Módosult a haszonbérleti üzemtervi ciklus, így a vadászati ciklus 10 év helyett 20 év lett. Ez teljesen ésszerű, mert ha a szarvasbika golyóéretté válása 12 év, akkor nyilvánvalóan 10 év alatt nem lehet felelős vadgazdálkodást folytatni. Az arasson, ki vetett, szólt az érvelés. A 20 év elsősorban a magyar vadállomány védelmét jelenti, és biztonságot ad a vadászatra jogosultaknak. Az is fontos, hogy megvédték a 3000 hektáros minimális területnagyságot, mivel így nem lehet az átmenő vad lelövésére berendezkedni, amire tőlünk nyugatra tragikus példákat láthattunk. A felelős vadgazdálkodás érdekében visszaállították a trófeabírálatnál a mínusz pontokat.
Forradalmi változást hozott a tájegységek kialakítása, a tájegységi fővadászok kinevezése. A tájegységeket kifejezetten az ökológia jegyében határozták meg, amelyeknek élén egy-egy tájegységi fővadász áll, akiket a magyar állam fizet. Egy-egy vadásztársaság tehát minimum háromezer hektár területen gazdálkodhat, és húsz évre kötheti meg a haszonbérleti szerződést (ezeket már meg is kötötték).
A vadkár kérdésében, ami a legkényesebb kérdések egyike, ugyancsak korrekt megállapodást sikerült kötni, aminek a lényege, hogy ami a vadé, az a vadé. Mind az agrárgazdálkodónak, mind a vadászatra jogosultnak együtt kell működnie a vadkár elhárítása érdekében. Azt is fontos említeni, hogy azt a gentlemen’s agreementet, ami korábban köttetett az állami erdészetek üzemi területei és a vadásztársasági területek között, azt korrekt módon betartották. Az állami üzemi területek és a vadásztársasági területek aránya lényegében nem változott, sőt egy kicsit elmozdult a vadásztársaságok javára, de a konszenzus alapvetően megmaradt.
Kötelező kamarai tagság
A két törvénymódosítás kapcsán szólni kell a vadászkamarai törvény módosításáról is. Az Országgyűlés azt a törvényt fogadta el, amely szerint a vadászjegyek bevételét teljes egészében meghagyja a Vadászkamaránál, és a külföldi vadászok jegyét is a kamara adja ki, következésképpen ezután igen nagy összeggel (mintegy kétmilliárd forintról van szó) gazdálkodhat a Vadászkamara. Ezzel az intézkedéssel a bürokrácia is csökkent. Jó, hogy ez a jelentős összeg a kamaránál marad, mert ez megteremti annak az élőhelyfejlesztési alapnak a pénzügyi fedezetét is, amit a megyei vadásztársaságok használhatnak fel.
Forrás: Agrárium szaklap
