A Baromfi Termék Tanács május 30-án tartja éves küldöttgyűlését, ahol olyan kérdéseket vitatnak meg, mint a baromfiágazat termelési- és támogatási lehetőségei, milyenek a tartási körülmények, vagy mekkora az import tojás feketekereskedelme.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Új állatvédelmi rendelet
Az EU-ban 2012. január 1-től hatályos állatvédelmi rendelet a hazai tyúkállományra hosszú távon kihat és még a növekedés sincs kizárva. Az 1999/74/EK rendelet értelmében maradéktalanul fel kell számolni a hagyományos tojóketreces tartástechnológiát. A rendelet főleg a tartási körülményeket szabályozza, mint az 550 cm2-es tojóládák helyetti 750 cm2-es tojóládák kialakítását, amiket ülőrudakkal is el kell látni.
Ezeknek az elvárásoknak 13 ország nem, vagy csak részben felelt meg, köztük Magyarország is. A meg nem felelés miatt az EB 2012. január 26-án levélben szólította fel a tagállamokat a mihamarabbi hiánypótlás érdekében. Mivel ezek után sem teljesítették a tagállamok a kérést, ezért további 7 hónap haladékot kaptak. Olaszország és Görögország a haladék ellenére sem teljesítette az 1999/74/EK irányelvében megfogalmazottakat, ezért az EB keresetet nyújtott be ellenük az Európai Közösségek Bíróságán. A rendeletnek meg nem felelő tagországokban még ma is közel 20 millió tojótyúkot tartanak a régi típusú ketrecekben.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Ez már túlzás lenne?
A rendelet szerint a 350 tojótyúknál nagyobb telepeken az 550 cm2-es ketreceket 750 cm2-esre kell kibővíteni tyúkonként. A szabályos ketreceket nagyobb belmagassággal, benne kisebb leejtésű talpráccal kell kialakítani. Emellett minden ketrecben kell egy tojófészek és műfüves kaparótér. Továbbá 15 cm-es ülőrúd, az egyedenként 12 cm-es etetővályú, illetve a kétszelepes vagy kétcsészés itató a kényelmi felszerelés része. Mind a szakemberek, mind a tapasztalt tyúktartók merő túlzásnak tartják ezeket az előírásokat.
Az új berendezések telepítése a kisebb termelőknek nagy gondot okozott, mert jelentős költségekkel járt, a gazdasági tevékenységből pedig szinte nem lehetett fedezni. A közepes- és nagy telepeken még nagyobb költségek jelentkeztek a fejlesztés során, de nagyobb fedezet állt rendelkezésre. A nem tervezett fejlesztések a tyúkok létszámcsökkenését eredményezte, illetve a tojás árának emelkedése is ennek tudható be. Ezek a kötelező fejlesztések a tojás biológiai értékét nem növelték, így a hatékonysági mutató, azaz az 1 cm2-en felnevelhető tyúk és az abból keletkező árbevétel 15-20 %-kal csökkent. Ezt a mértékű kiesést a termelő nem tudja önerőből fedezni.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Mai helyzet
Magyarország kb. 5 millió piacra termelő tyúkkal rendelkezik. Az EB által kitűzött határidőre 528 telep teljesítette az elvárásokat, 178 pedig csak részben, vagy egyáltalán nem. Az EU csak úgy adott 7 hónap haladékot a termelőknek, hogy a még régi tojóketrecekben megtermelt tojásokat csak az országon belül értékesíthették ipari felhasználásra, mint pl. porításra, létojás- és tésztagyártásra. Étkezési tojásként csak azokat a tojásokat értékesíthetik, amelyek a már rendeletnek megfelelő telepeken lettek megtermelve.
Az EB adatai szerint az unióban az étkezési tojás ára május elején 120,13 €/100 kg volt, ami 27 %-os csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest. A KSH adatok szerint Magyarország januárban és februárban 400 tonnával több héjas tojást és 150 %-kal több étkezési tojást exportált, mint egy évvel korábban. Az étkezési tojás exportja főleg EU-ba történt. A héjastojás-import 5 %-kal csökkent. Magyarországon értékesített étkezési tojás mennyisége 10 %-kal, csomagolóhelyi ára pedig 12 %-kal csökkent a tavaly azonos időszakban. A tojás csomagolóhelyi értékesítési átlagára 19,99 Ft/db volt, ez 22 %-kal maradt el 2012 azonos időszakának árszintjétől.
Tyúk- és tojáshelyzet itthon – Ami a statisztikából kimarad
A hazánkba importként érkező étkezési tojás a félmilliárd darabot is elérheti, azonban ennél jelentősen kisebb mennyiséget jelentenek be az importőrök, jogszabályi kötelezettségüket be nem tartva. Így a Nébih és a KSH kimutatásai nem reprezentatívak. A be nem jelentett tojások „fekete értékesítési csatornákon” kerülnek be a kiskereskedelembe, ahol a piac jóhiszeműsége jóvoltából legalizálódik a „fekete termék”.
A Mizsetáp Kft. reprezentatív piaci felmérései alapján közel 500 millió darab étkezési tojás kerül be az országba, míg a Nébih nyilvántartása szerint pl. tavaly 107 millió darab étkezési tojás érkezett hozzánk. A két statisztikából kiderül, hogy a tojás feketekereskedelme ötszöröse a legális magyar tojáskereskedelemnek. A Mizsetáp felmérései szerint a legális kiskereskedelem tojásforgalmának 30 %-a import termék. A KSH statisztikái szerint az éves tojásfelhasználás 2,354 milliárd darab, aminek a 70 %-a (1,648 milliárd darab) a kiskereskedelemből származik. Ha ennek a Mizsetáp által kalkulált 30 %-át vesszük, az közel 500 millió darab fekete importból származó étkezési tojást jelent.
A behozatal nem csak statisztikákban okoz gondot. A külföldön megtermelt áru ellenőrizetlen importáru. Eredetét tekintve ismeretlen a származása és általában a minősége is silány. Ezek az áruk a magyar piacokon olcsóbban jelennek meg, így árletörő hatást fejtenek ki a hazai tojáskereskedelemre. Így nem csak a fogyasztók biztonsága, de a magyar tojástermelőkről alkotott pozitív megítélés is veszélyben forog.
Mi és a partnereink információkat – például sütiket – tárolunk egy eszközön vagy hozzáférünk az eszközön tárolt információkhoz, és személyes adatokat – például egyedi azonosítókat és az eszköz által küldött alapvető információkat – kezelünk személyre szabott hirdetések és tartalom nyújtásához, hirdetés- és tartalomméréshez, nézettségi adatok gyűjtéséhez, valamint termékek kifejlesztéséhez és a termékek javításához. Az Ön engedélyével mi és a partnereink eszközleolvasásos módszerrel szerzett pontos geolokációs adatokat és azonosítási információkat is felhasználhatunk. A megfelelő helyre kattintva hozzájárulhat ahhoz, hogy mi és a partnereink a fent leírtak szerint adatkezelést végezzünk. Másik lehetőségként a megfelelő helyre kattintva a hozzájárulás megadása előtt részletesebb információkhoz juthat, és megváltoztathatja beállításait.
Felhívjuk figyelmét, hogy személyes adatainak bizonyos kezeléséhez nem feltétlenül szükséges az Ön hozzájárulása, de jogában áll tiltakozni az ilyen jellegű adatkezelés ellen. A beállításai csak erre a weboldalra érvényesek. Erre a webhelyre visszatérve vagy az adatvédelmi szabályzatunk segítségével bármikor megváltoztathatja a beállításait.
A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.
A cookie-kat és hasonló technológiákat a következők elősegítésére használjuk:
Tartalmak szolgáltatása és fejlesztése a jobb felhasználói élmény elérése érdekében
Biztonságosabb használat lehetővé tétele a sütikből az általunk kapott adatok felhasználásával.
A Weblap termékeinek szolgáltatása és jobbá tétele a profillal rendelkezők számára
Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat.
Jobban személyre tudjuk majd szabni a weboldal funkcióit.
Ez nem érinti a termékeink funkcióit.
Cookie-k használatával más vállalatok adatokhoz jutnak majd rólad.
A böngésződ vagy az eszközöd is kínálhat olyan beállításokat, amelyek segítségével eldöntheted, hogy be legyenek-e állítva a böngészőhöz cookie-k, illetve törölheted őket. Ezek a lehetőségek böngészőnként eltérnek, és fejlesztőik mind a rendelkezésre álló beállításokat, mind azok működését bármikor megváltoztathatják. 2020. október 5-i állapot szerint az alábbi hivatkozásokon találhatsz további információt a népszerű böngészőkben kínált beállítási lehetőségekről. A Facebook-termékek egy bizonyos része esetleg nem működik megfelelően, ha letiltottad a böngészőkben a cookie-kat. Fontos tudni, hogy ezek a beállítási lehetőségek eltérnek a Facebook által kínált beállítási lehetőségektől.
