Nyíregyháza - A nyíregyházi agrárkutató negyven évre visszamenőleg sem emlékszik ilyen évjáratra, mint a mostani. Tragikus lehet a szárazság
Egy nagyon enyhe tél után jött egy viszonylag meleg tavasz, majd április végén május elején egy kemény fagy. Mindez annyira feladta a növénykultúráinknak a leckét, hogy például zöldborsó termesztésben szinte az elvetett magmennyiséget is alig nyertük vissza – hoz példát a tragikusnak látszó helyzet bemutatására az agrár kutató.
VILLÁMVOKS
Indokoltnak tartaná, hogy a kormány támogatást nyújtson az elemi károkat szenvedett gazdáknak?
Igen
Nem
Állás
A negyven éve haszonnövények termesztésével, kutatásával foglalkozó dr Mándi Lajosné, a Debreceni Egyetem Agrártudomnyi Centrum Nyíregyházi Kutató Központjának tudományos osztályvezetője nem is emlékszik ilyen évjáratra, mint a mostani.
– A korai fajták, amelyek legjobban megszenvedték a meleg után a korai fagyot, majd pedig a szárazságot, 9 hektár átlagában az öntözés ellenére 6-700 kiló magot teremtek hektáronként.
Ez annyira minimális, hogy azon tűnődtünk inkább be kellene az egészet szántani. A már szintén betakarított kalászosaink közül a rozsnál még különösebben nagy terméscsökkenést nem tapasztaltunk.
Sajnos kapásnövényeink szenvednek, köztük még a napraforgón is látszanak a szárazság jelei. Már a kelése sem volt egyenletes az állománynak, a homokdombokon a késés eredményként még csak most virít a forgó az aljbanpedig már elvirágoztakak a tövek, de az alulró fölszáradó levelek mutatják, hogy ez a srtapabírónak ismert növény is szenved a szárazságtól. A levelek hiánya viszont majd a mennyiségileg, és minőségileg is gyönge termésekben köszön vissza.
A burgonyánál is nagy a probléma, eleinte a néhány csapadékos, meleg nap miatt sokat kellett küzdeni a gombabetegségekkel, most viszont, amikor a gumókat kellene megnövesztenie a töveknek, aszály van. A nyírségi laza, homokos talaj egy 35 fokos léghőmérséklet esetén 42-45 fokra is fölmelegszik, ami egy gumós növény termését bizony képes megfelezni. A kukorica táblákon, azon túl, hogy vízhiány miatt furulyáznak a levelek, a rettenetes szárazságot jelzi, hogy az alsó levelek már csontra száradtak. Ha nem jön kiadós eső, akkor pedig kisülhet a kukorica is.
VILLÁMVOKS
Indokoltnak tartaná, hogy a kormány támogatást nyújtson az elemi károkat szenvedett gazdáknak?
Igen
Nem
Állás
A negyven éve haszonnövények termesztésével, kutatásával foglalkozó dr Mándi Lajosné, a Debreceni Egyetem Agrártudomnyi Centrum Nyíregyházi Kutató Központjának tudományos osztályvezetője nem is emlékszik ilyen évjáratra, mint a mostani.
– A korai fajták, amelyek legjobban megszenvedték a meleg után a korai fagyot, majd pedig a szárazságot, 9 hektár átlagában az öntözés ellenére 6-700 kiló magot teremtek hektáronként.
Ez annyira minimális, hogy azon tűnődtünk inkább be kellene az egészet szántani. A már szintén betakarított kalászosaink közül a rozsnál még különösebben nagy terméscsökkenést nem tapasztaltunk.
Sajnos kapásnövényeink szenvednek, köztük még a napraforgón is látszanak a szárazság jelei. Már a kelése sem volt egyenletes az állománynak, a homokdombokon a késés eredményként még csak most virít a forgó az aljbanpedig már elvirágoztakak a tövek, de az alulró fölszáradó levelek mutatják, hogy ez a srtapabírónak ismert növény is szenved a szárazságtól. A levelek hiánya viszont majd a mennyiségileg, és minőségileg is gyönge termésekben köszön vissza.
A burgonyánál is nagy a probléma, eleinte a néhány csapadékos, meleg nap miatt sokat kellett küzdeni a gombabetegségekkel, most viszont, amikor a gumókat kellene megnövesztenie a töveknek, aszály van. A nyírségi laza, homokos talaj egy 35 fokos léghőmérséklet esetén 42-45 fokra is fölmelegszik, ami egy gumós növény termését bizony képes megfelezni. A kukorica táblákon, azon túl, hogy vízhiány miatt furulyáznak a levelek, a rettenetes szárazságot jelzi, hogy az alsó levelek már csontra száradtak. Ha nem jön kiadós eső, akkor pedig kisülhet a kukorica is.
Forrás: www.boon.hu
