3.3 Kukorica szemenkénti vetőgépek alkalmazási területei
Az összeállításban tárgyalt szemenkénti vetőgépek alapvető feladata a kukorica vetőmagvak pontos kiadagolása és egyenletes mélységben talajba juttatása. Ezek a gépek vetőtárcsák cseréjével, elem-felszereltség változtatásával más növények (pl. napraforgó, szója, stb.) magvainak kivetésére is alkalmassá tehetők. A gépek kiválasztását, alkalmazását a terület nagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetően az is meghatározza, hogy a termesztés további ágazati munkaműveleteinek (sorközművelés, betakarítás) elvégzésére milyen sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Így a 6-, és 8-soros vetőgépek után csak megegyező sorszámú sorközművelő kultivátorokat alkalmazhatunk, a 12-soros gépek után a 6-soros kultivátorok is dolgozhatnak.
3.3 Kukorica szemenkénti vetőgépek alkalmazási területei
Az összeállításban tárgyalt szemenkénti vetőgépek alapvető feladata a kukorica vetőmagvak pontos kiadagolása és egyenletes mélységben talajba juttatása. Ezek a gépek vetőtárcsák cseréjével, elem-felszereltség változtatásával más növények (pl. napraforgó, szója, stb.) magvainak kivetésére is alkalmassá tehetők. A gépek kiválasztását, alkalmazását a terület nagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetően az is meghatározza, hogy a termesztés további ágazati munkaműveleteinek (sorközművelés, betakarítás) elvégzésére milyen sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Így a 6-, és 8-soros vetőgépek után csak megegyező sorszámú sorközművelő kultivátorokat alkalmazhatunk, a 12-soros gépek után a 6-soros kultivátorok is dolgozhatnak.
A kukorica vetésénél alapvető szempont, hogy a magok a jó csírázás és az erőteljes növekedés érdekében a talajban egyenletes távolságban és mélységben helyezkedjenek el. A magyarországi termesztési viszonyok mellett elsősorban a pneumatikus vetőszerkezetű gépek terjedtek el, mivel ezek lehetővé teszik a nagyobb munkasebességek esetén is a megfelelő pontosságú vetést. Természetesen az üzemnagyság is meghatározó tényező a gépek kiválasztásakor. A kisebb üzemeknek célszerűbb a függesztett gépeket használniuk, míg a vontatott, központi tartályos vetőgépek a nagyüzemi árukukorica termelés esetén ajánlhatók.
A kukorica vetésére optimálisnak tartott 6-8-napos vetési idény alapjaiban határozza meg az alkalmazandó vetőgépek sorszámát. Napi 10 órás műszakidővel számolva a 6-soros gépekkel 25-30 ha/műszak területteljesítmények elérésére nyílik lehetőség. Átlagosan 7 napos vetési idénnyel számolva a kukorica vetésében a 6-soros gépek évente ~ 180-200 ha, a 12-soros gépek ~ 300-400 ha területteljesítményekre képesek.
Az általánosan alkalmazott 70-76,2 cm-es sortávolságok mellett - a kukorica szántóföldi kelését is figyelembe véve - hektáronként 60-80 ezer magot kell kivetnünk, hogy a betakarításkor hektáronként optimálisnak ítélt növényállományt kapjuk. Az alkalmazás technikai kérdésekhez tartozik az is, hogy a kukorica vetését mindig a forgók "beszegésével" kezdjük. Általában 24 sor kukoricát vetnek a forgóba, így biztosítják azt, hogy betakarításkor a gépek fordulásához elegendő hely álljon rendelkezésre.
Az összeállításban tárgyalt kukorica szemenkénti vetőgépek közül hazánkban jelenleg - döntő többségben - a pneumatikus gépek részaránya a nagyobb. Ezek közül a hazai gyakorlatban a régi, korszerűtlenebb (pl. SPC) gépeket is megtalálhatjuk, amelyek 10-12 éves korátlagúak, így munkaminőségük és teljesítményük kívánalmakat hagy maga után.
3.4. Beállítási lehetőségek
Vetés előtti ellenőrzések, beállítások:
- a vetőgépek műszaki állapotának felülvizsgálata, a vetés technikai megvalósítása lehetőségének (lánckerekek, hajtóláncok, talajkerék és lehajtása, hajtómű-szekrény állapot) ellenőrzése;
- nyitó csoroszlyák, maglesodrók, vetőtárcsák (celláskerekek), vetődob, magkilökők állapotának ellenőrzése;
- vetési sortávolság ellenőrzése, beállítása.
A sortávolság beállításánál mindig az üzemeltető erőgép geometriai középpontjából kell kiindulni:
- a magfajtához igazodóan a kezelési utasításból kiválasztható a megfelelő vetődob, vagy vetőtárcsa (celláskerék);
- a lánckerekek áttételének, vagy a hajtómű-szekrény fokozatának módosításával beállítható az igényeknek megfelelő - a magfajtától és a termőhelyi adottságoktól is függő - magszám;
- a vetőgép nyomjelzőinek beállítását mindenkor a traktorvezető (gépkezelő) szempontjából kell elvégezni;
- a pneumatikus vetőszerkezetű gépeknél a tömítetlenség megszüntetése a szükséges vákuum, vagy túlnyomás biztosítása érdekében;
- a mikrogranulátum (esetleg starter műtrágya) kiadagoló berendezések (tartályok, kiadagoló szerkezet, meghajtás) ellenőrzése, beállítása;
Vetőgép beállítási és üzemeltetési tanácsok:
- a vetés megkezdése előtt - felszíni próbavetéssel - minden esetben ellenőrizzük az "1" folyóméterre kivetett vetőmagvak számát és a sortávolságból számítással meghatározhatjuk a kivethető (ill. kivetett) magmennyiséget.
- ennek megkezdése előtt - a pneumatikus rendszereknél - be kell állítani a magfajtától függő vákuumot, vagy túlnyomást;
- a talajállapottól függően elemenként egyformán állítsuk be a vetési mélységet (általában 6-7 cm). A vetőelemek felfüggesztésétől függően, gépenként különbözően (általában rugófeszítéssel) állítható be az elemek talajkövetése: lényeges, hogy azok egyenként kövessék a talajfelszínt, mert csak így biztosítható a megfelelő mélységtartás, a vetési mélységegyenletesség;
- az egyszemes vetés beállítása a központi vetőszerkezetnél a vetődobban elhelyezett lesodró kefe helyzetének változtatásával történhet meg;
- az egyedi vetőelemenkénti vetőszerkezeteknél az egyszemes vetés a maglesodró szerkezetek állításával biztosítható.
A beállítást minden vetőelemnél el kell végezni úgy, hogy a magkihagyások és kettős vetések lehetőségét kizárjuk:
- nagyobb sebességű vetésnél (a magadagolási intenzitás növekedésével) a járókerekek csúszása miatt változik a tőszám, megnövekszik a magkihagyás, így ezt a tőtávolság beállításánál figyelembe kell venni;
- a jó minőségű vetés érdekében igen fontos a vetőszerkezet működtetéséhez szükséges vákuum, vagy túlnyomás betartása, mert ez is befolyásolja a kettős vetések és kihagyások arányát;
- üzemeltetés közben folyamatosan ellenőrizzük a vetőelemenkénti egyenletes magfogyást;
- a gépüzemeltetés - vetőmag, talajfertőtlenítő-szer kiszolgálás - feltételeit megfelelően szervezzük meg az idő-kihasználási tényezők javítása érdekében.
3.5 A gabonavető-gépek vizsgálati eredményei
A KÜHNE 6210 gabonavető-gép féligfüggesztett kivitelű gép, mely az üzemeltető erőgép hátsó vonópadjához kapcsolva vontatható. A KÜHNE 6210 sorvetőgép a kis-, közepes- és nagy magvak sorbavetésére szolgál.
A vetőgép vázszerkezete idomacélból készült, amelyhez az acéllemezből készült magtartály kapcsolódik. A magtartály alján található a tolóhengeres magadagoló szerkezet. A magmennyiség szabályozása a tolóhenger aktív hosszának az állításával és a vetőtengely fordulatszámának változtatásával szabályozható. A vetőgépnél - az eddig megszokott karos mechanizmusos állítási mód helyett - a vetőtengely jobb oldalán csavarorsó található, amellyel egy kar segítségével fordulatonként 1,5 mm-es aktív tolóhenger hossz növelés vagy csökkentés valósítható meg. A vetőgépen a magtartályra aprómag-tartály van felszerelve, mely hajtását a vetőtengelytől láncáttételen keresztül kapja. Az adagolószerkezete szintén tolóhengeres rendszerű.
A tolóhenger által kiadagolt mag a magvezető csövön keresztül jut el a rugósterhelésű csoroszlyákhoz, amelynél a "V" alakú tárcsa által megnyitott magárokba kerül. A vetett sorok tömörítését a gép hátulján elhelyezett tömörítő kerekek végzik. A csoroszlya és a tömörítő kerék között rugós magtakaró van.
A csoroszlyák felemelése, ill. a talajba nyomása hidraulikus munkahenger segítségével történik meg. A vetőgépet tárcsás nyomjelzővel látták el.
A vetőgép vonórúdja mögött, ill. a vetőgép előtt, középen megtalálható a - függőleges tengely körül 360°-ban elforgatható - ikerkerék. Ez az ikerkerék munka- és szállítási helyzetben a talajon gördül. A vetőgép hátulján, két szélén a tömörítő hengersor fölött elhelyeztek egy-egy zárt szelvényt. Ebben a zárt szelvényben található egy-egy munkahenger, amelyhez egy-egy karos mechanizmussal csatlakozik a járókerék. Munka közben ez a két hátsó kerék függőlegesen, a tábla végén a kerekeket 180°-kal elforgatva, kiemelve a vetőgépet segíti a fordulást.
A közúton történő vontatás a vetőgép hossz tengelye irányában történik a gép bal oldalán elhelyezett vonórúd segítségével.
A KV 6210 A vontatott gabonavetőgép vizsgálatára a KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. Mosonmagyaróvár megbízásából került sor. A licenc alapján 20 éve gyártott KÜHNE-CASE-IH-10-6200 vetőgép szabaddá vált és ezt kihasználva a gyárban az üzemeltetői tapasztalatok alapján fejlesztési munkákba kezdtek. A fejlesztés olyan területekre irányult, amelyek sok nehézséget és problémát okozott az üzemeltetők részére.
A tovább fejlesztett vetőgép vizsgálatának célja a főbb munkaminőségi mutatók meghatározásán túl az energetikai illeszthetőség és a konstrukciós kialakítás megítélése volt.
A laboratóriumi vizsgálatra az Intézet központi telephelyén került sor 1999. szeptember hónapban. A laboratóriumi vizsgálat keretében négy különböző (6,0; 8,0; 10,0; 12,0 km/h) haladási sebességnél meghatároztuk a géppel különféle magvakkal (búza, árpa, borsó, lucerna és repce) a kiadagolható magmennyiségeket, azok keresztirányú eloszlásának egyenletességét, valamint a gép által okozott magtörés mértékét.
A vontatott gabonavető-géppel őszi búza vetésben végzett szántóföldi mérővizsgálat alapján a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 9,47-14,52 km/h között alkalmazott üzemeltetési sebességeknél 59,67-67,28 % között változott a variációs együttható értéke.
A vetési mélységegyenletesség szempontjából az optimálisnak tartott mélységtartományban - 3,0-8,0 cm - a magvak 98,0-99,5 %-a található (követelmény min. 80 %), s az elfogadhatónak tartott 2,0-9,0 cm mélységtartományban a magvak 100 %-a található meg (követelmény min. 95 %). E két mélységbeli követelmény az alkalmazott, mind a négy haladási sebesség esetén, megfelelt a munkaminőségi követelményeknek.
Az energetikai vizsgálatok során a KV 6210 A gabonavetőgépet 9,47-14,52 km/h sebességtartományban üzemeltetve megállapítottuk, hogy az üzemeltető erőgép hajtóanyag-felhasználása 22,51-28,73 l/h között változott. Az így elérhető területteljesítmény 4,11-6,30 ha/ha között változott. A vetőgép üzemeltetéséhez szükséges motorteljesítmény 76,27-97,35 kW volt.
A gép laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján a vetőszerkezet keresztirányú adagolás-egyenletessége megfelelő a közepes- és nagy magvak esetében a magtartályból. Ugyanakkor a magtartályból az aprómagvak kivetésére nem alkalmas, mert a variációs együttható értékei lucerna és repce magvak esetében minden esetben a megengedett Vxmeg = 8,0 % feletti értékűek. A vizsgált 6,0-12,0 km/h között a variációs együttható értéke búza és árpamag kiadagolása esetén a megengedett (Vxmeg = 4,0 %) érték alattiak. A két mag esetében a haladási sebesség növelésével nő a variációs együttható értéke. Borsó vetőmag kiadagolásakor is a megengedett (Vxmeg = 5,0 %) érték alattiak voltak az értékek, és ebben az esetben nem mutatható ki összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható értéke között. Lucerna és repce maggal magtartályból végzett leforgatás alapján megállapítottuk, hogy a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) értéket minden alkalmazott haladási sebesség esetében meghaladta. Így az aprómagvak kivetésére a magtartályból ezen építésében a gép nem alkalmas.
Aprómag-tartályból (fűmagtartály) elvégzett leforgatás alapján megállapítható, hogy lucernamag kiadagolásakor a variációs együttható érték mind a négy alkalmazott haladási sebesség esetében a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) érték alatti. A haladási sebesség növelésével a variációs együttható értéke csökken. Repcemag kiadagolása esetében is a variációs együttható értéke minden esetben a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) alatti. E mag esetében nem mutatható ki összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható között.
A géppel kiadagolható minimális és maximális magmennyiség vonatkozásában megállapítható, hogy a gyakorlatban szükséges búza (200-300 kg/ha), árpa (180-220 kg/ha), borsó (300-400 kg/ha), lucerna (10-20 kg/ha) és repce (10-20 kg/ha) vetőmag mennyiségeket nagy biztonsággal kiadagolja.
A gép által okozott magtörés a vizsgálatok során minden esetben a megengedett érték alattira adódott.
A KÜHE JUBILEUM 125 32T sorba-vetőgép vontatott kivitelű, s így az üzemeltető erőgép lengő, vonórúdjához kapcsolható. A 32-soros vetőgép apró-, közepes- és nagy magvak sorbavetésére alkalmas.
A vetőgép vázszerkezetét zártszelvényű idomacélból állították össze, melyhez az acéllemezből készült magtartály kapcsolódik. A gépet munkahelyzetben 2 db fúvott gumiabroncsozású járókerék támasztja alá, míg szállítási helyzetben ezeket a vetőgép közepén elöl, ill. hátul elhelyezett tartókba kell átszerelni, a tengelyekkel együtt és egy csappal rögzíteni.
A vetőgép magadagoló-szerkezete bütykös-hengeres rendszerű, amely különböző méretű magvak sorbavetésére egyaránt alkalmas. A kombinált vetőelem 2 tagból áll, amelynek meghajtása a reteszeléssel ki- és bekapcsolható és az apró- közepes- és nagy magvak kiadagolása megvalósítható. A vetőmagmennyiség beállítása a vetőtengely fordulatszámának változtatásával történhet. A vetőtengelyt egyenáramú villanymotor a járókerék fordulatszámával arányosan hajtja meg.
A gépen DC 32-es JUBILEUM vetőgép-automatika biztosítja a vetőtengely haladási sebességgel arányos fordulatszám szabályozását és a hektáronkénti kiadagolható magmennyiséget. A gép működése egy monitoron követhető nyomon, amely biztosítja a hektárszámlálást, jelzi a vetőtengely forgását, elektronikus magszintjelzéssel a kivetett magmennyiséget adja meg, hiba esetén hangjelzéssel figyelmeztet.
A KÜHNE JUBILEUM 125 32T gabonavetőgép különböző kötöttségű talajokon történő nagy- közepes- és aprómagvak sorbavetésére használható.
A gép laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján a vetőszerkezet keresztirányú adagolás-egyenletessége megfelelő nagy-, közepes- és aprómagvak adagolása esetén is. A vizsgált 6,0-12,0 km/h között a variációs együttható értéke búza és árpa kiadagolása esetén a megengedett (Vxmeg = 4,0 %) érték alattiak. E két mag esetében kimutatható, hogy a haladási sebesség növelésével nő a variációs együttható értéke. A borsó vetőmag kiadagolásakor is a megengedett (Vxmeg = 5,0 %) érték alattiak voltak az értékek, és ebben az esetben is kimutatható összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható értéke között. A lucerna és mustár vetőmaggal végzett leforgatás alapján megállapítottuk, hogy a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) értéket egyik alkalmazott haladási sebesség esetén sem érte el, sőt lucerna esetében a megengedett 8 %-hoz képest 4,2 % alatti, mustár esetében 2,6 % alatti értékeket produkált a gép. E két vetőmag esetén is egyértelműen megállapítható, hogy a haladási sebesség növelésével nő a variációs együttható értéke, azaz "sebességérzékeny".
A géppel kiadagolható minimális és maximális magmennyiség vonatkozásában megállapítható, hogy a gyakorlatban szükséges búza (200-300 kg/ha), árpa (180-250 kg/ha), borsó (300-400 kg/ha), lucerna (10-20 kg/ha) és mustár (10-20 kg/ha) vetőmag mennyiségeket nagy biztonsággal kiadagolja.
A gép által okozott magtörés a vizsgálatok során minden esetben a megengedett érték alattira adódott.
A vontatott gabonavető-géppel őszi búza vetésben végzett szántóföldi mérővizsgálat alapján a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 8,96-10,53 km/h között alkalmazott üzemeltetési sebességeknél 49,92-51,37 % között változott a variációs együttható értéke.
A vetési mélységegyenletesség szempontjából az optimálisnak tartott mélységtartományban - 3,0-8,0 cm - a magvak 85,5-87,0 %-a található (követelmény min. 80 %), s az elfogadhatónak tartott 2,0-9,0 cm mélységtartományban a magvak 96,0-98,0 %-a található meg (követelmény min. 95 %). E két mélységbeli követelmény mind a négy haladási sebesség esetén megfelelt a munkaminőségi követelményeknek.
Az energetikai vizsgálatok során a KÜHNE JUBILEUM 125 32T gabonavető-gépet 8,96-10,53 km/h sebességtartományban üzemeltetve megállapítottuk, hogy az üzemeltető erőgép hajtóanyag-felhasználása 1,55-1,71 kg/ha között változott. Az így elérhető területteljesítmény 3,59-4,21 ha/h között változott. A vetőgép üzemeltetéséhez szükséges motorteljesítmény 21,0-25,35 kW volt.
A KÜHNE FELDHERR 23/12 sorvetőgép függesztett kivitelű, mely az üzemeltető erőgép hátsó hárompont függesztésű hidraulika karjaira kapcsolható.
A sorvetőgép vázszerkezete idomacélból készült, melyhez az acéllemezből készült magtartály kapcsolódik. A gépet 2 db fúvott gumiabroncsozású járókerék támasztja alá.
A sorvetőgép magadagoló szerkezete bütykös-hengeres rendszerű, és az apró-, közepes- és nagy-magvak sorbavetésére egyaránt alkalmas. A kombinált vetőelem 2 tagból áll, melyekkel és a fokozat nélküli fordulatszámváltós hajtómű révén a kiadagolható magmennyiség tág határok között változtatható.
A vetőtengely és a magtartály alján elhelyezett keverőtengely hajtását láncáttételen és a fokozat nélkül állítható olajfürdős hajtóművön keresztül a jobb oldali járókerékről kapja.
A magtartály alján, hátul helyet foglaló bütykös-hengeres adagolószerkezettől a mag a teleszkópos magvezető csöveken keresztül jut le a tárcsás csoroszlyákhoz, majd a földbe.
A vetőgépet tárcsás nyomjelzővel látták el, melynek üzemelés közbeni működtetését egy automatikus mechanizmus végzi.
A csoroszlyák kiemelése-süllyesztése hidromechanikus úton történik, mélységállításuk pedig központi csavarorsós mechanizmussal, ill. a csoroszlyánkénti rugó-előfeszítés szabályozással végezhető el.
A sorvetőgép traktorkerék nyomlazítóval és egysoros rugós magtakaróval rendelkezik.
Az alapgép - igény szerint - hektárszámlálóval, kétrugós csoroszlya előfeszítővel, sorelzáró mechanikus automatikával, a magtartály fedél könnyebb felnyitására és biztonságos kitámasztására szolgáló gázrugóval is felszerelhető.
A KÜHNE FELDHERR 23/12 tárcsás sorvetőgép kis munkaszélességű, de korszerű építésű gép, melynek munkaminőségi vizsgálata során nyert eredmények alapján a következő szakvélemény adható.
A sorvetőgép búza vetésben végzett szántóföldi mérővizsgálata alapján a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 4,67-11,40 km/h haladási sebesség esetén elfogadhatónak ítélhető. A mérőszám túlhaladja a megengedett - max. 50 % - értéket, de nagyobbrészt ahhoz közeliek az értékek. A haladási sebesség növelésének hatására nem nő a százalékos szórás értéke, ezért a vetőgép e vonatkozásban nem "sebesség-érzékeny", azaz nagyobb sebesség esetén is tartja a megengedett mérőszámhoz közeli értéket.
A vetési mélységegyenletesség szempontjából az optimális mélységtartományban - 3-8 cm - a magvaknak csupán 62-79 %-a található (követelmény: min. 80 %), de az elfogadhatónak tartott 2,0-9,0 cm-es mélységtartományban a magvaknak már 92,2-97,3 %-a is fellelhető (követelmény: min 95 %), ami már elfogadható érték. A földfelszínen nem találtunk magvakat.
A vetőgép munkaminőségi jellemzőit illetően összefoglalóan megállapítható, hogy búza vetésben a gép a gyakorlati igényeknek megfelel. Így e vetőgép (vetőgép-család) bázis gépe lehet az elmúlt években kialakult kisgazdaságoknak.
Az ACCORD PNEUMATIC DT gabonavetőgép függesztett kivitelű, pneumatikus (fúvott levegős) rendszerű gép, mely az üzemeltető erőgép hátsó hárompontos függesztő berendezésére gyorskapcsoló segítségével csatlakoztatható.
A vetőgép vázszerkezete idomacélból készült, amelyhez a két acéllemez magtartály kapcsolódik. A két magtartály felső része egy közös térben végződik. A gépet két fúvott gumiabroncsozású járókerék támasztja alá.
A vetőgép magadagoló szerkezete celláskerekes rendszerű, mely a magtartály alján van elhelyezve. A két tartály alkalmazása miatt két adagolószerkezet került elhelyezésre. A celláskerekes adagoló nagy- közepes- és aprómagvak sorbavetésére egyaránt szolgál. A szükséges levegőt ventilátor biztosítja kardántengelyen keresztül az erőgép TLT csonkjáról. A ventilátor a két tartály közé van beépítve, mely által termelt levegő a nyomóágban kétfelé ágazik. A levegőáram útjába a magvakat a celláskerék adagolja, amely bekerülve a légáramba feljut a vetőmagelosztóba, onnan a magvezető csövön keresztül a csoroszlya által nyitott földbe jut a mag.
A vetőszerkezet meghajtását a bal oldalon elhelyezett járókerékről kapja láncáttételen és kardántengelyen keresztül a baloldali vetőszerkezet, onnan pedig merev négyszögszelvénnyel kapcsolódik a másik, jobb oldali vetőszerkezethez.
A celláskerék aktív hosszának állításával lehet szabályozni a kiadagolt magmennyiséget tág határok között. Apró magvak esetén az aktív hosszat lecsökkentjük és egyben a cellák térfogatát is lecsökkentjük. A gép adagoló szerkezeténél van olyan lehetőség is, hogy a bejövő fordulatszámot lecsökkenti. Előnye, hogy ugyanazon magmennyiség mellett a cellaszélesség kétszer akkora lehet.
A csoroszlyák kiemelése-süllyesztése hidromechanikus úton történik, mélységállítása pedig központi csavarorsós mechanizmussal, ill. csoroszlyánkénti rugó-előfeszítés szabályozásával végezhető.
A gép alkalmas művelőutas vetésre is, mely célból automatikus sorelzáró-szerkezettel rendelkezik. A gép rugós magtakaróval is rendelkezik.
A vetőgép szállítása a főtartó vázszerkezet hosszirányába történik, a vázkeretre szerelhető két gumiabroncsozású kerék és a traktorra csatlakoztatott vonórúd segítségével. A vetőgép üzemeltetéséhez min. 70 kW teljesítményű traktor szükséges.
Az elvégzett szántóföldi- és laboratóriumi vizsgálataink eredményei alapján megállapítható, hogy a 48-soros ACCORD PNEUMATIC DT pneumatikus gabonavető-gép nagy-, közepes- és aprómagvak sorbavetésére egyaránt jól alkalmazható.
A gép laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a vetőszerkezet keresztirányú adagolás-egyenletessége megfelelő nagy-, közepes- és aprómagvak adagolása esetén is. A vizsgált 6-12 km/h között a variációs együttható értéke búza és árpa kiadagolása esetén a megengedett (Vxmg = 4,0 %) érték alattiak. E két mag esetében kimutatható, hogy a haladási sebesség növelésével csökken a variációs együttható értéke. A borsó vetőmag kiadagolásakor is a megengedett (Vxmag = 5,0 %) érték alattiak voltak az értékek, de ebben az esetben nem állapítható meg összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható értéke között. A lucerna és mustár vetőmaggal végzett leforgatás alapján megállapíthattuk, hogy a megengedett (Vxmag = 8,0 %) értéket egyik alkalmazott haladási sebesség esetén sem érte el, sőt lucerna esetében a megengedett 8 %-hoz képest 4 % alatti értékeket produkált a gép. E két vetőmag esetén is egyértelműen megállapítható, hogy a haladási sebesség növelésével csökken a variációs együttható értéke.
A géppel kiadagolható minimális és maximális magmennyiség vonatkozásában (búza és árpa vetőmagvak vetése esetén) a kivethető mennyiség szempontjából az előírthoz (búza 60-350; árpa 90-220 kg/ha) képest nagyobb állítási lehetőség áll rendelkezésre. A borsó vetőmag esetében a minimálisan kivethető mennyiség jóval az előírt (min. 80 kg/ha) magmennyiséget is tudja produkálni a gép, de a maximálisan kivethető magmennyiségre előírt 400 kg/ha-os adaghoz képest csak 327,5 kg/ha-os magmennyiség kivetésére képes. Az aprómagvak lucerna és mustár kiadagolásakor a vetőgép a minimálisan előírt (lucerna 8-25 kg/ha; mustár 8-25 kg/ha) 8 kg-os mennyiséget ki tudja vetni, sőt még kisebb mennyiségek kivetésére is alkalmas. Az előírt maximálisan kivethető 25 kg/ha-os magmennyiséghez képest lucerna esetén csak 22,6 kg/ha-t, míg mustár esetében 27,4 kg/ha-os vetőmag mennyiséget tudott kivetni. A különböző magvak kivetésére megkövetelt - a gyakorlat által is használt - hektáronkénti magmennyiségeket, megfelelő beállításainál az ACCORD PNEUMATIC DT vetőgép biztosítja.
A gép által okozott magtörés a vizsgálatok során nem volt kimutatható.
A búza vetésben, mészlepedékes csernozjom talajon a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 5,77-11,76 km/h haladási sebesség esetén megfelelő, a haladási sebesség növelésével csökken a variációs együttható értéke. Ilyen haladási sebességek esetén is megfelelő a gép vetési mélységegyenletessége is és mindkét mélységbeli követelményt kielégíti.
(forrás: Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége - Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók tanácsadó füzete sorozat, 2001.: Könnyű-, és középnehéz univerzális traktorok kiválasztása, Komlódi István (FVM MGI GM Kht.Gödöllő))
(Következő számunkban folytatjuk.)
Az összeállításban tárgyalt szemenkénti vetőgépek alapvető feladata a kukorica vetőmagvak pontos kiadagolása és egyenletes mélységben talajba juttatása. Ezek a gépek vetőtárcsák cseréjével, elem-felszereltség változtatásával más növények (pl. napraforgó, szója, stb.) magvainak kivetésére is alkalmassá tehetők. A gépek kiválasztását, alkalmazását a terület nagyság és a gazdaságossági szempontok mellett alapvetően az is meghatározza, hogy a termesztés további ágazati munkaműveleteinek (sorközművelés, betakarítás) elvégzésére milyen sorszámú gépek állnak rendelkezésre. Így a 6-, és 8-soros vetőgépek után csak megegyező sorszámú sorközművelő kultivátorokat alkalmazhatunk, a 12-soros gépek után a 6-soros kultivátorok is dolgozhatnak.
A kukorica vetésénél alapvető szempont, hogy a magok a jó csírázás és az erőteljes növekedés érdekében a talajban egyenletes távolságban és mélységben helyezkedjenek el. A magyarországi termesztési viszonyok mellett elsősorban a pneumatikus vetőszerkezetű gépek terjedtek el, mivel ezek lehetővé teszik a nagyobb munkasebességek esetén is a megfelelő pontosságú vetést. Természetesen az üzemnagyság is meghatározó tényező a gépek kiválasztásakor. A kisebb üzemeknek célszerűbb a függesztett gépeket használniuk, míg a vontatott, központi tartályos vetőgépek a nagyüzemi árukukorica termelés esetén ajánlhatók.
A kukorica vetésére optimálisnak tartott 6-8-napos vetési idény alapjaiban határozza meg az alkalmazandó vetőgépek sorszámát. Napi 10 órás műszakidővel számolva a 6-soros gépekkel 25-30 ha/műszak területteljesítmények elérésére nyílik lehetőség. Átlagosan 7 napos vetési idénnyel számolva a kukorica vetésében a 6-soros gépek évente ~ 180-200 ha, a 12-soros gépek ~ 300-400 ha területteljesítményekre képesek.
Az általánosan alkalmazott 70-76,2 cm-es sortávolságok mellett - a kukorica szántóföldi kelését is figyelembe véve - hektáronként 60-80 ezer magot kell kivetnünk, hogy a betakarításkor hektáronként optimálisnak ítélt növényállományt kapjuk. Az alkalmazás technikai kérdésekhez tartozik az is, hogy a kukorica vetését mindig a forgók "beszegésével" kezdjük. Általában 24 sor kukoricát vetnek a forgóba, így biztosítják azt, hogy betakarításkor a gépek fordulásához elegendő hely álljon rendelkezésre.
Az összeállításban tárgyalt kukorica szemenkénti vetőgépek közül hazánkban jelenleg - döntő többségben - a pneumatikus gépek részaránya a nagyobb. Ezek közül a hazai gyakorlatban a régi, korszerűtlenebb (pl. SPC) gépeket is megtalálhatjuk, amelyek 10-12 éves korátlagúak, így munkaminőségük és teljesítményük kívánalmakat hagy maga után.
3.4. Beállítási lehetőségek
Vetés előtti ellenőrzések, beállítások:
- a vetőgépek műszaki állapotának felülvizsgálata, a vetés technikai megvalósítása lehetőségének (lánckerekek, hajtóláncok, talajkerék és lehajtása, hajtómű-szekrény állapot) ellenőrzése;
- nyitó csoroszlyák, maglesodrók, vetőtárcsák (celláskerekek), vetődob, magkilökők állapotának ellenőrzése;
- vetési sortávolság ellenőrzése, beállítása.
A sortávolság beállításánál mindig az üzemeltető erőgép geometriai középpontjából kell kiindulni:
- a magfajtához igazodóan a kezelési utasításból kiválasztható a megfelelő vetődob, vagy vetőtárcsa (celláskerék);
- a lánckerekek áttételének, vagy a hajtómű-szekrény fokozatának módosításával beállítható az igényeknek megfelelő - a magfajtától és a termőhelyi adottságoktól is függő - magszám;
- a vetőgép nyomjelzőinek beállítását mindenkor a traktorvezető (gépkezelő) szempontjából kell elvégezni;
- a pneumatikus vetőszerkezetű gépeknél a tömítetlenség megszüntetése a szükséges vákuum, vagy túlnyomás biztosítása érdekében;
- a mikrogranulátum (esetleg starter műtrágya) kiadagoló berendezések (tartályok, kiadagoló szerkezet, meghajtás) ellenőrzése, beállítása;
Vetőgép beállítási és üzemeltetési tanácsok:
- a vetés megkezdése előtt - felszíni próbavetéssel - minden esetben ellenőrizzük az "1" folyóméterre kivetett vetőmagvak számát és a sortávolságból számítással meghatározhatjuk a kivethető (ill. kivetett) magmennyiséget.
- ennek megkezdése előtt - a pneumatikus rendszereknél - be kell állítani a magfajtától függő vákuumot, vagy túlnyomást;
- a talajállapottól függően elemenként egyformán állítsuk be a vetési mélységet (általában 6-7 cm). A vetőelemek felfüggesztésétől függően, gépenként különbözően (általában rugófeszítéssel) állítható be az elemek talajkövetése: lényeges, hogy azok egyenként kövessék a talajfelszínt, mert csak így biztosítható a megfelelő mélységtartás, a vetési mélységegyenletesség;
- az egyszemes vetés beállítása a központi vetőszerkezetnél a vetődobban elhelyezett lesodró kefe helyzetének változtatásával történhet meg;
- az egyedi vetőelemenkénti vetőszerkezeteknél az egyszemes vetés a maglesodró szerkezetek állításával biztosítható.
A beállítást minden vetőelemnél el kell végezni úgy, hogy a magkihagyások és kettős vetések lehetőségét kizárjuk:
- nagyobb sebességű vetésnél (a magadagolási intenzitás növekedésével) a járókerekek csúszása miatt változik a tőszám, megnövekszik a magkihagyás, így ezt a tőtávolság beállításánál figyelembe kell venni;
- a jó minőségű vetés érdekében igen fontos a vetőszerkezet működtetéséhez szükséges vákuum, vagy túlnyomás betartása, mert ez is befolyásolja a kettős vetések és kihagyások arányát;
- üzemeltetés közben folyamatosan ellenőrizzük a vetőelemenkénti egyenletes magfogyást;
- a gépüzemeltetés - vetőmag, talajfertőtlenítő-szer kiszolgálás - feltételeit megfelelően szervezzük meg az idő-kihasználási tényezők javítása érdekében.
3.5 A gabonavető-gépek vizsgálati eredményei
A KÜHNE 6210 gabonavető-gép féligfüggesztett kivitelű gép, mely az üzemeltető erőgép hátsó vonópadjához kapcsolva vontatható. A KÜHNE 6210 sorvetőgép a kis-, közepes- és nagy magvak sorbavetésére szolgál.
A vetőgép vázszerkezete idomacélból készült, amelyhez az acéllemezből készült magtartály kapcsolódik. A magtartály alján található a tolóhengeres magadagoló szerkezet. A magmennyiség szabályozása a tolóhenger aktív hosszának az állításával és a vetőtengely fordulatszámának változtatásával szabályozható. A vetőgépnél - az eddig megszokott karos mechanizmusos állítási mód helyett - a vetőtengely jobb oldalán csavarorsó található, amellyel egy kar segítségével fordulatonként 1,5 mm-es aktív tolóhenger hossz növelés vagy csökkentés valósítható meg. A vetőgépen a magtartályra aprómag-tartály van felszerelve, mely hajtását a vetőtengelytől láncáttételen keresztül kapja. Az adagolószerkezete szintén tolóhengeres rendszerű.
A tolóhenger által kiadagolt mag a magvezető csövön keresztül jut el a rugósterhelésű csoroszlyákhoz, amelynél a "V" alakú tárcsa által megnyitott magárokba kerül. A vetett sorok tömörítését a gép hátulján elhelyezett tömörítő kerekek végzik. A csoroszlya és a tömörítő kerék között rugós magtakaró van.
A csoroszlyák felemelése, ill. a talajba nyomása hidraulikus munkahenger segítségével történik meg. A vetőgépet tárcsás nyomjelzővel látták el.
A vetőgép vonórúdja mögött, ill. a vetőgép előtt, középen megtalálható a - függőleges tengely körül 360°-ban elforgatható - ikerkerék. Ez az ikerkerék munka- és szállítási helyzetben a talajon gördül. A vetőgép hátulján, két szélén a tömörítő hengersor fölött elhelyeztek egy-egy zárt szelvényt. Ebben a zárt szelvényben található egy-egy munkahenger, amelyhez egy-egy karos mechanizmussal csatlakozik a járókerék. Munka közben ez a két hátsó kerék függőlegesen, a tábla végén a kerekeket 180°-kal elforgatva, kiemelve a vetőgépet segíti a fordulást.
A közúton történő vontatás a vetőgép hossz tengelye irányában történik a gép bal oldalán elhelyezett vonórúd segítségével.
A KV 6210 A vontatott gabonavetőgép vizsgálatára a KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. Mosonmagyaróvár megbízásából került sor. A licenc alapján 20 éve gyártott KÜHNE-CASE-IH-10-6200 vetőgép szabaddá vált és ezt kihasználva a gyárban az üzemeltetői tapasztalatok alapján fejlesztési munkákba kezdtek. A fejlesztés olyan területekre irányult, amelyek sok nehézséget és problémát okozott az üzemeltetők részére.
A tovább fejlesztett vetőgép vizsgálatának célja a főbb munkaminőségi mutatók meghatározásán túl az energetikai illeszthetőség és a konstrukciós kialakítás megítélése volt.
A laboratóriumi vizsgálatra az Intézet központi telephelyén került sor 1999. szeptember hónapban. A laboratóriumi vizsgálat keretében négy különböző (6,0; 8,0; 10,0; 12,0 km/h) haladási sebességnél meghatároztuk a géppel különféle magvakkal (búza, árpa, borsó, lucerna és repce) a kiadagolható magmennyiségeket, azok keresztirányú eloszlásának egyenletességét, valamint a gép által okozott magtörés mértékét.
A vontatott gabonavető-géppel őszi búza vetésben végzett szántóföldi mérővizsgálat alapján a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 9,47-14,52 km/h között alkalmazott üzemeltetési sebességeknél 59,67-67,28 % között változott a variációs együttható értéke.
A vetési mélységegyenletesség szempontjából az optimálisnak tartott mélységtartományban - 3,0-8,0 cm - a magvak 98,0-99,5 %-a található (követelmény min. 80 %), s az elfogadhatónak tartott 2,0-9,0 cm mélységtartományban a magvak 100 %-a található meg (követelmény min. 95 %). E két mélységbeli követelmény az alkalmazott, mind a négy haladási sebesség esetén, megfelelt a munkaminőségi követelményeknek.
Az energetikai vizsgálatok során a KV 6210 A gabonavetőgépet 9,47-14,52 km/h sebességtartományban üzemeltetve megállapítottuk, hogy az üzemeltető erőgép hajtóanyag-felhasználása 22,51-28,73 l/h között változott. Az így elérhető területteljesítmény 4,11-6,30 ha/ha között változott. A vetőgép üzemeltetéséhez szükséges motorteljesítmény 76,27-97,35 kW volt.
A gép laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján a vetőszerkezet keresztirányú adagolás-egyenletessége megfelelő a közepes- és nagy magvak esetében a magtartályból. Ugyanakkor a magtartályból az aprómagvak kivetésére nem alkalmas, mert a variációs együttható értékei lucerna és repce magvak esetében minden esetben a megengedett Vxmeg = 8,0 % feletti értékűek. A vizsgált 6,0-12,0 km/h között a variációs együttható értéke búza és árpamag kiadagolása esetén a megengedett (Vxmeg = 4,0 %) érték alattiak. A két mag esetében a haladási sebesség növelésével nő a variációs együttható értéke. Borsó vetőmag kiadagolásakor is a megengedett (Vxmeg = 5,0 %) érték alattiak voltak az értékek, és ebben az esetben nem mutatható ki összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható értéke között. Lucerna és repce maggal magtartályból végzett leforgatás alapján megállapítottuk, hogy a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) értéket minden alkalmazott haladási sebesség esetében meghaladta. Így az aprómagvak kivetésére a magtartályból ezen építésében a gép nem alkalmas.
Aprómag-tartályból (fűmagtartály) elvégzett leforgatás alapján megállapítható, hogy lucernamag kiadagolásakor a variációs együttható érték mind a négy alkalmazott haladási sebesség esetében a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) érték alatti. A haladási sebesség növelésével a variációs együttható értéke csökken. Repcemag kiadagolása esetében is a variációs együttható értéke minden esetben a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) alatti. E mag esetében nem mutatható ki összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható között.
A géppel kiadagolható minimális és maximális magmennyiség vonatkozásában megállapítható, hogy a gyakorlatban szükséges búza (200-300 kg/ha), árpa (180-220 kg/ha), borsó (300-400 kg/ha), lucerna (10-20 kg/ha) és repce (10-20 kg/ha) vetőmag mennyiségeket nagy biztonsággal kiadagolja.
A gép által okozott magtörés a vizsgálatok során minden esetben a megengedett érték alattira adódott.
A KÜHE JUBILEUM 125 32T sorba-vetőgép vontatott kivitelű, s így az üzemeltető erőgép lengő, vonórúdjához kapcsolható. A 32-soros vetőgép apró-, közepes- és nagy magvak sorbavetésére alkalmas.
A vetőgép vázszerkezetét zártszelvényű idomacélból állították össze, melyhez az acéllemezből készült magtartály kapcsolódik. A gépet munkahelyzetben 2 db fúvott gumiabroncsozású járókerék támasztja alá, míg szállítási helyzetben ezeket a vetőgép közepén elöl, ill. hátul elhelyezett tartókba kell átszerelni, a tengelyekkel együtt és egy csappal rögzíteni.
A vetőgép magadagoló-szerkezete bütykös-hengeres rendszerű, amely különböző méretű magvak sorbavetésére egyaránt alkalmas. A kombinált vetőelem 2 tagból áll, amelynek meghajtása a reteszeléssel ki- és bekapcsolható és az apró- közepes- és nagy magvak kiadagolása megvalósítható. A vetőmagmennyiség beállítása a vetőtengely fordulatszámának változtatásával történhet. A vetőtengelyt egyenáramú villanymotor a járókerék fordulatszámával arányosan hajtja meg.
A gépen DC 32-es JUBILEUM vetőgép-automatika biztosítja a vetőtengely haladási sebességgel arányos fordulatszám szabályozását és a hektáronkénti kiadagolható magmennyiséget. A gép működése egy monitoron követhető nyomon, amely biztosítja a hektárszámlálást, jelzi a vetőtengely forgását, elektronikus magszintjelzéssel a kivetett magmennyiséget adja meg, hiba esetén hangjelzéssel figyelmeztet.
A KÜHNE JUBILEUM 125 32T gabonavetőgép különböző kötöttségű talajokon történő nagy- közepes- és aprómagvak sorbavetésére használható.
A gép laboratóriumi vizsgálat eredményei alapján a vetőszerkezet keresztirányú adagolás-egyenletessége megfelelő nagy-, közepes- és aprómagvak adagolása esetén is. A vizsgált 6,0-12,0 km/h között a variációs együttható értéke búza és árpa kiadagolása esetén a megengedett (Vxmeg = 4,0 %) érték alattiak. E két mag esetében kimutatható, hogy a haladási sebesség növelésével nő a variációs együttható értéke. A borsó vetőmag kiadagolásakor is a megengedett (Vxmeg = 5,0 %) érték alattiak voltak az értékek, és ebben az esetben is kimutatható összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható értéke között. A lucerna és mustár vetőmaggal végzett leforgatás alapján megállapítottuk, hogy a megengedett (Vxmeg = 8,0 %) értéket egyik alkalmazott haladási sebesség esetén sem érte el, sőt lucerna esetében a megengedett 8 %-hoz képest 4,2 % alatti, mustár esetében 2,6 % alatti értékeket produkált a gép. E két vetőmag esetén is egyértelműen megállapítható, hogy a haladási sebesség növelésével nő a variációs együttható értéke, azaz "sebességérzékeny".
A géppel kiadagolható minimális és maximális magmennyiség vonatkozásában megállapítható, hogy a gyakorlatban szükséges búza (200-300 kg/ha), árpa (180-250 kg/ha), borsó (300-400 kg/ha), lucerna (10-20 kg/ha) és mustár (10-20 kg/ha) vetőmag mennyiségeket nagy biztonsággal kiadagolja.
A gép által okozott magtörés a vizsgálatok során minden esetben a megengedett érték alattira adódott.
A vontatott gabonavető-géppel őszi búza vetésben végzett szántóföldi mérővizsgálat alapján a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 8,96-10,53 km/h között alkalmazott üzemeltetési sebességeknél 49,92-51,37 % között változott a variációs együttható értéke.
A vetési mélységegyenletesség szempontjából az optimálisnak tartott mélységtartományban - 3,0-8,0 cm - a magvak 85,5-87,0 %-a található (követelmény min. 80 %), s az elfogadhatónak tartott 2,0-9,0 cm mélységtartományban a magvak 96,0-98,0 %-a található meg (követelmény min. 95 %). E két mélységbeli követelmény mind a négy haladási sebesség esetén megfelelt a munkaminőségi követelményeknek.
Az energetikai vizsgálatok során a KÜHNE JUBILEUM 125 32T gabonavető-gépet 8,96-10,53 km/h sebességtartományban üzemeltetve megállapítottuk, hogy az üzemeltető erőgép hajtóanyag-felhasználása 1,55-1,71 kg/ha között változott. Az így elérhető területteljesítmény 3,59-4,21 ha/h között változott. A vetőgép üzemeltetéséhez szükséges motorteljesítmény 21,0-25,35 kW volt.
A KÜHNE FELDHERR 23/12 sorvetőgép függesztett kivitelű, mely az üzemeltető erőgép hátsó hárompont függesztésű hidraulika karjaira kapcsolható.
A sorvetőgép vázszerkezete idomacélból készült, melyhez az acéllemezből készült magtartály kapcsolódik. A gépet 2 db fúvott gumiabroncsozású járókerék támasztja alá.
A sorvetőgép magadagoló szerkezete bütykös-hengeres rendszerű, és az apró-, közepes- és nagy-magvak sorbavetésére egyaránt alkalmas. A kombinált vetőelem 2 tagból áll, melyekkel és a fokozat nélküli fordulatszámváltós hajtómű révén a kiadagolható magmennyiség tág határok között változtatható.
A vetőtengely és a magtartály alján elhelyezett keverőtengely hajtását láncáttételen és a fokozat nélkül állítható olajfürdős hajtóművön keresztül a jobb oldali járókerékről kapja.
A magtartály alján, hátul helyet foglaló bütykös-hengeres adagolószerkezettől a mag a teleszkópos magvezető csöveken keresztül jut le a tárcsás csoroszlyákhoz, majd a földbe.
A vetőgépet tárcsás nyomjelzővel látták el, melynek üzemelés közbeni működtetését egy automatikus mechanizmus végzi.
A csoroszlyák kiemelése-süllyesztése hidromechanikus úton történik, mélységállításuk pedig központi csavarorsós mechanizmussal, ill. a csoroszlyánkénti rugó-előfeszítés szabályozással végezhető el.
A sorvetőgép traktorkerék nyomlazítóval és egysoros rugós magtakaróval rendelkezik.
Az alapgép - igény szerint - hektárszámlálóval, kétrugós csoroszlya előfeszítővel, sorelzáró mechanikus automatikával, a magtartály fedél könnyebb felnyitására és biztonságos kitámasztására szolgáló gázrugóval is felszerelhető.
A KÜHNE FELDHERR 23/12 tárcsás sorvetőgép kis munkaszélességű, de korszerű építésű gép, melynek munkaminőségi vizsgálata során nyert eredmények alapján a következő szakvélemény adható.
A sorvetőgép búza vetésben végzett szántóföldi mérővizsgálata alapján a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 4,67-11,40 km/h haladási sebesség esetén elfogadhatónak ítélhető. A mérőszám túlhaladja a megengedett - max. 50 % - értéket, de nagyobbrészt ahhoz közeliek az értékek. A haladási sebesség növelésének hatására nem nő a százalékos szórás értéke, ezért a vetőgép e vonatkozásban nem "sebesség-érzékeny", azaz nagyobb sebesség esetén is tartja a megengedett mérőszámhoz közeli értéket.
A vetési mélységegyenletesség szempontjából az optimális mélységtartományban - 3-8 cm - a magvaknak csupán 62-79 %-a található (követelmény: min. 80 %), de az elfogadhatónak tartott 2,0-9,0 cm-es mélységtartományban a magvaknak már 92,2-97,3 %-a is fellelhető (követelmény: min 95 %), ami már elfogadható érték. A földfelszínen nem találtunk magvakat.
A vetőgép munkaminőségi jellemzőit illetően összefoglalóan megállapítható, hogy búza vetésben a gép a gyakorlati igényeknek megfelel. Így e vetőgép (vetőgép-család) bázis gépe lehet az elmúlt években kialakult kisgazdaságoknak.
Az ACCORD PNEUMATIC DT gabonavetőgép függesztett kivitelű, pneumatikus (fúvott levegős) rendszerű gép, mely az üzemeltető erőgép hátsó hárompontos függesztő berendezésére gyorskapcsoló segítségével csatlakoztatható.
A vetőgép vázszerkezete idomacélból készült, amelyhez a két acéllemez magtartály kapcsolódik. A két magtartály felső része egy közös térben végződik. A gépet két fúvott gumiabroncsozású járókerék támasztja alá.
A vetőgép magadagoló szerkezete celláskerekes rendszerű, mely a magtartály alján van elhelyezve. A két tartály alkalmazása miatt két adagolószerkezet került elhelyezésre. A celláskerekes adagoló nagy- közepes- és aprómagvak sorbavetésére egyaránt szolgál. A szükséges levegőt ventilátor biztosítja kardántengelyen keresztül az erőgép TLT csonkjáról. A ventilátor a két tartály közé van beépítve, mely által termelt levegő a nyomóágban kétfelé ágazik. A levegőáram útjába a magvakat a celláskerék adagolja, amely bekerülve a légáramba feljut a vetőmagelosztóba, onnan a magvezető csövön keresztül a csoroszlya által nyitott földbe jut a mag.
A vetőszerkezet meghajtását a bal oldalon elhelyezett járókerékről kapja láncáttételen és kardántengelyen keresztül a baloldali vetőszerkezet, onnan pedig merev négyszögszelvénnyel kapcsolódik a másik, jobb oldali vetőszerkezethez.
A celláskerék aktív hosszának állításával lehet szabályozni a kiadagolt magmennyiséget tág határok között. Apró magvak esetén az aktív hosszat lecsökkentjük és egyben a cellák térfogatát is lecsökkentjük. A gép adagoló szerkezeténél van olyan lehetőség is, hogy a bejövő fordulatszámot lecsökkenti. Előnye, hogy ugyanazon magmennyiség mellett a cellaszélesség kétszer akkora lehet.
A csoroszlyák kiemelése-süllyesztése hidromechanikus úton történik, mélységállítása pedig központi csavarorsós mechanizmussal, ill. csoroszlyánkénti rugó-előfeszítés szabályozásával végezhető.
A gép alkalmas művelőutas vetésre is, mely célból automatikus sorelzáró-szerkezettel rendelkezik. A gép rugós magtakaróval is rendelkezik.
A vetőgép szállítása a főtartó vázszerkezet hosszirányába történik, a vázkeretre szerelhető két gumiabroncsozású kerék és a traktorra csatlakoztatott vonórúd segítségével. A vetőgép üzemeltetéséhez min. 70 kW teljesítményű traktor szükséges.
Az elvégzett szántóföldi- és laboratóriumi vizsgálataink eredményei alapján megállapítható, hogy a 48-soros ACCORD PNEUMATIC DT pneumatikus gabonavető-gép nagy-, közepes- és aprómagvak sorbavetésére egyaránt jól alkalmazható.
A gép laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján a vetőszerkezet keresztirányú adagolás-egyenletessége megfelelő nagy-, közepes- és aprómagvak adagolása esetén is. A vizsgált 6-12 km/h között a variációs együttható értéke búza és árpa kiadagolása esetén a megengedett (Vxmg = 4,0 %) érték alattiak. E két mag esetében kimutatható, hogy a haladási sebesség növelésével csökken a variációs együttható értéke. A borsó vetőmag kiadagolásakor is a megengedett (Vxmag = 5,0 %) érték alattiak voltak az értékek, de ebben az esetben nem állapítható meg összefüggés a haladási sebesség és a variációs együttható értéke között. A lucerna és mustár vetőmaggal végzett leforgatás alapján megállapíthattuk, hogy a megengedett (Vxmag = 8,0 %) értéket egyik alkalmazott haladási sebesség esetén sem érte el, sőt lucerna esetében a megengedett 8 %-hoz képest 4 % alatti értékeket produkált a gép. E két vetőmag esetén is egyértelműen megállapítható, hogy a haladási sebesség növelésével csökken a variációs együttható értéke.
A géppel kiadagolható minimális és maximális magmennyiség vonatkozásában (búza és árpa vetőmagvak vetése esetén) a kivethető mennyiség szempontjából az előírthoz (búza 60-350; árpa 90-220 kg/ha) képest nagyobb állítási lehetőség áll rendelkezésre. A borsó vetőmag esetében a minimálisan kivethető mennyiség jóval az előírt (min. 80 kg/ha) magmennyiséget is tudja produkálni a gép, de a maximálisan kivethető magmennyiségre előírt 400 kg/ha-os adaghoz képest csak 327,5 kg/ha-os magmennyiség kivetésére képes. Az aprómagvak lucerna és mustár kiadagolásakor a vetőgép a minimálisan előírt (lucerna 8-25 kg/ha; mustár 8-25 kg/ha) 8 kg-os mennyiséget ki tudja vetni, sőt még kisebb mennyiségek kivetésére is alkalmas. Az előírt maximálisan kivethető 25 kg/ha-os magmennyiséghez képest lucerna esetén csak 22,6 kg/ha-t, míg mustár esetében 27,4 kg/ha-os vetőmag mennyiséget tudott kivetni. A különböző magvak kivetésére megkövetelt - a gyakorlat által is használt - hektáronkénti magmennyiségeket, megfelelő beállításainál az ACCORD PNEUMATIC DT vetőgép biztosítja.
A gép által okozott magtörés a vizsgálatok során nem volt kimutatható.
A búza vetésben, mészlepedékes csernozjom talajon a gép hosszirányú adagolás-egyenletessége 5,77-11,76 km/h haladási sebesség esetén megfelelő, a haladási sebesség növelésével csökken a variációs együttható értéke. Ilyen haladási sebességek esetén is megfelelő a gép vetési mélységegyenletessége is és mindkét mélységbeli követelményt kielégíti.
(forrás: Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége - Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók tanácsadó füzete sorozat, 2001.: Könnyű-, és középnehéz univerzális traktorok kiválasztása, Komlódi István (FVM MGI GM Kht.Gödöllő))
(Következő számunkban folytatjuk.)
Forrás: Agrárágazat
