Az új törvény azonban kitiltja a tereplovasokat az erdőből, így lehet, hogy hamar csődbe jut a lovas sportturizmusnak ez az ága.
Magyarország eddig szabad tereplovagló helyszínnek számított, amely hatalmas előnyt jelentett a nyugat-európai konkurenciával szemben
Az új erdőtörvény rendezte az erdőtulajdonosok helyzetét, ezentúl – ha sem állami és sem uniós támogatást nem vettek igénybe – gyakorlatilag szabadon rendelkezhetnek az erdeikről. (A kivágás rendjét és módját a törvény továbbra is szigorúan meghatározza.) Lényeges változás, hogy a jövőben az állami erdők nagy részén tilos a tarvágás, és a mintegy százezer hektáros állami erdőben úgynevezett örök erdők fenntartását írja elő a törvény, ahol csupán szálaló erdőgazdálkodást lehet folytatni, de indokolt esetben még azt sem. Az örök erdők biztosítják, hogy a gazdálkodás mellett az élővilág se szenvedjen kárt. Csupán a népszerű és egyre több bevételt hozó lovas turizmusról és az ehhez kötődő tereplovaglásról feledkeztek meg. A törvény elfogadása után megszűnik a szabad tereplovaglás Magyarországon, mivel ezentúl csak kijelölt ösvényeken haladhatnak a tereplovasok, ha haladhatnak.
"Már a törvény vitája alatt szembesültünk azzal, hogy a jogszabály alkotói két kategóriába sorolták az erdő látogatási rendjét. A gyalogos bármikor bemehet a rengetegbe, a lovasokat a kerékpárosokkal és a terepmotorosokkal együtt az egyéb járművek kategóriájába sorolták a törvényalkotók" – mondta el lapunknak Lóska János, a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség elnöke. Szerinte elméletileg nem tiltották ki ugyan a lovasokat az erdőből, csupán az történt, hogy az erdő tulajdonosa döntheti el, ki milyen körülmények között látogathatja az erdőt, illetve ő jelölheti ki azt az útvonalat, ahol a lovasok végighaladhatnak. "Magyarország szabad tereplovagló helyszínnek számított, amely hatalmas előnyt jelentett a nyugat-európai konkurenciával szemben. Az új erdőtörvény éppen ezt lehetetleníti el" – hangsúlyozta a szövetség elnöke. A törvény vitájában többször felvetették, hogy ne kijelölt útvonalon haladjanak a tereplovasok. "Ebbe már több ország lovas turizmusa belebukott, mert a turisták nem egy kijelölt ösvényen szeretnének végig baktatni, hanem szabadon szeretnének lovagolni" – mondta Lóska János. A szövetség azt szeretné elérni, hogy ahol nem tiltják kifejezetten a lovaglást, ott megengedett legyen, mindenféle igazolás és kijelölt útvonal nélkül. A helyszínekre kihelyezett táblák helyett térképen kívánnák jelölni a tiltott zónákat. "Hazánkban több mint százezer nagyvad van, a vadak által okozott kár mellett elenyésző az erdőben a tereplovaglók lovai által okozott taposási kárral" – érvel a szakember.
Szerinte be kellene látnia a törvényalkotónak, hogy Magyarországot lovas történelméről ismeri a világ. "Nemcsak azért híres a magyar tereplovaglás, mert szabadon lehet űzni, hanem azért, mert nemzetközi újságírók az Észak-Magyarországon vezető Attila nyomában elnevezésű és a Hortobágy–Tokaj útvonalat a világ tíz legjobb túraútvonalának választották meg" – mondta Lóska János. A lovassporttal foglalkozók szerint soha semmilyen nézeteltérés nem volt az erdőtulajdonosokkal, mivel a lovak nem okoztak kárt az erdőben. Információnk szerint atrocitások csupán azóta vannak, amióta szentesítették a törvényt.
Egy a lapunkhoz eljuttatott szerződésből kiderül, hogy a Bakonyerdő Zrt. Balatonfüredi Erdészete a kezelésébe tartozó állami erdőkben már kijelölte azt az útvonalat, amelyet a tereplovasok használhatnak. A lovas egyesületeknek kiküldött szerződés pontjai: az útvonalakon mindennap, a napkeltét követő két óra és a napnyugtát megelőző két óra kivételével lehet lovagolni. "Lovaglás céljára csak a kijelölt útvonalat lehet igénybe venni, az útvonalról letérni nem szabad, más közlekedési utakat, erdőterületet igénybe venni tilos. A természetvédelmi, erdőgazdálkodási és vadgazdálkodási feladatok az év bizonyos időszakaiban megkövetelik az erdő nyugalmának biztosítását, ezen időszakokban a kijelölt lovastúra-útvonalakon is tilos a lovaglás, illetve csak előzetes egyeztetés után gyakorolható. A tiltott időszakok a következők: január 1–31., április 15.–május 15., szeptember 1–30., november 20.–december 31." – olvasható a szerződésben.
Szakértők szerint pont a munkaidő előtti és utáni – nyáron a legkellemesebb hőmérsékletű – időszakban tiltják a lovaglást. Az erdőtörvény rendelkezéseit több lovasszakember a vadásztársaságok és a magánerdő-tulajdonosok lobbitevékenységéhez köti.
