatóság határán lavírozó árukkal leverik az árakat” – tette hozzá. Az 1980-as évek végéhez képest jelentősen visszaesett a húsfogyasztás hazánkban, és még 2007-hez, a recesszió előtti utolsó teljes évhez viszonyítva is sokat romlott a helyzet.
