Tönkre vágja a hazai tyúkászokat a lengyel tojás: már csak tizenkét- tizenhárom forintért veszik át a magyar tojás darabját, míg 10 forint alatt hozzák be a lengyelt az országba. Az unió 40 százalékos támogatást ad a jövő januártól bevezetendő új ketrecek építésére, beszerzésére, és vannak, akik a régiek mellett teljesen új ólakat is építettek – írta a beol.hu.
Jelenleg túlkínálat van tojásból az európai piacon, jön be hazánkba az olcsó import, ez letöri a felvásárlási árakat. Az unió 40 százalékos támogatást ad a jövő januártól bevezetendő új ketrecek építésére, beszerzésére, és vannak, akik a régiek mellett teljesen új ólakat is építettek – írta a beol.hu. A támogatási lehetőség és a veszteségek miatt sokan a kacsáról, libáról, pulykáról a tojótyúkra álltak át.
Hazai segítséget is kaptak a tojástermelők, így nem rokkantak bele a fejlesztésbe. Persze, ez a gazdagabb államokra, és nem Magyarországra vonatkozik. Megyénkben a Csabatáj Zrt. már elkészült az állatjóléti követelményeknek megfelelő beruházással, 500 millióba került, a 40 százalékos uniós támogatás mellett hitelt is felvettek. Nagyobb tojóketrecben élnek a szárnyasok, a ketreceket felszerelték karomkoptatóval, ülőrúddal (15 cm/tyúk), tojófészekkel és almos kaparótérrel, ahol kapirgálni, csipegetni tudnak.
Az erős forint is a behozatalnak, nem a kivitelnek kedvez, a külföldi tojást akciózzák az üzletek - magyarázta Végh László, a Csabatáj Zrt. elnöke.
A társaságnak 150 ezer tojótyúkja van, évi 40 millió tojást állítanak elő. Tavaly óta jelentősen nőtt a takarmány ára, csökkent az átvételi ár, emiatt a Csabatáj tojáságazatánál 123-130 millió forinttal apadt a kassza.
Nem tudni, miként változik jövőre a helyzet - mondta az elnök. - Ha valóban haladék nélkül kötelezővé teszik az új ketreceket, jobban mondva, a régiben nem engedik a tyúktartást, akár hiány is felléphet. Egyes elemzések szerint ebben az esetben akár a jelenlegi duplája is lehet a tojás ára. Eddig, kisebb hullámzásoktól eltekintve, egyensúlyban volt a termelés és a fogyasztás, ez borult fel, és borulhat fel jövőre is.
Húsz-huszonöt éve építettem ezeket az ólakat, hatalmas a belmagasság, 3-4 szinten vannak a ketrecek, melyeket állítólag nem lehet átalakítani. Bizonyára jó üzlet valakiknek az új ketrecek telepítése. Az enyémek húszmillió forintot érnek, és nincs 25 millió forintom, hogy újakat vegyek. Fizessék ki értékén a ketreceimet, akkor tőlem az ócskavasba is vihetik - magyarázta Selmeczi Béla békéscsabai termelő. - A környezetemben már négy termelő feladta, én még küszködök egy ötezres állománnyal, de a 10 forint alatt behozott lengyel tojással nem tudom felvenni a versenyt.
Selmeczi Béla elmondta, korábban egy ketrecben nyolc tyúk lehetett, aztán levitték hétre, majd hatra. Most még nagyobb mozgásteret biztosítanak a tojóknak. A szárnyasok közérzete bizonyára javul, de a termelőké jelentősen romlik. Ha tönkremennek, jöhet még nagyobb mennyiségben a külföldi tojás, és emelhetik az árakat is.
Kíváncsi lennék, ha most 20-ért adnák a hagyományos tojást, és 50-ért a stresszmenteset, aminek állítólag az állatjóléti intézkedések miatt magasabb a beltartalmi értéke, melyiket venné a túlnyomó többség - fogalmazott a békéscsabai termelő, aki Mátészalkára, Záhonyba hordja el 13 forintért a friss tojást. - Ha ott sem kell, a disznókkal etetem fel.
Segítség a tojástermelőknek - de nem hazánkban
Hazai segítséget is kaptak a tojástermelők, így nem rokkantak bele a fejlesztésbe. Persze, ez a gazdagabb államokra, és nem Magyarországra vonatkozik. Megyénkben a Csabatáj Zrt. már elkészült az állatjóléti követelményeknek megfelelő beruházással, 500 millióba került, a 40 százalékos uniós támogatás mellett hitelt is felvettek. Nagyobb tojóketrecben élnek a szárnyasok, a ketreceket felszerelték karomkoptatóval, ülőrúddal (15 cm/tyúk), tojófészekkel és almos kaparótérrel, ahol kapirgálni, csipegetni tudnak.
Az erős forint is a behozatalnak, nem a kivitelnek kedvez, a külföldi tojást akciózzák az üzletek - magyarázta Végh László, a Csabatáj Zrt. elnöke.
A társaságnak 150 ezer tojótyúkja van, évi 40 millió tojást állítanak elő. Tavaly óta jelentősen nőtt a takarmány ára, csökkent az átvételi ár, emiatt a Csabatáj tojáságazatánál 123-130 millió forinttal apadt a kassza.
Nem tudni, miként változik jövőre a helyzet - mondta az elnök. - Ha valóban haladék nélkül kötelezővé teszik az új ketreceket, jobban mondva, a régiben nem engedik a tyúktartást, akár hiány is felléphet. Egyes elemzések szerint ebben az esetben akár a jelenlegi duplája is lehet a tojás ára. Eddig, kisebb hullámzásoktól eltekintve, egyensúlyban volt a termelés és a fogyasztás, ez borult fel, és borulhat fel jövőre is.
Húsz-huszonöt éve építettem ezeket az ólakat, hatalmas a belmagasság, 3-4 szinten vannak a ketrecek, melyeket állítólag nem lehet átalakítani. Bizonyára jó üzlet valakiknek az új ketrecek telepítése. Az enyémek húszmillió forintot érnek, és nincs 25 millió forintom, hogy újakat vegyek. Fizessék ki értékén a ketreceimet, akkor tőlem az ócskavasba is vihetik - magyarázta Selmeczi Béla békéscsabai termelő. - A környezetemben már négy termelő feladta, én még küszködök egy ötezres állománnyal, de a 10 forint alatt behozott lengyel tojással nem tudom felvenni a versenyt.
Selmeczi Béla elmondta, korábban egy ketrecben nyolc tyúk lehetett, aztán levitték hétre, majd hatra. Most még nagyobb mozgásteret biztosítanak a tojóknak. A szárnyasok közérzete bizonyára javul, de a termelőké jelentősen romlik. Ha tönkremennek, jöhet még nagyobb mennyiségben a külföldi tojás, és emelhetik az árakat is.
Kíváncsi lennék, ha most 20-ért adnák a hagyományos tojást, és 50-ért a stresszmenteset, aminek állítólag az állatjóléti intézkedések miatt magasabb a beltartalmi értéke, melyiket venné a túlnyomó többség - fogalmazott a békéscsabai termelő, aki Mátészalkára, Záhonyba hordja el 13 forintért a friss tojást. - Ha ott sem kell, a disznókkal etetem fel.
Forrás: www.eu-info.hu
