A most következő cikkben bemutatjuk nektek a világ hét természeti csodáját, nagyon szerencsésnek mondhatja magát az az ember, aki mind a hetet látta már élőben, én sajnos még egyiket sem...na, de ami késik, nem múlik! Addig is maradnak a képek! Ti láttátok már valamelyiket?
Grand Canyon
A Grand Canyon az Egyesült Államokban, Arizona államban található, feltételezések szerint a Colorado folyó hozta létre, nagyjából 17 millió évvel ezelőtt. A Nagy szurdok 446 kilométer hosszú, szélessége 6 kilométertől egészen 29 kilométerig terjed, mélysége pedig 1200 és 1800 méter közötti, legmélyebb pontja 1829 méter.
A Canyon nagy része az Amerikai Egyesült Államok első nemzeti parkjának területén fekszik, ami nem más, mint a Grand Canyon Nemzeti Park. A Canyon természetesen tagja a világ hét természeti csodájának, felsőbb rétegeit mészkő, homokkő, pala és gránit alkotja, alján pedig a Colorado folyó csörgedezik rendületlenül. Csodálatos színekben pompáznak a meredek oldalfalai! Hála a sivatagos melegnek és a nagyon száraz környezetnek, a falak meredekek maradtak, nem lankásodtak el.
1893-ban védelem alá került, 1908-ban pedig Theodore Roosevelt megalapította a Grand Canyon Nemzeti Emlékművet is, majd 1919-ben a Nemzeti Parkot. A park déli része egyébként egész évben, míg az északi csak május és október között látogatható, érdemes végigmennünk a meredek ösvényen, mert utána elénk tárul a csodálatos folyó és a meredek fal. Évente több mint öt millió ember látogat el ide!
Korallzátony a Korall-tengerben
Földünk legeslegnagyobb korallzátonya a Korall-tengerben található, Északkelet-Ausztrália partjainál. Körülbelül 2000 kilométer hosszan húzódik, és még az űrből is tökéletesen látható. Egyes becslések szerint több mint 3000 korallzátonyból és 900 kisebb-nagyobb szigetből áll, melyek nagyjából azonos távolságra helyezkednek el a parttól. A Nagy-korallzátony nyújtotta biológiai sokféleség szinte felülmúlhatatlanul gazdag. Megőrzés nemcsak a tudomány számára fontos és felbecsülhetetlen, de Ausztrália számára különösen az.
Ez a korallgát óvja meg ugyanis a kontinens partjait a Csendes-óceán pusztító hatásától. Itt ugyanis megtörik a ciklonok ereje és a szárazföldet már csak a megzabolázott hullámok érik el. A Nagy-korallzátonyt 1981 óta tartják számon a Világörökség részeként. Dacára annak, hogy az UNESCO világörökség része, szénbányászat megindítását tervezik a Nagy-korallzátonyon. Az egyik főfinanszírozó eltántorításának céljából petíciós levelet fogalmazott meg az AVAAZ, amelyet bárki aláírhat. A tiltakozás célja az amerikai elnökválasztás alatt ráirányítani a figyelmet a bankra, hogy az elálljon a finanszírozástól.
A zátonyt felügyelő hatóság 2013. január 31-én engedélyt adott arra, hogy 3 millió köbméter iszapot eresszenek a tengerbe. A művelet Abbot Point kikötője bővítésének egyik előkészítő lépése lenne. A bővítést két indiai vállalat, valamint az ausztrál Gina Rinehart bányászati vállalkozása végezné közösen, 16 milliárd dollár értékben. Az ügy kapcsán az UNESCO 2014 júniusáig elhalasztotta a döntést arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyek közé sorolja-e zátonyt, vagy elveszi tőle a világörökségi címet.
Mount Everest
A Mount Everest a tengerszinttől számítva a legmagasabb hegy a Földön. A Himalája hegység része. Csúcsán halad át Kína és Nepál határvonala. A hegy 8848 m magas (2010-es nepáli mérés szerint; más mérések során 8840 és 8850 m közötti magasságot állapítottak meg), és évente kb. 4 milliméterrel nő. A Csomolungma név tibeti eredetű, jelentése „a Föld istenasszonya”. 1852-ben Radhanath Sikdar indiai matematikus állapította meg először, hogy a Csomolungma a Föld legmagasabb hegye. 2005-ben a Kínai Állami Földmérő és Térképező Iroda expedíciót indított a hegy magasságának megmérésére.
2005. május 22-én érték el a hegy csúcsát. 2005.október 9-én hozták nyilvánosságra eredményüket, mely szerint a Csomolungma magassága 8844,43 m ± 0,21 m. Az intézet szerint ez volt az addigi legpontosabb mérés. Rengetegen próbálták megmászni a világ legmagasabb hegyét, azonban csak keveseknek sikerült, számos kísérlet sajnos tragédiába fulladt.
Parícutin
Parícutin vagy eredeti nevén Parangaricutirimiquaro a több mint 1200 kitörési központot koncentráló Michoacán-Guanajuato Vulkáni terület legfiatalabb vulkáni kúpja. A vulkáni terület a Balaton-felvidék vulkánosságához hasonlóan, döntően monogenetikus (egyszer működött) vulkáni központokkal jellemezhető. Leggyakrabban a vulkánosság enyhének számító, Stromboli-típusú robbanásos kitörésekkel kezdődik, amely során vulkáni salakból álló, kráterrel rendelkező felépítmény, un. salakkúp keletkezik.
A robbanásos működést lávaöntő működés is követheti. 1943. február 20-án a Mexikói-felföldön található Paricutin falu határában keletkezett, egy Dionisio Pulido nevű farmer gabonaföldjén. A felszínen földrengéssel kísérve megjelenő hasadékból kezdetben füst és kéngőz szállt fel, a gázexhalációkat követően a felboltozódó repedésből még aznap este vulkáni bombák repültek ki villámlástólkísérve. Másnapra, az egyre erősödő vulkanikus tevékenységeknek köszönhetően tíz méteres salakkúp jött létre, mely még aznap elérte az 50 méteres magasságot. A kezdeti robbanásos kitörések közepette 1943 őszén mellékkráter keletkezett, ezt követően,
Következő oldalon folytatom!
Forrás: Wikipédia
