A Baromfi Termék Tanács május 30-án tartja éves küldöttgyűlését, ahol olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a baromfiágazat termelési- és támogatási lehetőségei, milyenek a tartási körülmények, vagy mekkora az import tojás feketekereskedelme.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Új állatvédelmi rendelet
Az EU-ban 2012. január 1-től hatályos állatvédelmi rendelet a hazai tyúkállományra hosszú távon kihat és még a növekedés sincs kizárva. Az 1999/74/EK rendelet értelmében maradéktalanul fel kell számolni a hagyományos tojóketreces tartástechnológiát. A rendelet főleg a tartási körülményeket szabályozza, mint az 550 cm2-es tojóládák helyetti 750 cm2-es tojóládák kialakítását, amiket ülőrudakkal is el kell látni.
Ezeknek az elvárásoknak 13 ország nem, vagy csak részben felelt meg, köztük Magyarország is. A meg nem felelés miatt az EB 2012. január 26-án levélben szólította fel a tagállamokat a mihamarabbi hiánypótlás érdekében. Mivel ezek után sem teljesítették a tagállamok a kérést, ezért további 7 hónap haladékot kaptak. Olaszország és Görögország a haladék ellenére sem teljesítette az 1999/74/EK irányelvében megfogalmazottakat, ezért az EB keresetet nyújtott be ellenük az Európai Közösségek Bíróságán. A rendeletnek meg nem felelő tagországokban még ma is közel 20 millió tojótyúkot tartanak a régi típusú ketrecekben.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Ez már túlzás lenne?
A rendelet szerint a 350 tojótyúknál nagyobb telepeken az 550 cm2-es ketreceket 750 cm2-esre kell kibővíteni tyúkonként. A szabályos ketreceket nagyobb belmagassággal, benne kisebb leejtésű talpráccal kell kialakítani. Emellett minden ketrecben kell egy tojófészek és műfüves kaparótér. Továbbá 15 cm-es ülőrúd, az egyedenként 12 cm-es etetővályú, illetve a kétszelepes vagy kétcsészés itató a kényelmi felszerelés része. Mind a szakemberek, mind a tapasztalt tyúktartók merő túlzásnak tartják ezeket az előírásokat.
Az új berendezések telepítése a kisebb termelőknek nagy gondot okozott, mert jelentős költségekkel járt, a gazdasági tevékenységből pedig szinte nem lehetett fedezni. A közepes- és nagy telepeken még nagyobb költségek jelentkeztek a fejlesztés során, de nagyobb fedezet állt rendelkezésre. A nem tervezett fejlesztések a tyúkok létszámcsökkenését eredményezte, illetve a tojás árának emelkedése is ennek tudható be. Ezek a kötelező fejlesztések a tojás biológiai értékét nem növelték, így a hatékonysági mutató, azaz az 1 cm2-en felnevelhető tyúk és az abból keletkező árbevétel 15-20 %-kal csökkent. Ezt a mértékű kiesést a termelő nem tudja önerőből fedezni.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Mai helyzet
Magyarország kb. 5 millió piacra termelő tyúkkal rendelkezik. Az EB által kitűzött határidőre 528 telep teljesítette az elvárásokat, 178 pedig csak részben, vagy egyáltalán nem. Az EU csak úgy adott 7 hónap haladékot a termelőknek, hogy a még régi tojóketrecekben megtermelt tojásokat csak az országon belül értékesíthették ipari felhasználásra, mint pl. porításra, létojás- és tésztagyártásra. Étkezési tojásként csak azokat a tojásokat értékesíthetik, amelyek a már rendeletnek megfelelő telepeken lettek megtermelve.
Az EB adatai szerint az unióban az étkezési tojás ára május elején 120,13 €/100 kg volt, ami 27 %-os csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest. A KSH adatok szerint Magyarország januárban és februárban 400 tonnával több héjas tojást és 150 %-kal több étkezési tojást exportált, mint egy évvel korábban. Az étkezési tojás exportja főleg EU-ba történt. A héjastojás-import 5 %-kal csökkent. Magyarországon értékesített étkezési tojás mennyisége 10 %-kal, csomagolóhelyi ára pedig 12 %-kal csökkent a tavaly azonos időszakban. A tojás csomagolóhelyi értékesítési átlagára 19,99 Ft/db volt, ez 22 %-kal maradt el 2012 azonos időszakának árszintjétől.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Ami a statisztikából kimarad
A hazánkba importként érkező étkezési tojás a félmilliárd darabot is elérheti, azonban ennél jelentősen kisebb mennyiséget jelentenek be az importőrök, jogszabályi kötelezettségüket be nem tartva. Így a Nébih és a KSH kimutatásai nem reprezentatívak. A be nem jelentett tojások „fekete értékesítési csatornákon” kerülnek be a kiskereskedelembe, ahol a piac jóhiszeműsége jóvoltából legalizálódik a „fekete termék”.
A Mizsetáp Kft. reprezentatív piaci felmérései alapján közel 500 millió darab étkezési tojás kerül be az országba, míg a Nébih nyilvántartása szerint pl. tavaly 107 millió darab étkezési tojás érkezett hozzánk. A két statisztikából kiderül, hogy a tojás feketekereskedelme ötszöröse a legális magyar tojáskereskedelemnek. A Mizsetáp felmérései szerint a legális kiskereskedelem tojásforgalmának 30 %-a import termék. A KSH statisztikái szerint az éves tojásfelhasználás 2,354 milliárd darab, aminek a 70 %-a (1,648 milliárd darab) a kiskereskedelemből származik. Ha ennek a Mizsetáp által kalkulált 30 %-át vesszük, az közel 500 millió darab fekete importból származó étkezési tojást jelent.
A behozatal nem csak statisztikákban okoz gondot. A külföldön megtermelt áru ellenőrizetlen importáru. Eredetét tekintve ismeretlen a származása és általában a minősége is silány. Ezek az áruk a magyar piacokon olcsóbban jelennek meg, így árletörő hatást fejtenek ki a hazai tojáskereskedelemre. Így nem csak a fogyasztók biztonsága, de a magyar tojástermelőkről alkotott pozitív megítélés is veszélyben forog.
