Az Oroszországban 2006 januárjától jelentősen módosított alkoholtörvény főbb változásai nagymértékben átrendezték az alkoholpiacot. A törvény mintegy három éven át készült, s a kritikai felhangok egyik része arra irányult, hogy a szabályozás nem tett különbséget a különböző alkoholtartalmú és technológiával készült italok között. A bortermelők folyamatos nyomásának engedve most felgyorsultak egy különálló bortörvény előkészítésének munkálatai.
A Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium nemrégiben készítette el az új törvény első változatát, és az agrártárca egyetértésével tárcaközi körözésre bocsátotta azt.
A törvény egyik fő célja, hogy világos különbséget tegyen az alkoholpiacon szereplő különböző termékek között, és a bornak kiemelt szerepet adjon. A jogszabály tervezete szerint bornak minősül az a szőlőből készült alkoholos ital, amelyhez nem adtak etilalkoholt, és amelynek alkoholtartalma 8,5-15 fok között mozog. A szakértők szerint ennek kiemelt jelentősége van, mert a jelenlegi szabályozás nem tesz ilyen különbséget, és nem tudatosítja azt, hogy a bor mezőgazdasági termék, hosszú, évekig tartó munkafolyamat eredménye, szemben a vodkával, amelyet alkohol lepárlásával állítanak elő.
A törvény tervezete ugyanakkor, függetlenül a tömény szeszes italoktól való megkülönböztetéstől, változatlanul tiltja a borok értékesítését 18 évnél fiatalabbak számára.
Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt változás a jogszabály olyan kialakítása lenne, amely szerint a borokat kivonnák az egységes, elektronikusan szabályozott nyilvántartási rendszer hatálya alól. Amint ismeretes, a 2006-ban életbe lépett szabályozás szerint létrehoztak egy állami automatizált, elektronikus információs rendszert is, amelybe elméletileg minden alkoholtermelőnek és importőrnek be kellett jelentkeznie, hogy regisztráltassa magát. Ehhez speciális berendezésekre van szükség, ezek előállítása és beüzemelése azonban még ma sem zökkenőmentes. A zárjegyekre a termelő vagy az importőr köteles azt a megfelelő vonalkódot elhelyezni, amely tartalmazza az árura vonatkozó legfontosabb információkat. Ez az adatköteg kerül be azután az automatizált információs rendszerbe.
A borok kivonása az alkoholpiacot szabályozó alaptörvény hatálya alól azt eredményezné tehát, hogy a fenti regisztrációs rendszert nem kellene alkalmazni, a tervezett lépés azonban egyelőre a tárcák között is vitatott. A regisztrációs rendszer alkalmazásának egyik fő célja a hamisítások kiszűrése, valamint a jövedéki adó befizetésének biztosítása. Ez utóbbi szempontjából a borágazat (amennyiben valódi borról van szó) nem túl releváns, mivel ez esetben a jövedéki adó 2,2 Rbl/liter, szemben az etilalkoholt tartalmazó borral, ahol is ez a mérték 162 Rbl/liter. A gazdasági tárca egyik legfőbb érve a rendszerből való kivételhez éppen a jövedéki adó alacsony szintje.
Egyelőre általában is zavarok vannak a készülő jogszabály által alkalmazott terminológiával, a "természetes, etilalkohol hozzáadása nélkül készült bor" meghatározás ugyanis ma legalább háromféle változatban, illetve tartalommal létezik az orosz jogi szabályozásban, a vonatkozó szabványban, az adójogszabályokban, illetve a szállítólevelek kitöltési utasításaiban. Ezek összehangolása elengedhetetlen, figyelemmel azonban arra, hogy különböző főhatóságokról van szó, a folyamat bonyolultnak tűnik.
A bornak az alkoholtermékek köréből történő kivonása még egy fontos következménnyel járhat. Az orosz reklámtörvény jelenlegi megfogalmazása alapján ugyanis ebben ez esetben nem lenne tilos a médiában (televízió, rádió) történő reklámozása, ami jelentősen átrendezhetné ezt a reklámpiacot. A médiának ebben a szekciójában jelenleg a sörreklámok az uralkodóak, s várható, hogy a bortörvény készítésének további szakaszában a sörlobby is aktivizálódni fog.
A törvény egyik fő célja, hogy világos különbséget tegyen az alkoholpiacon szereplő különböző termékek között, és a bornak kiemelt szerepet adjon. A jogszabály tervezete szerint bornak minősül az a szőlőből készült alkoholos ital, amelyhez nem adtak etilalkoholt, és amelynek alkoholtartalma 8,5-15 fok között mozog. A szakértők szerint ennek kiemelt jelentősége van, mert a jelenlegi szabályozás nem tesz ilyen különbséget, és nem tudatosítja azt, hogy a bor mezőgazdasági termék, hosszú, évekig tartó munkafolyamat eredménye, szemben a vodkával, amelyet alkohol lepárlásával állítanak elő.
A törvény tervezete ugyanakkor, függetlenül a tömény szeszes italoktól való megkülönböztetéstől, változatlanul tiltja a borok értékesítését 18 évnél fiatalabbak számára.
Az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt változás a jogszabály olyan kialakítása lenne, amely szerint a borokat kivonnák az egységes, elektronikusan szabályozott nyilvántartási rendszer hatálya alól. Amint ismeretes, a 2006-ban életbe lépett szabályozás szerint létrehoztak egy állami automatizált, elektronikus információs rendszert is, amelybe elméletileg minden alkoholtermelőnek és importőrnek be kellett jelentkeznie, hogy regisztráltassa magát. Ehhez speciális berendezésekre van szükség, ezek előállítása és beüzemelése azonban még ma sem zökkenőmentes. A zárjegyekre a termelő vagy az importőr köteles azt a megfelelő vonalkódot elhelyezni, amely tartalmazza az árura vonatkozó legfontosabb információkat. Ez az adatköteg kerül be azután az automatizált információs rendszerbe.
A borok kivonása az alkoholpiacot szabályozó alaptörvény hatálya alól azt eredményezné tehát, hogy a fenti regisztrációs rendszert nem kellene alkalmazni, a tervezett lépés azonban egyelőre a tárcák között is vitatott. A regisztrációs rendszer alkalmazásának egyik fő célja a hamisítások kiszűrése, valamint a jövedéki adó befizetésének biztosítása. Ez utóbbi szempontjából a borágazat (amennyiben valódi borról van szó) nem túl releváns, mivel ez esetben a jövedéki adó 2,2 Rbl/liter, szemben az etilalkoholt tartalmazó borral, ahol is ez a mérték 162 Rbl/liter. A gazdasági tárca egyik legfőbb érve a rendszerből való kivételhez éppen a jövedéki adó alacsony szintje.
Egyelőre általában is zavarok vannak a készülő jogszabály által alkalmazott terminológiával, a "természetes, etilalkohol hozzáadása nélkül készült bor" meghatározás ugyanis ma legalább háromféle változatban, illetve tartalommal létezik az orosz jogi szabályozásban, a vonatkozó szabványban, az adójogszabályokban, illetve a szállítólevelek kitöltési utasításaiban. Ezek összehangolása elengedhetetlen, figyelemmel azonban arra, hogy különböző főhatóságokról van szó, a folyamat bonyolultnak tűnik.
A bornak az alkoholtermékek köréből történő kivonása még egy fontos következménnyel járhat. Az orosz reklámtörvény jelenlegi megfogalmazása alapján ugyanis ebben ez esetben nem lenne tilos a médiában (televízió, rádió) történő reklámozása, ami jelentősen átrendezhetné ezt a reklámpiacot. A médiának ebben a szekciójában jelenleg a sörreklámok az uralkodóak, s várható, hogy a bortörvény készítésének további szakaszában a sörlobby is aktivizálódni fog.
Forrás: FVM
