A zamatos turbolya a magyar konyha egyik régi, már szinte teljesen elfeledett fűszernövénye. Levesek, tavaszi saláták, báránysültek ízesítésére használták – ismerd meg most Te is!
Elsősorban az európai (főleg angol, francia, német, olasz) konyhákban használják mai napig, de Erdélyben is rendkívül szeretik. Sokszor tárkonnyal, rozmaringgal használják, de néha a bazsalikom is helyet kap a fűszerkeverékben – mind húsételeknek, mind sajtoknak, de akár omletteknek is pikáns, különleges ízvilágot kölcsönöz.
A zamatos turbolyáról röviden
A zamatos turbolya az ernyősvirágzatúak családjába tartozik. Egyéves növény, illata és íze legjobban az ánizshoz hasonlít. Két fajtáját szokták megkülönbözteti: a kerti, illetve az útszéli turbolyát. Míg egyik logikusan, kerti mivoltából adódóan nem fordul elő vadon, utóbbi előszeretettel nő akácosokban, cserjés helyeken, esetleg kerítések, sövények mentén.
A növény főgyökere vékony, világosbarna. Nem túl magas növénye, megközelítőleg 30 – 70 centiméter között mozog, valamint szára hengeres, kissé bordás, elágazó – ezeken találhatóak meg világos zöld, szórt állású levelei, melyek vékonyak, puhák. Az összetett ernyőt alkotó, fehér, pici virágai májusban jelennek meg a növényen, melynek szintén erős ánizs illata van.
Külsőre nagyon hasonlít a foltos bürökre, mely erősen mérgező, így fokozottan ügyeljünk rá, hogy ne tévesszük össze a kettőt – különbségük, hogy a büröknek kellemetlen egérszaga van.
Megtalálható a növénynek külföldön több változata is, melyek főleg levélformájukban eltérőek – akadnak közöttük mohalevelűek, simák, valamint fodrosak is.
Hogyan termessz zamatos turbolyát?
Mielőtt belekezdenénk termesztésébe, érdemes tudni, hogy növényünk egész évben szórni fogja majd magjait, melyek ősszel ki is kelnek – éppen ezért érdemes elszeparálni zöldségeinktől.
Vetését érdemes kora tavasszal vagy késő ősszel elvégezni, szórtan, majd gereblyézés után enyhén tömöríteni a talajfelszínt.