Az áruházak jól járnak, miközben a termelők mindenütt hátrányos helyzetre panaszkodnak az unió tagországaiban

„Még csak a legelején tartunk a vitának” – ismerte el Elena Espinosa spanyol mezőgazdasági miniszter az után az agrárminiszteri egyeztetés után, amelyen az európai élelmiszerlánc működése volt napirenden. A tanácskozáson szó esett az árak átláthatóságáról, a tisztességtelen értékesítési módszerek letöréséről, s tárgyaltak a termelők, a feldolgozók és a kiskereskedelmi láncok közötti szerződésekről is. Közös cselekvési tervet, amely kezelné a problémákat, azonban nem dolgoztak ki, s nem fogalmaztak meg uniós keretbe foglalható intézkedéseket. Annak ellenére sem, hogy az Európai Unió aggódik az élelmiszerlánc torzulásai és a tisztességtelen értékesítési módszerek miatt. A szakemberek hónapok óta a közös szabályozást, a közösségi szintű intézkedéseket sürgetik, mert az egyes tagállamok csak részben tudják kezelni az etikátlan értékesítést. Különösen így van ez Kelet-Európában, ahol a multik lényegesen nagyobb teret nyertek, mint Nyugaton, így a piacon is nagyobb erőfölényük van.

„Az Európai Parlament felkérte ugyan a bizottságot, hogy alakítson ki álláspontot, de az ügyben semmilyen előrelépés nem történt. Teljes a politikai bénultság” – mondta lapunknak Glattfelder Béla európai néppárti képviselő. Magyarországhoz hasonlóan sok tagállam döntött konkrét intézkedésekről az élelmiszerlánc hatékonyabb működésének biztosítására, de az eddigi sikerek felemásak. A magyar Országgyűlés tavaly fogadta el a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatot, de a szakemberek és a termékpálya szereplői kezdettől fogva sokat bírálták a korántsem hatékony intézkedést. „A törvény a feldolgozók és a kereskedők kapcsolatában tartalmaz előrelépést, és nem a termelők és feldolgozók között, amely nagy hiányosság. Nem ír elő kötelezettségeket, és a magyar termék fogalma, védelme is kimaradt a javaslatból. Ezzel nagyobb lehetőséget biztosít a feldolgozóknak, hogy külföldről szerezzék be a termékeket” – mondta lapunk kérdésére Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének titkára. A törvény tavasszal lép hatályba, és elvileg lehetővé teszi a helyzetükkel visszaélő piaci szereplők ellen­őrzését és szankcionálását. „Erre azért volt szükség, mert a hazai tejszektorban negyven százalékkal zuhantak a termelői felvásárlási árak 2008 júniusa és 2009 szeptembere között, míg a fogyasztói árakban mért csökkenés mindössze 2,2 százalékos volt” – mondta Forgács Barnabás, az agrártárca szakállamtitkára.

„Az a jellemző, hogy a termelő mint a legmagasabb értéket előállító húzza a legrövidebbet. Tarthatatlan és igazságtalan a jövedelemelosztás, ráadásul a termelő kiszolgáltatott is” – jelentette ki Tóth István. Szakemberek szerint teljesen megfeledkezett a jogalkotó a termelőkről, és a korábban az etikai kódexben hangsúlyozott fontos kérdésekről, mint például a magyar és az importtermékek közötti arány meghatározásáról, a magyar termékek védelméről. A multik tehát továbbra is diktálhatnak, meghatározzák a piac alakulását és az árakat, és a multik kontra magyar gazdák versenyben továbbra is a gazdák mennek tönkre. Az élelmiszerlánc egyoldalú, hiszen a gazdáknak alig van kapcsolatuk az áruházláncokkal.

„Szinte csak az uniós szabályozás segíthetne, de kérdés, hogy mikorra születhet megoldási javaslat” – mondta Tóth István. Forgács Barnabás szerint egy éven belül közösségi szinten is megfelelő döntések születhetnek. Az idő azonban a multiknak dolgozik, félő, hogy az egységes jogszabály túl későn lép hatályba, s több kistermelő tönkremegy.