A csótányok elterjedése
A csótányok (Blattodea) a rovarok (Insecta) osztályában az újszárnyúak (Neoptera) egyik rendje. Korábban a botsáskákkal és az imádkozó sáskákkal közös rendbe sorolták őket annak ellenére, hogy alkatuk módfelett különböző. A csótányok világszerte megélnek, a sarkvidékek kivételével. A legtöbb fajt a trópusokon találjuk, Európában sok apróbb termetű fajuk honos, az emberi környezetben megtelepedett nagyobbakat más földrészekről hurcoltuk be.
A legismertebb európai fajok: német csótány vagy muszkabogár (Blattella germanica) – Afrikából hurcoltuk be; amerikai csótány (Periplaneta americana) – ugyancsak Afrikából hurcoltuk be; konyhai csótány vagy svábbogár (Blatta orientalis) – őshazája ismeretlen; lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus) – Magyarországon is honos; fakó erdeicsótány (Ectobius pallidus).
A csótányok megjelenése
Testhosszuk fajtól függően 1–6 centiméter. Legerősebb és legstabilabb testrészük a tor. A legpuhább és csupán gyenge izmokkal ellátott testrészük a potroh, ebben van a legtöbb belső szervük. Fejük jól fejlett, pajzzsal védett. Szájszervük rágó típusú. A fejből két hosszú, sok ízből álló csáp nyúlik ki. Nagy összetett szemükkel jól látnak. A két szárnypár a tor mentén egymás fölött helyezkedik el: a felső pár erős, és csak védő szerepe van. Egyáltalán nem, vagy rosszul repülnek, több faj nősténye a szárnyait el is vesztette. Bűzmirigyük van. Lárváik igen hasonlítanak a felnőtt rovarokra, de még szárnyatlanok.
A csótányok életmódja
Éjjel aktívak; nappal falrepedésekben és egyéb rejtekhelyeken húzzák meg magukat. Többnyire magányosak, de időnként nagy csapatokban tűnnek fel. Mindenevők; táplálékukat éles szaglásukkal keresik. Ha szeretnéd megtudni, hogy általánosságban hogyan védekezhetsz a csótányok ellen, akkor kattints ide és olvasd el korábbi cikkünket ezzel kapcsolatban!
